Az utóbbi napokban özönlenek a foglalkoztatási adatok. A statisztikai hivatal szerint 2014-től folyamatosan emelkedik a külföldön munkavállaló szlovák állampolgárok száma, mégpedig azoké, akik rövid ideig – maximum egy évig – vállalnak külföldön munkát.
Az idei év első negyedében számuk 24 100-zal nőtt és elérte a 159 800-at, ami 17,8%-os emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. A célországok elsősorban a német nyelvterületen fekszenek, ahol kiszámíthatóbb a gazdasági környezet és nagyobb bérekkel jutalmazzák a vendégmunkásokat, mint az itthoni fizetések. Érdekesség, hogy a brit szigeteken viszont már csak 7 700-an voltak bejelentve, ami 1 200-zal kevesebb, mint tavaly.
Jellemző a honfitársaink lehetőségeire, hogy közülük 43 700-an az építőiparban, 37 900-an pedig az egészségügyben találtak megélhetést.
Ilyen a tipikus szlovák vendégmunkás
A Postabank elemzőcsoportja is beszállt a jelenség magyarázásába. Szerintük a tipikus szlovákiai vendégmunkás 25 és 35 év közötti, érettségivel nem rendelkező fiatal szakmunkás, aki az Eperjesi kerületből származik.
Korosztályos lebontásban 53 ezren 25 és 34 év közöttiek, 74 ezren pedig 35 és 54 év közöttiek. Képzettség tekintetében 41%-uk érettségizett, 15%-uk felsőfokú és 44%-uk szakiskolai képesítéssel bír. Magas a fiatalok aránya, akik bírják a nyelvet, és még nincsenek a lakóhelyükhöz kötve.
A vendégmunkások negyede, 40 700 személy az Eperjesi kerületből származik. A további legnagyobb kibocsátó kerület a Zsolnai és a Kassai. Erre magyarázat a júniusi teljes munkanélküliségi adata: az Eperjesi kerület 16,9%-on, a Kassai pedig 15,8%-on állt. A Zsolnai kerületben a munkanélküliség csak 8,5%, de itt évtizedes bevett hagyomány az Észak-Morva–sziléziai iparvidékre való ingázás.
A legtöbben Ausztriában dolgoznak, Csehország a második
A célországokat tekintve Ausztria vezet 50 600 szlovákiai vendégmunkással, második Csehország 37 900-zal és harmadik Németország 30 ezerrel. Csehország előkelő pozícióját – az enyhe bérkülönbség ellenére – magyarázza földrajzi fekvése, a tradíció és a hasonló nyelv.
Csehországban ma több külföldi állampolgár dolgozik, mint a gazdasági válság előtt. 2015 végén a hivatalos kimutatás szerint 323 ezer külföldi állampolgár dolgozott Csehországban, míg 2008 végén 285 ezer, azaz mintegy 38 ezerrel kevesebb. A leggyorsabban az EU-országokból származó munkavállalók száma emelkedik, ők teszik ki a külföldi dolgozók mintegy 75 százalékát. Egyúttal csökkent a nem EU-országokból származó csehországi vendégmunkások száma: 2008 és 2016 között számuk a felére esett vissza. Az uniós állampolgároknak Csehországban nincs szükségük munkavállalási engedélyre, de munkáltatójuk köteles őket bejelenteni a munkaügyi hivatalban.
A Csehországban dolgozó külföldiek száma az utóbbi másfél évtizedben több mint megháromszorozódott. 2001-ben még csak 104 ezer külföldi állampolgár dolgozott náluk. A külföldi munkavállalók többsége, több mint 150 ezer személy, szlovák állampolgár. Az uniós országok közül a szlovákokat a lengyelek, a románok és a bolgárok követik.
Azért érdekes ez a kis csehországi kitérő, mert 150 ezer ott dolgozó szlovákiairól számol be, ami ugye jóval több, mint a szlovák statisztikai adatokban megjelenő, rövid ideig munkát vállalók 40 ezres tábora. A 150 ezres cseh adat alapján – amelybe beleszámolták a hosszabb ideje náluk dolgozókat is – megbecsülhetjük, hogy a ténylegesen szerte a világban dolgozó szlovák állampolgárok száma a 160 ezres statisztikai adat két-háromszorosa is lehet, tehát 300- 400 ezer, ami arányaiban hasonló a Magyarországról külföldön munkát vállalók hatszázezres becsült számával.
Néhány adat a szlovákiai foglalkoztatási mutatókból
Bár kicsi az esélyünk rá, de próbáljunk meg egy kis rendet vágni a szlovák foglalkoztatási adathalmazban.
- Szlovákiában a produktív korban levő polgárok száma 3 millió 800 ezer
- a gazdaságilag aktív lakosok száma a munkahivatal adatai szerint 2 millió 717 ezer
- munkát keresők száma a munkahivatal szerint (9,45%) 257 ezer
- aktívan dolgozik 2 millió 460 ezer
- Szlovákiában dolgozó külföldi állampolgár 23 ezer
- betöltetlen munkahelyek száma (becsült adat) 100 ezer
- külföldön dolgozó honfitársunk (becsült adat) 350 ezer
A foglalkoztatás kérdésében továbbra is a munkanélküliségi ráta marad a legfontosabb mutató. A munkahivatal júniusban büszkén jelentette be, hogy 9 hónapos folyamatos csökkenés után Szlovákiában a munkanélküliség 9,45%-on áll. Az öt évvel ezelőtti 14%-ról sikerült ide leszorítani.
Mindeközben Magyarországon…
Összehasonlítva Magyarországgal: ők a 2010-es 11,4%-os munkanélküli adatot tudták mára 5,1%-ra szorítani, és a becsült 250 ezres betöltetlen állásszám is sokat mond. Ennek eléréséhez olyan munkaerő-piaci intézkedésekre volt szükség, mint például a munkahelyvédelmi akcióterv, amely keretében több mint 900 ezren kapnak állami támogatást foglalkoztatásukhoz, illetve a közmunkaprogram, ami a foglalkoztatás első lépcsőfoka.
Magyarország 2010-ben Szlovákiához hasonló munkanélküliségi arányról indult, ám azóta 663 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, akik jelentős része a versenyszférában helyezkedett el. Hangsúlyt fektetnek a fiatalok munkaerő-piaci részvételére is: az oktatás, a képzés oldaláról segítik a cégeket, erre szolgál a duális képzés. Jelenleg a szakképzésben tanuló diákok mintegy 33 százaléka, nagyságrendileg 52-53 ezer diák vesz részt ebben a képzési formában, a kormány azonban azt tervezi, hogy a duális képzésben tanulók számát 2018-ra 70 ezerre emeli.
Tehát a jó Pathó Pál alapállásából mondhatjuk – hej, ráérünk arra még! –, nem kell irigykednünk, ezzel csak előbb lesznek problémáink a munkaerőhiánnyal.
(A regionális különbségekkel és a betöltetlen állásokkal korábban már foglalkoztunk – lásd kapcsolódó írásaink között)
