Királyfiakarcsán a Petőfi Baráti Társulás augusztus 17-én ünnepelte Szent István király, az államalapító napját, a keresztény magyar államalapítás és az új kenyér ünnepét. Ennek keretében került sor a Gyógyulás kápolnájának alapkőletételére is, amelyet a Cserkészligetben, a néhai Komáromi Árpád festőművész és restaurátor emlékére emelnek.
A megemlékezés istentisztelettel kezdődött, amelyet Egyházkarcsa új plébánosa, Hlédik László celebrált, a kántori szolgálatot pedig idősebb Derzsi György látta el. A plébános köszöntötte a híveket, dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt, a Karcsák polgármestereit, Mórocz Pétert és Wurczell Zoltánt, valamint az alpolgármestereket, Gódány Lászlót és Horváth Csabát. A szentmisét a Nagyboldogasszony oltalma alatt a hívekért ajánlotta fel. Beszédében kiemelte Szent István király bölcsességét és előrelátását. A szertartáson
az ünnepi asztalt szimbolikus elemek díszítették: a kenyér a mindennapi életet, a szalag a nemzeti identitást, a gyertya az örök világosságot, a Biblia pedig a keresztény hitet jelképezte.
Hlédik László plébános az istentiszteletet Reményik Sándor soraival zárta:
„Minekünk nem adatott hatalom
Eltréfálkozni a sírok fölött,
S a bánatfából kivirágoztatni
Ráimádkozással az örömöt.
A bánat egyetemes és örök,
És mély, mint a világ,
S talán nem is fontos, hogy elvegyed
Vigasztalással a föld bánatát,
Csak az, hogy együtt bánkódjál vele.
Irgalom-palásttal borítsad be.
Hogy zajlását álommá finomítsd,
S éjjelét csillaggal ültesd tele.
Hogy néma nyelvét beszédre megoldjad
És száraz kínját könnybe kifakaszd.
Aztán – Istenre bízzad a vigaszt.”
A Himnusz és a Boldogasszony anyánk közös eléneklése után dr. Szilágyi Péter nemzetolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott ünnepi beszédet, amelyet Zrínyi Miklós gondolatával indított:
„Nem másra használ eleink tündöklése nekünk, hanem hogy égő szövétneknél, fényes fáklyánál futjuk a mi életünk pályáját, nem lehetünk sötétben, sem mi, sem az mi cselekedeteink.”
Hangsúlyozta, hogy Szent István király emléke és öröksége fényes fáklyaként világít utunkon. Ezer évvel ezelőtt államalapító királyunk a keresztény erkölcs szilárd alapjára építette hazánkat, és bevezette népünket Európába.
Mi, magyarok ma is büszkén valljuk magunkat a keresztény Európa részének, kiállva a béke és a keresztény értékek mellett.
Ezt jelképezi a Gyógyulás kápolnájának alapkőletétele is, amely a hit, a hűség, a nemzeti összetartozás és a szellemi építkezés örök értékeit testesíti meg. Beszéde végén azt kívánta, hogy a Komáromi Árpád és Nagyboldogasszony tiszteletére épülő kápolna legyen e közösség hitének és értékeinek jelképe az eljövendő ezer évben is.
Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke elmondta, hogy a kápolna építését a magyar kultúra napján, januárban hirdették meg, bízva abban, hogy a 2025-ös szentévben megkezdődhet az építkezés. Kiemelte:
„A kápolna védőszentjének égi patrónusunkat, a Nagyboldogasszonyt választottuk, ezért külön öröm, hogy Nagyboldogasszony és Szent István király ünnepe között helyezhetjük el az alapkövet.”
A Gyógyulás kápolnájával Komáromi Árpád emlékét kívánják megőrizni, aki 80 éves korában, tavaly hunyt el. Évtizedeken át restaurált templomokat, kápolnákat és szakrális emlékhelyeket, valamint készített festményeket és emléktárgyakat. A kápolnában a család által rájuk hagyott festményeit és szakrális tárgyait szeretnék elhelyezni.
A jelenlévők történelmi pillanatnak lehettek tanúi a Gyógyulás kápolna alapkőletételén, amelyet dr. Szilágyi Péter államtitkár, valamint Komáromi Árpád lánya, unokája és dédunokája végeztek. Csiffári Ferenc, a társulás vezetőségi tagja elmondta, hogy az alapkőbe időkapszulát helyeztek el, amely a Petőfi Baráti Társulás elmúlt huszonnégy évéről szóló újságcikkeket, írásokat, pénzérméket, a társulás címerét, piros-fehér-zöld szalagot és egy, az elhunytnak írt levelet tartalmaz. A kápolna harangja már elkészült, felirata szerint:
„E harangot a Petőfi Baráti Társulás öntette a karcsai Ambrovics család támogatásával az Úr 2025. szent évében. Öntötte Gombos Ferenc Őrbottyánban.”
Az alapkőletételt követően a királyfiakarcsai Manó Klub Dohorák Szilvia vezetésével az István, a király című rockoperát adta elő, amely hatalmas sikert aratott. A szereplők: Torma Chiara (mesélő), Horváth Katalin (István király), Horváth Anikó (Gizella), Kéri Denisa (Sarolt, Laborc és Torda szerepében), Szabó Zoé (Koppány), Vida Barbara (Réka), Dohorák Panna (pap). A koreográfiát Simon Vízvári Csilla irányításával a Csill and Dance tánccsoport készítette.
Szerencsés Magdolna/Felvidék.ma