Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök-helyettes szerint az extrémizmus ellen a fiatal generáció nevelésével is lehet küzdeni, de a holokausztot és a második világháború egyéb állatias tetteit tagadók közéletből való kiszorításával is.
Pellegrini szerint ennek a két dolognak Szlovákiában, de az egész világon is kéz a kézben kell járnia, ellenkező esetben ezen eszmék visszatérésének lehetünk a tanúi, még a parlamentbe és azok közé az emberek közé is, akik befolyásolják az egyes országok életét és működését.
Pellegrini szerint a tavaly októberben elfogadott extrémizmusról szóló törvény, amelyet Lucia Žitňanská (Most-Híd) igazságügy-miniszter terjesztett elő, üdvözlendő, mivel szerinte gyakran előfordul, hogy nem tudjuk jól meghatározni a szélsőséges megnyilvánulásokat, s ennek következtében szigorúan büntetni se tudjuk azokat.
A jóváhagyott törvény értelmében büntetendő lesz nemcsak annak a mozgalomnak a terjesztése és támogatása, amely az alapvető emberi jogok és szabadságjogok elnyomására törekszik, hanem az ilyen mozgalom megalapítása is. A jogszabály emellett bevezet egy új elemet is a bűncselekmények közé, az apartheidet, azaz a faji elkülönítés politikáját.
(Fotó: sme.sk)
„Úgy vélem, helyes ez a kezdeményezés, hogy végre ne csak szóban ítéljünk el valakit, aki ilyen kijelentéseket tesz, hanem az illetőt jogszabályaink értelmében valóban meg is büntessük. Hogy mindenki számára, akik ilyen szélsőséges nézeteket szeretnének nyilvánosan terjeszteni, elrettentő például szolgáljon” – fűzte hozzá Pellegrini.
A büntető kódex módosításával 2017. január 1-jétől egy új szakosztály is működik az igazságügyi tárcánál, amelynek célja a szélsőséges és rasszista indíttatású bűncselekmények hatékonyabb kivizsgálása.
A kijelentéseket érintő mentelmi jog korlátozása
A parlamentben elhangzó szélsőséges megnyilvánulások korlátozásának egyedüli megoldása, Jaromír Čižnár főügyész szerint, a kijelentéseket érintő mentelmi jog korlátozása lehetne, mivel egyes képviselők szándékosan visszaélnek vele, a büntetlenség tudatában. Csak azért, hogy politikai hasznot húzzanak belőle. A főügyész szerint nevetséges, hogy a politikusok egyrészt azt állítják, hogy támogatják a szélsőségek elleni küzdelmet, másrészt viszont némely parlamenti képviselő egyenes adásban mutatja meg a nemzetnek, hogyan lehet az extrémizmus elleni büntetés alól kibújni.
Karol Farkašovský (SNS) parlamenti képviselő a TA3 politikai vitaműsorában kijelentette, hogy a demokráciának eszközöket kellene teremtenie a szélsőséges megnyilvánulások elnyomására – az utcákon és a parlamentben is. Véleménye szerint a kijelentéseket érintő mentelmi jognak tehát nem kellene vonatkoznia azokra a megnyilvánulásokra, amelyek ellenségeskedésekre ösztönöznek. Sőt, a korlátozás szerinte a vulgarizmusokra is vonatkozhatna. „A parlament a legfelsőbb törvényhozói szerv, tükrözi a kapcsolati kultúrát is az emberek felé” – jelentette ki a kormánypárti képviselő.
Ján Podmanický (Smer) azonban nem szívesen nyúlna a mentelmi jog korlátozásához. „Ha lakatot teszünk a szájakra a parlamentben, akkor az utcákon oldják meg a problémákat, és az lesz csak a gond” – vélekedik a képviselő, azzal azonban ő is egyetért, hogy minden képviselőnek tudnia kell, hol a határ.
Bugár Béla (Most-Híd) szerint egyeztetések folynak a kijelentéseket érintő mentelmi jogról az igazságügyi miniszterrel, a kérdés csak az, mire vonatkozzon a büntetlenség és mire nem. A Most-Híd a szélsőséges és becsmérlő kijelentések esetén látná indokoltnak a korlátozást.
A fasiszta eszmék követői nem tisztelik a jogállamot, sem az emberi jogokat
A terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemnek részét képezi az a napokban megalakult elit rendőri egység is, amelynek a Nemzeti Bűnügyi Ügynökség (NAKA) ötödik egységeként több mint száz tagja lesz.
