A szepesi várat szinte mindenki ismeri. Az UNESCO világörökség része. A várak ideje azonban lejárt. A fegyverek tökélesedésével ezek az erődítmények nem tudtak az újabb kihívásokkal lépést tartani. Ráadásul a 18. században már nem feleltek meg a kor lakáskultúrájának, és karbantartásuk is egyre költségesebbé vált.
Szepes vára a Thurzók kihalása után 1636-ban a Csákyak tulajdonába került, akik egészen 1945-ig birtokolták. Három év múlva, 1639 -ben bővítették, és 1710-ig volt lakható. Közben a család 1703-ban a közeli hotkóci kastélyukba költözött. Az őrség az 1780-as tűzvész után a várat elhagyta. Villámcsapás, vagy pálinkafőzés okozta a tüzet, és ezzel sorsa megpecsételődött.
Hotkóc, amelyet okmányaink 1257-ben említenek először (Hodcouch), eredetileg a szepesi vár majorságaként szolgált. A Csákyak késő-barokk kastélyt építettek itt, melyet többször átalakítottak (1780,1810-20), angol parkkal vették körül és bővítették (1860), majd idehelyezték az uradalom központját. Berendezése a márkusfalvi bútormúzeumban látható, az empire bútorok, a fegyvergyűjtemény és a családi képtár 1959-ben odébb vándorolt. A település ma Zsigra része. Mivel az épületben évtizedek óta mentális betegségekben szenvedő ápoltak élnek, az nem volt látogatható.
A homlokzat a Csáky-címerrel
Az angol park és annak végében a romantikus álromok, valamint a Csákyak sírjai azonban megtekinthetők . A kápolna 1700-ban épült, majd pontosan száz év múlva teljesen átépítették, Szent Damján és Kozma tiszteletére szentelték föl. Kriptájában nyugszik Csáky Manó Tivadar (1798, Hotkóc-1855, Kassa), „Szepes vármegye örökös és utolsó ősi alkotmányos valóságos főispánja” – ahogy olvashatjuk sírkövén -, nem messze tőle fia Tivadar Károly (1834, Bártfa-1894, Bp.) országgyűlési képviselő. Gróf Csáky Kálmán honvéd huszár ezredes 1885-86-ban javíttatta a kápolnát, egy emléktábla tanúsága szerint. A temetőben az említetteken kívül, Csáky Adorján, Kálmánné, Natalie, Adrián és Csáky Tivadarné, Rholly Klára (1808-1870) nyugszik.
Az épület előtt fából faragott állatszobrokat láthatunk.
Néhány éve azonban a szociális turizmus keretében a kastélyban kiállítás nyílt, és egy skizofrén fiatalember mutatja be a látogatóknak a tárlatot 9:00 és 16:00 óra között.
A Csákyak szalonjában megtekinthetjük az ismertető paneleket, használati tárgyakat és egyéb emlékeket, majd a következő helyiségben a fából készült intarziás mennyezetet. Elolvashatunk egy magyar feliratot is: „Nemzettségem jelszava/ Isten, Király és haza.”
Sok helyütt láthatjuk a család címerét. Kék mezőben egy levágott szakállas, vérző tatár, avagy kun királyi fő látható, melynek fejét prémes vörös föveg fedi. A címert kilencágú grófi korona díszíti.
Az állatszobrok egy része
Átsétálva a park felső részébe, a kápolnában nyugvó id. Csáky Tivadar koporsóját nézhetjük meg és a sírkertet. Csáky Kassán adta ki az első magyar nyelvű színházi szaklapot, a Nemzeti Játékszíni Tudósítást (1830–1831). 1833-34-ben a kassai magyar színház intendánsa lett. Az ő idejében mutatták be Kassán legelőször Katona József Bánk bánját. A gróf egyik neves színésznőnk kedvese volt.
