Ülésezett a Kormány Nemzetiségi Tanácsának kisebbségi képviselőkből álló kamarája, amelyen ezúttal kizárólag a nemzeti közösségek 19 delegáltja, köztük a magyar delegáció – Kállay András, Kiss Beáta, Győző Andrea, Nagy Dávid és Somogyi Alfréd –, valamint a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos volt jelen.
Portálunkat Somogyi Alfréd tájékoztatta, aki elmondta, a tanácskozást a kamara elnöke, Milan Pilip nyitotta meg, és számolt be a legutóbbi ülés óta történt fejleményekről. Ide tartozik a KultMinor igazgatóválasztásának ügye, amely miatt több tanácstag a Főügyészséghez fordult törvényességi vizsgálatot kérve. A testület azonban arról tájékoztatta őket, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörébe, így nem vizsgálja a kinevezés átláthatóságát.
Bírálatok a nemzetiségi múzeumokban történt leváltások miatt
A kamara részletesen foglalkozott a nemzetiségi múzeumokban zajló személyi változásokkal is. Somogyi elmondása szerint nem csupán a Magyar Kultúra Múzeuma élén történt váltás – Jarábik Gabriella leváltása –, hanem az ukrán, ruszin és horvát múzeumokban is személycserékre került sor.
„A közösségeket derült égből villámcsapásként érik ezek a személyi döntések” – mondta Somogyi, hozzátéve:
a kamara azt szeretné elérni, hogy a kulturális minisztérium a jövőben minden kinevezés és felmentés előtt konzultáljon a Kisebbségi Kormánytanáccsal vagy legalább az érintett közösségek képviselőivel.
A Kulturális Minisztérium egy rövid írásos tájékoztatót is küldött a múzeumok helyzetéről, de ezt a kamara több tagja „gyenge, hevenyészett munkának” minősítette. A dokumentumból szinte teljesen hiányoztak a lényeges információk: sem a pozsonyi, kassai vagy szklabonyai fiókegységek működéséről, sem az infrastruktúra állapotáról, sem a jövő évi tervekről, sem költségvetési számokról nem derült ki semmi.
A kamara ezért átfogó és részletes jelentést fog kérni a minisztériumtól.
KultMinor: kérdések a visszautalt támogatások sorsáról
A kamara tanácskozásán szó esett a KultMinor gazdálkodásáról is. A ruszin közösség képviselője vetette fel, hogy információik szerint a visszautalt támogatási összegek többé nem az adott kisebbség következő évi keretébe kerülnek – mint eddig –, az alap a saját működését finanszírozná belőlük.
„Erről nem volt megbízható információ, ezért a Kisebbségi Kormánytanács hivatalosan is rákérdez majd. Ha így van, az számunkra elfogadhatatlan” – hangsúlyozta Somogyi.
A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet: fontos elemek kerültek ki a szövegből
Az ülésen beszéltek a készülő kisebbségi törvénytervezetről is. A szöveg előkészítését Horony Ákos hivatala végzi, azonban – mint Somogyi elmondta – a minisztériumi egyeztetések során több fontos elem kikerült a tervezetből. Ezek között szerepelt a kisebbségek garantált parlamenti képviseletének valamilyen formája, vagy alanyi jogon, vagy nemzetiségi szószóló, vagy a választási küszöb csökkentésének révén.
„Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy ugyan van politikai szándék a törvény elfogadására, de félő, hogy a készülő jogszabály nem egy erős kisebbségi törvény lesz, hanem olyasmi, ami a jelenlegi állapothoz vagy semmit, vagy csak nagyon keveset tesz hozzá” – fogalmazott.
Határidők, munkamódszer, új mechanizmus a hatékonyabb működésért
Somogyi szerint a minisztériumok lassan reagálnak a megkeresésekre, ezért nagy eredménynek tartja, hogy a kamara tagjai egy új munkamódszerben állapodtak meg:
a Kisebbségi Kormánytanács minden ülése előtt egy hónappal kamarai előülést tartanának, amelyen a kisebbségi képviselők átnézik a napirendi anyagokat, és meghatározzák, milyen pontosításokat kérnek az illetékes tárcáktól.
„Ez jelentős előrelépés lenne. Végre nemcsak asszisztálunk az anyagokhoz, hanem érdemben beleszólhatunk abba, mi kerüljön a döntéshozók elé” – fogalmazott.
Egységes kritikák – nem csak magyar részről
Somogyi hangsúlyozta: a kulturális minisztériummal kapcsolatos kritika nem kizárólag magyar részről érkezett.„Mindenki egyetértett abban, hogy a tájékoztatás hiányos, a döntések pedig átláthatatlanok. A jelenlévők között teljes egyetértés volt a kritikus észrevételek tekintetében.”
A kamara így több területen is vár hivatalos tájékoztatást és pontosítást a minisztériumoktól, különösen a Kulturális Minisztériumtól, még a januárra tervezett következő ülés előtt.
Szalai Erika/Felvidék.ma
