Andrej Danko (SNS) nagyváradi látogatása során kijelentette: Szlovákia a mai kormányával példaértékű lehet az államalkotó nemzet és a kisebbségek kommunikációja terén. A házelnök úgy fogalmazott, hatalmas élettapasztalat számára, hogy egy „kisebbséghez tartozó párt elnökével ülhet egy kormányban”.
Azt is hozzátette: „Ha a magyar, szlovák, román, lengyel és cseh nem állnak egymás mellett, az Európai Unión belül semmit sem fogunk jelenteni. Az egyetlen út megszüntetni a különbségeket és kommunikálni egymással” – javasolta Danko.
Dankónak meggyőződése, hogy Szlovákia kapcsolata a kisebbségekkel példás, még ha van is min javítani. De a román modell is tetszik a szlovák parlament elnökének, amit szavai szerint érdemes megjegyezni. „Tizennyolc romániai képviselő automatikusan a kisebbségek soraiból kerül ki. „Én odahaza is benne lennék, hogy legalább a ruszinoknak, de más nemzetiségeknek is automatikusan lenne egy képviselőjük a parlamentben” – mondta.
Szép szavak. Kár, hogy csak üres szavak. Igaz ugyan, hogy szebben hangzanak a szlovákiai magyar fül számára (is), mint a korábbi nemzeti elnök Ján Slota durva, vulgáris kirohanásai, de attól még tartalom nélküliek. És talán veszélyesebbek is. Mert közülünk sokakat abban az illúzióban ringatnak, hogy minden rendjén van itt, lám, Bugár Béla és Andrej Danko már-már testi-lelki jóbarátok…
Csak éppen nem történik semmi, ami a helyzetünket javítaná. Andrej Danko fellengzős szavai mögött az égvilágon semmi sincs. Pártjának nincs és nem is volt kisebbségi programja, soha semmit sem tett le az asztalra, ami a bennünket érintő problémákat megoldaná, vagy ha nem is, de legalább foglalkozna azokkal. A „példás kapcsolat” kizárólag csak a közte és Bugár Béla közti kapcsolatra értendő (legalábbis amíg az érdekeik így kívánják), azon túl semmi másra. Ennek meg vajmi kevés köze van a kisebbségi érdekekhez…
