Megszavazta a bizalmatlansági indítványt és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta a parlament. A döntést 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással hozták meg.
A bizalmatlansági indítvány elfogadása után Bajnai Gordon letette a miniszterelnöki esküt, és aláírta az erről szóló okmányt. A szavazás után Gyurcsány Ferenc hátraült a képviselők közé.
Gyurcsány Ferenc beszédével kezdődött a bizalmatlansági indítvány feletti vita a Parlamentben. Gyurcsány búcsúbeszédében kiemelte az elmúlt években elért sikereket, egyben elismerte és vállalta a felelősséget az által elkövetett hibás döntésekért.
Gyurcsány szerint Magyarország egy „veszekedős ország”, s ezen muszáj változtatni. A kormányfő hangsúlyozta: nem szabad fenntartani azt az állapotot, „hogy Magyarország polgárai, a polgárok egy része nem rivális politikai gondolkodóként, hanem kiiktatandó, megsemmisítendő ellenségként tekint ellenfeleire”. Gyurcsány kiemelte az összefogás fontosságát, hiszen csak ez visz előre, csak így lehet a gazdasági válságot kezelni.
Beszéde végén megköszönte az MSZP és az SZDSZ támogatását és azt, hogy az ország miniszterelnöke lehetett.
Gyurcsány után Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt emelkedett szólásra. Bajnai szerint rendkívüli helyzet van. Szerinte ebben a mai válsághelyzetben három dolgot tehetünk, amelyek közül ő az elsőt választja, azaz „megvalósítjuk a válságkezelő programot, amit a kormány első ülését követően már a héten bemutatok a nyilvánosságnak”.
Hangsúlyozta, hogy ezt a válságkezelő programot a lehető legrövidebb időn belül kell végigvinni. Bajnai kiemelte, hogy ő csak egy évre vállalja a kormányfői posztot és ez idő alatt nem akar átfogó kormányprogramot végrehajtani, csak és kizárólag a válságkezeléssel akar foglalkozni. Szavai szerint: „Nem politizálni akarok, hanem dolgozni. Az emberek ugyanis sosem előrehozott választást, vagy konstruktív bizalmatlansági indítványt akarnak, hanem hatékony válságkezelést. Azt ugyanis mindannyian tudják, hogy az Önök vitáinak az árát ők fizetik meg. A válságkezelő kormánynak nincs politikai ambíciója, csak szakmai.”
Bajnai szerint a személyeknek ebben a válságkezelésben nincs jelentősége, csak a programnak. Ennek azonban ő maga mondott ellent azzal, hogy beszédének a további részében a programjáról nem ejtett bővebben szót, ehelyett a leendő kormányának miniszterjelöltjeit sorolta fel.
Programjáról csak általánosságban így szólt:
„Ez a válságkezelő program az azonnali válságkezelő lépések; a gazdasági növekedés beindítása és a bizalom visszaszerzésének a hármas céljaira épül. A magyar gazdaság ugyanis évek óta három problémával néz szembe: többet költünk, mint amennyit megtermelünk, alacsony a gazdaságunk növekedési potenciálja és nincs bizalom. Sem irántunk, magyarok iránt, sem nekünk, magyaroknak, egymás iránt. Bajainkat csak szaporította negyedikként, a 2008. októberében begyűrűzött pénzügyi és az azt követő gazdasági válság.
Bajnai Gordon életrajza:
1968. március 5-én született Szegeden.
1991-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1991 és 1993 között a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa volt. 1993-ban Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) volt szakmai gyakorlaton, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt tanácsadójaként dolgozott. 1995-től a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója volt, 1999-től vezérigazgató-helyetteseként közreműködött több nagy cég tőzsdére vitelében. 2000-2005-ben a Wallis Rt. vezérigazgatója volt, eközben 2001-2004 között részt vett a Graboplast Rt., 2003-2005 között a Rába Rt. igazgatóságának munkájában.
2005-től a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke, a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja. 2003-ban a Menedzserek Országos Szövetsége az Év fiatal menedzserének választotta. 2006 júliusától a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos volt.
2007-2008 között önkormányzati és területfejlesztési miniszterként dolgozott.
2008. május 15-től az akkor létrehozott Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője volt.
2009. március végén mind az MSZP képviselőcsoportja, mind az SZDSZ ügyvivői testülete elfogadta kormányfő-jelöltségét, majd április 5-én az MSZP kongresszusa hivatalosan is párt miniszterelnök-jelöltjévé választotta.
Miniszterelnökök 1990 óta:
1990.05.23.-1993.12.12. Antall József (MDF)
1993.12.21.-1994.07.15. Boross Péter (MDF)
1994.07.15.-1998.07.06. Horn Gyula (MSZP)
1998.07.06.-2002.05.27. Orbán Viktor (Fidesz)
2002.05.27.-2004.09.25. Medgyessy Péter (MSZP)
2004.09.29.-2009.04.14. Gyurcsány Ferenc (MSZP)
2009.04.14- Bajnai Gordon (MSZP)
Felvidék Ma, HírExtra, ddg
