Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője szerint nem lehetnek illúzióink, hogy rendeződik a szlovák-magyar viszony, a kettős állampolgárság megadása pedig veszélyes lehet a határon túliaknak. A FigyelőNet interjúját rövidített formában adjuk közre.
Mi a véleménye arról, hogy Göncz Kingát tették listavezetőnek? Hallani olyan hangokat, amelyek szerint külügyminiszterként „nem vált be”, így ezzel a poszttal engesztelték ki.
Én első pillanattól támogattam Göncz Kinga jelölését, hiszen reálisan nézve sem az európai parlamenti, sem az uniós munka egésze nincs benne a magyarországi médiában. Néhány orgánumot kivéve úgy néznek ki a lapok, mintha nem is lennénk az EU tagjai. Így rendkívül nehéz Brüsszelből elérni a média érdeklődési ingerküszöbéig. Ezért kellett olyan húzónév, akinek ismertsége, elismertsége és népszerűsége van. Ha a három legnépszerűbb szocialista politikust – Szili Katalint, Göncz Kingát és Gráf Józsefet – vesszük, nem jöhetett szóba a másik két név. Ami pedig Göncz Kinga külügyminiszterségének értékelését illeti, én egyáltalán nem értem azokat a kérdőjeleket, amelyek az ő tevékenységével kapcsolatban felmerülnek. Jó pár elődje volt, akik nem ismerték azt a fogalmat, amely nélkül pedig nincs külpolitika: „nemzeti érdek”. Göncz Kinga ebben gondolkodott, egész kiválóan kezelte a szinte kezelhetetlen magyar-szlovák viszonyt. Nem volt sem keményebb, sem visszafogottabb a kelleténél, még ha némelyek azt az illúziót táplálják, hogy keményebb illetve megengedőbb kiállással mérsékelni lehetett volna a szlovák kormány politikai nacionalizmusát. Nagyon fontosnak tartom a nyugat-balkáni nyitást is.
Említette, hogy elismeri Göncz Kinga Szlovákiával kapcsolatos munkáját. Utódja, Balázs Péter lapunknak adott interjújában is nagy hangsúlyt helyez a kérdésre. Ön hogyan látja: van esély a jószomszédi viszony kialakítására?
Túl sok illúziónk nem lehet a jelenlegi szlovák kormányzattal kapcsolatban. Sajnos a legfőbb szlovák párt, a Smer – amely egyébként az Európai Szocialista Párt tagjelöltje – teljesen foglyává vált Slota pártjának. Egy magyarellenes, a felvidéki magyarságot másodrangú állampolgárnak tekintő kurzus van most Szlovákiában, amelynek ellenségképre van szüksége.
Azaz csak akkor lehet esély a viszonyok normalizálására, ha kormányváltás lesz Szlovákiában?
Kormányváltás nem valószínű, hiszen Ficóék rendkívül népszerűek. Sajnálatos, hogy a Smert oly erősen átitatta a nacionalizmus, a magyarellenesség, hogy nem látom azt az okot, amitől ez a hozzáállás megváltozna. Úgy tűnik, hogy ez a Smer politizálásának tartós eleme.
Akkor tehát patthelyzet van, amelyben mi nem tehetünk semmit?
Kísérletet mindenképpen kell tennünk, de reálisan kell látnunk a korlátokat. Mi nem tehetünk mást, mint hogy nagyon higgadtan reagálunk a szlovák politikára. A különböző gárdisták masírozásai viszont kifejezetten nagy kárt okoznak a felvidéki magyar közösségnek.
Romániával sem felhőtlen a viszony. Bár folyamatosan elutasítják a magyar autonómiatörekvéseket, ők kettős állampolgárságot adnak a moldovaiaknak. Ezt meglovagolva esetleg lehet-e előrelépést elérni az erdélyi magyarok ügyében?
Ha ezek az emberek kettős állampolgárok, akkor az EU-ban fel fog vetődni, hogy Romániát mennyi támogatás, mennyi EP-hely illeti meg? Románia kettős játékot játszik: korlátozni próbálja Magyarország anyaországi szerepvállalását, miközben maga gond nélkül túlment a nemzetközi normákon. Ez próbatétel lesz az Európai Unió szervezeteinek is, amelyek igyekeznek távol tartani maguktól minden kisebbségi problémát. Ez már egy uniós és unión kívüli ország kettős állampolgárainak problémája, nem egyszerű kisebbségi ügy. Ezt az Unió nem hagyhatja szó nélkül.
Az EU-nak milyen eszközei vannak?
A kedvezménytörvény esetében tudjuk, hogy Szlovákia és Románia sikerrel lobbizott, és uniós nyomásra Magyarország bizonyos dolgokban visszakozni kényszerült. Igaz, volt egy nagy különbség: akkor hazánk még csak tagjelölt volt. A helyzet most azért bonyolultabb, mert Románia nem uniós ország polgárainak szeretne uniós állampolgárságot adni.
Mindez mit vetíthet előre Magyarország és a határon túli magyarság számára?
Amennyiben az Unió ezt megengedi Romániának, akkor nekünk is újra kell gondolni a politikánkat. Ne feledjük azonban, hogy nincs egységes mérce. Ha mi lépnénk meg hasonlót, például a vajdasági magyarok vonatkozásában, biztos, hogy rendkívül erős román és szlovák diplomáciai tevékenység bontakozna ki. Változatlanul azt a komoly veszélyt látom – ha meglépnénk a kettős állampolgárságot a határon túli magyarok számára – az kiváló ürügy lenne egy újabb nacionalista hullámra Szlovákiában és Romániában. Azt lehetne mondani a magyar kisebbségeknek, hogy „miért akarnak magyar gimnáziumokat, egyetemeket, ha önöknek ott a saját államuk”. Ez nagyon kétélű fegyver. A kettős állampolgárság nem biztosítana jogvédelmet a magyarok számára Románia és Szlovákia területén, hiszen kettős állampolgárokat csak egy harmadik államban részesíthetnénk védelemben.
És mi a helyzet a nem uniós államok magyar nemzetiségű polgáraival?
Meggyőződésem, hogy Magyarországnak lépnie kellene Ukrajna irányába, ahol az alkotmány tiltja a kettős állampolgárságot. Jó lenne elérnie a magyar diplomáciának, hogy a magyar nemzetiségűek esetében kössünk kétoldalú megállapodást és tegyenek kivételt. AVajdaság is megfontolás tárgya, bár ha egy éven belül az Európai Unió megadja a teljes vízummentességet, akkor ez is szimbolikussá válik. A kettős állampolgárság megadása inkább érzelmi kérdés lenne, mintsem gyakorlati jelentőségű dolog. Ezzel ugyanis nem tudjuk segíteni a határon túliakat abban, hogy a szülőföldjükön könnyebben boldoguljanak. Legfeljebb könnyebben tudnának Magyarországra áttelepülni, de a nemzetpolitikánknak nem ez a fő célja.
Felvidék Ma, FN
