Az angol Gusztav Holstot (1874–1934) korának ismert és elismert zeneszerzőjeként tartják számon. Műveire igen nagy hatással volt Richard Strauss, Ravel és Grieg, de visszatérő motívumaival, egyedi ütemeivel egyéni, felismerhető stílust alakított ki. Gazdag életművet hagyott maga után.
Hírnevét a Nagy Háború alatt komponált, 1919-ben bemutatott A bolygók című héttételes szvitjének köszönhette. A komponista az akkor ismert bolygók római mitológiai névadóinak tulajdonságait öntötte zenébe, így például a Marsot a háború jelképeként, a Vénuszt a béke szimbólumaként vette számba. A szeszélyes Jupiter tulajdonságai a muzsikából is kiolvashatók. Ez a szerző legismertebb műve, amit Holst igencsak nehezményezett, mivel nem a legjobb opusának tartotta.
Jézus születése ismeretlen 1770 körül
A korábbi összeállításban jeleztem, hogy a gall szerző Felicien David a Sivatag című művében a Vénuszt, a reggeli csillagot is megjeleníti. Az Esthajnal, vagy Alkonycsillag a Nap és a Hold után a legfényesebb égitest az égen. Ismét a mitológia kerül előtérbe, teszi ezt összekötve a mezopotámiai Istár csillagával, ami az istennőről kapta a nevét. Az Istár később az Eszter névben jelenik meg, aminek jelentése szintén csillag.
Richard Wagner Tannhäuser című operájának slágere a Dal az Esthajnalcsillaghoz, a reménytelenül szerelmes Wolfram énekli a III. felvonásban: „De küld az ég, ó drága csillag, téged./Míg árad ránk lágy égi tiszta fényed, /A vándor útján áldva gondol rád /És bátran járja a bús éjszakát…” Kissé bonyolódik a további történet. A művet gyerekkoromban hallottam először, az akkor legendás tenor, Joviczky József előadásában.
S eljutottunk a betlehemi csillaghoz. A csillagászok szerint nemcsak bibliai misztikus szereplő, hanem valós jelenség: a Jupiter-Szaturnusz ritka együttállását jelenti, s Kr. e. 7-ben, decemberben jelent meg (az idő tájt harmadik alkalommal).
A komponistákat is megihlette az égi csoda. Josef Gabriel Rheinberger lichensteini zeneszerző 1890-ben komponálta A betlehemi csillag című karácsonyi kantátáját. Igazi ünnepi mű, hét tételből áll, pásztorok kórusa, bájos szoprán szólam, s a napkeleti bölcsek egzotikus zenéje teszi szerethetővé. A kantáta érdekessége, hogy librettóját a zeneszerző felesége, Fanny írta.
A Kaláka együttes lemeze
A sorból még egy nevet emelnék ki, Alice Charlotta Tegnért. A sokoldalú svéd hölgy nagyjából Holsttal élt egy időben, poétaként, zenetanárként és komponistaként is ismert volt. A betlehemi csillag című dala hazájában igen népszerű.
A betlehemi csillag gyakran előfordul a magyar népzenében, valamint kántálásokban. A könnyebb műfajban is elterjedt, ezekből néhány példát idéznék.
A Kaláka együttes Szabad-e ide bejönni betlehemmel című albuma 1987-ben jelent meg, s egyik népszerű száma A napkeleti szent három király. Így szól a dal: „Mentek tovább a királyok,/követtek aranyszín csillagot.” A Z’zi Labor 1990-ben Betlehemi csillag címmel gyermekmusicalt szentelt a témának, A betlehemi csillag üzenete című lemezét a Kormorán 1997-ben adta ki.
Dr. Csermák Zoltán