Déryné Széppataki Róza (1793–1872) erről visszaemlékezéseiben részletesen beszámolt: „Gróf Theodor a legkedvesebb ember volt a világon, de ő mindig szeretett játszani, tréfálni, és mindig bibirkélt az emberen.” A gróf hevesen ostromolt. „És még sok küzdelmem volt a gróffal, de annyi fogadásokkal végre is legyőzte a kisbírót keblemben, mert ő csakugyan ellenállhatatlan volt, és ha már el nem mehettem sorsom elől…, meg volt írva a sors könyvében, hogy én mindig áldozat legyek, de nem a magam eránti érdekből, hanem mindég találtatott arra egy név vagy ok, melyet úgy kereszteltek, ahogy jónak látták; úgymint maradnod kell Kassán, mert egy nemes kebeltől csakis azt várhatjuk, hogy enérdekeit föl fogja áldozni a publikum eránti tiszteletből és a társaság együttmaradása eránti tekintetből, mert hiszen ez meg mind a hon, azaz a magyar nyelv művelődése érdekéből történt. De arra senki se gondolt, hogy hát mi következtetései lehetnek ezen enfeláldozásnak enmagamra nézve? Pedig lettek. Lelkem már nem maradt oly tiszta és nyugodt, mert mindig azt súgta enérzetem: csaló vagy! mert ki erántad bizalommal van, álarcba jelensz meg előtte. S ámbár a kilenc év lefolyása alatt oly csendes boldogságban teltek el napjaim, melyet csak egy művelt, nemeskeblű, jóérzésű, becsületes férfiú társaságában élvezhet egy nő, de azért mégis volt tövis, mely szúrt, ahányszor a grófnéhoz kellett menni.” „És ezen barátságos viszony kilenc évig tartott! És valóban tartott volna éltünk fogytáig, ha én magam nem szakítottam volna szét ezen becsüléssel épült barátságot.” „Én sohase szakítottam volna vele, mert szeretetreméltó is volt, ha szabadállású férfi lett volna, de így kötve volt, s én kötelességemnek tartottam a válást…”
A kastély a park felől
Mivel részt vett az 1848-49-es forradalomban, 1850-ben perbe fogták. Fia, szintén Tivadar külföldre távozott. A Magyar Nemzeti Igazgatóság megbízásából Komáromy Györggyel, aki rokona volt – Csáky Rozáliát (1820-1886) vette feleségül – 1862-ben Genfbe költözött és szervezte a magyarországi fegyveres felkelést. Az olasz kormánytól, vagy magától a királytól bizonyos pénzösszegeket kaptak, ennek egy része eltűnt. Viktor Emanuel később keserűen panaszkodott Kossuthnak, hogy a pénzt „szó szerint ellopták”.
A porosz háború kitörésekor Bismarck porosz kancellár újraszervezte a Magyar Légiót. Csáky és Komáromy másfél millió frankot kapott erre a célra azt bizonygatva, hogy 112.000 felkelőt tudnak mozgósítani, de ez nyilvánvaló blöff volt. Komáromy saját bevallása szerint, ebből 1 milliót Magyarországra küldött. A többiből Párizsban vígan éltek. Futotta pezsgőre, ékszerekre, lovakra és kurtizánokra. Bismarck sohasem követelt elszámolást. Sőt, Komáromynak írást adott róla, hogy a maradékkal úgy rendelkezik, ahogy akar. Komáromy a hazaküldött pénzzel el akart számoltatni, de a pénztáros sajátos módon tette ezt. Főbe lőtte magát!
Komáromy és Csáky felelőtlenül és gátlástalanul, önös érdekkel kezelték a pénzeket. Azonban egy hazai fegyveres felkelésnek az 1860-as évek elején nem voltak meg sem a belső, sem a külső feltételei. Így, ha a teljes összeget az adott célra használták volna föl, akkor sem értek volna el semmilyen fordulatot.
Tivadar gróf felesége sírját, a Kassán született és elhunyt Rholly Kláráét kicsit följebb találjuk. Nem messze tőle elébb emlegetett fia, Csáky Tivadar Károly (1834–1894), országgyűlési képviselő alussza örök álmát. Ő az 1870-ben alakult kassai Haladás szabadkőműves páholy főmestere lett, aki már 1870-ben száműzni akarta a Bibliát a magyar páholyokból. Ezzel ateista francia testvéreit hét évvel előzte meg.
Bejelentkezni a +421/449-52-32-es, vagy a +421/911/660-723-as telefonszámon lehet. Táltospostacímük: domovina@stonline.sk.
