A Mathias Corvinus Collegium meghívására érkezett Rimaszombatba Kassai Lajos, aki a Csillagházban tartott előadásában a hagyomány és modern élet közötti egyensúly kérdését járta körül. A világhírű lovasíjász nemcsak mesterségéről, hanem az emberi lét mélyebb összefüggéseiről is beszélt.
Másfél órán keresztül kérdezte a gömöri közönség a híres magyar lovasíjászt, íjkészítőt és hagyományőrzőt. Nem klasszikus előadást tartott, kérdéseket várt. Felvidéki előadássorozatát Rimaszombat és Kassa után Dunaszerdahelyen folytatja.
Kassai Lajost a modern lovasíjászat újjáélesztőjeként tartják számon. Az 1980-as évektől kezdve dolgozta ki saját módszerét, a Kassai-rendszert, amely ma már nemzetközileg ismert, és a technikai tudás mellett életfilozófiát is közvetít. Munkásságának középpontjában a lovasíjászat áll, amelyet nem csupán sportnak, hanem harcművészetnek és önismereti útnak tekint. Világszerte ismert előadó és mester, aki tanítványokat képez, bemutatókat tart, és több évtizedes munkájával meghatározó alakjává vált a hagyományőrző és harcművészeti közegnek.
Hangsúlyozta: az emberi élet egyik legnagyobb misztériuma a gondolat és a cselekedet összhangja. Mint fogalmazott, az íj megfeszítésének pillanata nem csupán fizikai mozdulat, hanem egy gondolat megszületése, amelyből később tett válik. A kérdés szerinte az, hogy képesek vagyunk-e valóban ráhangolódni saját gondolatainkra, és azok mennyire vannak összhangban a cselekedeteinkkel.
A lovasíjászatot Kassai Lajos nem egyszerű sportként, hanem komplex önismereti útként írta le.
Úgy véli, a ló a külvilággal való kapcsolatot teremti meg, míg az íjászat a belső összpontosítást erősíti. „Eltérő képességek szükségesek a lovagláshoz és az íjászathoz, de éppen ezek egysége adja a teljességet” – hangsúlyozta, hozzátéve: a lovasíjászat ezért tekinthető a harci sportok királynőjének.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Az előadás során a nyugati és keleti gondolkodás közötti különbségekre is kitért. Míg a nyugati kultúra az egyént helyezi középpontba, addig a keleti szemlélet a közösséget hangsúlyozza. Kassai szerint azonban a kettő nem zárja ki egymást: az ideális ember egyszerre képes megőrizni egyéniségét és alkalmazkodni közösségéhez.
Külön hangsúlyt kapott a nemzeti identitás kérdése is. Az előadó kiemelte, hogy az elszakított országrészekben élő magyarok helyzete különleges, amelyet az anyaországiak gyakran nehezen értenek meg. „Mindenemet annak köszönhetem, hogy magyarnak születtem” – fogalmazott, hozzátéve: minden nemzetnek a saját értékeire kell építenie.
Kassai Lajos szerint a modern világ egyik legnagyobb kihívása a folyamatos zaj és nyüzsgés, amely eltávolítja az embert önmagától.
Úgy véli, a lélek nem „mond tollba”, hanem inkább sugall, ezért elengedhetetlen a belső csend megteremtése. Ennek része lehet a digitális detox, a tudatos táplálkozás és a rendszeres mozgás is.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Életútjáról szólva elmondta: több mint negyven éve készít íjakat, és munkáját mindig a belső meggyőződés vezérelte. Saját megfogalmazása szerint „a szíve viszi, és a feje létre tudja hozni”. Hozzátette, nem a „miért” kérdésére keresi a választ, hanem a „hogyanra”: tudja, hogyan kell íjat készíteni vagy lovat kiképezni, és ez a gyakorlati tudás adja életének alapját.
A spiritualitás kérdését érintve beszélt arról is, hogy bár családja mélyen katolikus volt, ő a sámánizmus felé fordult, hogy saját kultúráját és önmagát jobban megértse.
Mint mondta, az önismeret egyik kulcsa annak felismerése, hogy mi fakad belőlünk, és mi az, ami már rajtunk kívül áll.
Az est végén hangsúlyozta: a boldogság alapja, hogy az ember azzal éljen, akit szeret, és abból éljen, amit szeret. Ehhez azonban vissza kell találni az alapértékekhez, és tudatosan építeni a belső és külső harmóniát.
HE/Felvidék.ma
