Több ezren vettek részt abban a menetben, amelyet a magyarországi egyházkerületek és határon túli magyar részegyházak összefogásával megalakult egységes Magyar Református Egyház létrejötte alkalmából tartottak pénteken Debrecen belvárosában.
Az egyesítő menet a négy magyarországi egyházkerület püspöke és főgondnokai vezetésével indult el a Nagytemplom előtti térről. A menet élén haladó egyházi személyiségeket az érdeklődők nagy tapssal köszöntötték, mint ahogy a menetben felfedezett politikusokat is.
Feltűnt a menetben Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rácz Róbert (Fidesz), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke is.
Az egyesítő menet szimbolikusan körbejárta a Kárpát-medence mesterségesen leválasztott egyházrészeit és összekötötte az elszakított gyülekezeteket. Az egyes állomáshelyeket haranglábak szimbolizálták, az érkezőket harangszóval fogadták a kárpátaljai, a felvidéki, a délvidéki, az erdélyi és a partiumi részegyházak vezetői.
A találkozás után az egyesült egyházak képviselői és a református gyülekezet tagjai együtt mentek tovább a Nagytemplom előtti térre. Az itt felállított színpad a Kárpát-medencét szimbolizálja, táblák jelzik az adott városokat, településeket, amelyek mellé a nap folyamán egy-egy maréknyi anyaföldet helyeztek el az onnan érkezők. A színpadból egy fát szimbolizáló műalkotás emelkedik ki, amelynek gyökerei jelképesen behálózzák az egész Kárpát-medencét, jelképezve ezzel a térség magyar reformátusságát, amely egységesült a Magyar Református Egyházban.
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek elmondta: a szimbolikus Kárpát-medencét és az abból kinövő fát a városnak adományozzák, hogy emlékeztessen e történelmi napra.
Debrecen belvárosában egész nap programok várták az alkotmányozó zsinatra és az ahhoz kapcsolódó hálaadó ünnepre érkezőket. A főtéren bemutatót tartottak a kárpátaljai Dercen település egyházi önkéntes tűzoltói, míg az egyik színpadon a Tiszalöki Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottaiból álló színjátszó kör tagjai mutatkoztak be.
A „Krisztus a jövő, együtt követjük őt!” jelmondatú találkozó délután négy órakor az alkotmányozó zsinat üzenetének kihirdetésével folytatódik a téren, ekkor szólal meg a Nagytemplom Rákóczi-harangja, egy időben a Kárpát-medence összes református templomának harangjával, hogy hirdesse: újra egységes a magyar református egyház.
Debrecenben a református Nagytemplom Rákóczi-harangjának zúgása után hirdette ki a több mint tízezres tömeg előtt az alkotmányozó zsinat üzenetét Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. Bejelentette, hogy a részegyházak aláírták a Magyar Református Egyház alkotmányát.
„Ezzel a lépéssel közel húszévi fáradozás után mi, magyar reformátusok évszázados közösségünket ebben a formában juttatjuk kifejezésre” – mondta, hozzátéve: a magyar reformátusság a reformáció évszázadától megtartotta lelki, szellemi egységét.
A zsinat üzenete szerint az összetartozást még a történelmi viszontagságok és politikai szándékok sem tudták kikezdeni, így a trianoni döntés és a 2004. december 5-i népszavazás sem tudta szétzilálni a közösséget.
Mint a főgondnok ismertette, az elfogadott alkotmány szerint egyházuk tagja minden keresztyén, aki a Magyar Református Egyházhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban és legyen magyar vagy más anyanyelvű. Ezt a bejelentést nagy tapssal üdvözölték a téren összegyűlt hazai és a környező országokból érkezett reformátusok.
Az új alkotmány szerint az egyház a csatlakozó részegyházak zsinati közössége, amely törvényt alkot és megnyilatkozik mindazokban a kérdésekben, amelyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák.
„Hisszük, hogy a magyar reformátusság összefogása Jézus Krisztus egyetemes egyházának egységét és hiteles bizonyságtételét szolgálja, melynek mindnyájan tagjai vagyunk. Krisztus a jövő, kövessük együtt őt!” – zárul az alkotmányozó zsinat üzenete.
A kihirdetést követően szabadtéri úrvacsorás istentiszteletet tartottak a Nagytemplom előtt, ahol Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében azt emelte ki: „testvéreinket kerestük és jó volt testvéreinkre találni”. „Egymás nélkül csonkák vagyunk, s most összejöttünk, hogy kihirdessük: nem akarunk csonka családban élni – mondta a püspök.
Közös jövőnk akkor lesz, ha hitünk és emberségünk határain belül maradunk – jelentette ki Bölcskei Gusztáv. Beszámolt arról, hogy az új alkotmány elfogadása után levelet kapott Tőkés László királyhágó-melléki református püspöktől, aki sajnálja, hogy nem tudott jelen lenni Debrecenben, s kérte: a résztvevők imádságos szeretetben gondoljanak arra a küzdelemre, amit ők ma is folytatnak Romániában.
Az ünnepi istentisztelet után, amelyen ott voltak a hazai testvéregyházak vezető képviselői is, a tér több helyszínén úrvacsorát osztottak a résztvevőknek.
Az egész napos ünnep kulturális programokkal este tíz órakor ér véget Debrecenben.
Felvidék Ma, MTI, ddg