A kormányfő szerint a nemzeti egység létrehozásával a belügyminisztérium és a rendőrség az extrémizmus és a fasizmus új hullámára kíván reagálni, amely nemcsak Európában indult be, hanem Szlovákiában is egyre erőteljesebben érzékelhető. Fico szerint ez a fasizmus újjáéledésének legalattomosabb módja.
„Napi rendszerességgel találkozhatunk a második világháború vagy a holokauszt tagadásával, vagy azoknak az embereknek a dicséretével, akik fasisztákat tüntettek ki a szlovák falvak és városok elpusztításáért. Ennek semmi köze sincs a demokratikus államhoz, s nekünk el kell ezt utasítanunk” – nyilatkozta korábban Fico, aki szerint a szélsőségesség ellen nem lehet csupán jó szóval küzdeni. Ez a küzdelem nemcsak megelőzés kérdése, hanem az elnyomásé is, mivel a kormányfő szerint ezeknek az eszméknek a követői nem tartják tiszteletben sem a jogállamot, sem az emberi jogokat, sem a demokráciát.
(Fotó: aktuality.sk)
Tibor Gašpar rendőrfőnök kijelentette, az új nemzeti egység társadalmi igény alapján alakult. Kiemelte, hogy a rendőrség egyik prioritása a szélsőségek elleni küzdelem és a terrorizmus megelőzése. Ebben a tekintetben közös küzdelemre szólította fel az ügyészséget is. „Mivel gondok vannak az alkalmazási joggal, új szabályokat kell felállítani arra vonatkozóan, hogyan értelmezzünk némely megnyilvánulást, amely már szélsőségesnek nevezhető” – mondta.
Kotlebáék szerint viszont a NAKA új egysége nem más, mint politikai rendőrség. „Robert Fico kormányfő a megalapítás indoklása során sem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy a pártunk és a tagjaink munkáját meg ne említse” – jelentette ki Kotleba, aki szerint ez a kormány utolsó próbálkozása az igazi ellenzék elhallgattatására.
Több történelemórával a szélsőséges nézetek terjedése ellen
Amint arról portálunkon korábban hírt adtunk, az Állami Pedagógiai Intézet szakemberei heti egy tanórával emelnék a történelemórák számát az alapiskolákban, a kilencedik évfolyam kivételével. A javaslattal az oktatási miniszter, Peter Plavčan is egyetért, aki szerint ez a szélsőségesség elleni küzdelem egyik alappillére lehet.
A rendelkezés a jövő iskolai évtől lépne életbe. Az oktatási tárca szóvivője szerint a változtatással több teret szeretnének biztosítani a pedagógusok számára, hogy elmagyarázhassák a tanulóknak az extrémizmus történelmi összefüggéseit, amivel a kritikus gondolkodásra vezetnék rá őket.
Maga a tény, hogy emelkedik a történelemoktatás óraszáma, a szakoktatók körében pozitív visszhangot váltott ki, azt viszont a Sme napilap szerint többen is megkérdőjelezték, hogy ez hozhat-e pozitív változást a szélsőséges nézetek terjedését illetően. Az extrémizmus elleni küzdelemhez véleményük szerint ugyanis a több történelemóra nem elegendő, a gond ugyanis nem a tanítási órák számával van, hanem a pedagógustársaik minőségével. Az elvárás, miszerint minden pedagógus képes lesz az új szerint kreatív és érdekkeltő módon átadni a tananyagot, többek szerint nem reális.
A tavalyi év során szakemberek csoportja egy anyagot is kidolgozott az iskolák számára, „A szélsőségesség és a radikalizmus megelőzéséhez ”címmel. A dokumentum célja, hogy alapvető ismeretanyagot nyújtson a pedagógusok és a szélesebb nyilvánosság számára a radikalizmus és az extrémizmus problémájáról, formáiról és a veszélyeiről is. A pedagógusoknak és a szülőknek tömör áttekintést nyújt a szakterminológiáról, illetve példákat és eseteket hoz fel a való életből, és javaslatokat nyújt a módszertani megközelítésre az iskolákban.
Lehet oktatással és törvényekkel küzdeni az extrémizmus terjedése ellen
Némely pedagógus szkepticizmusa ellenére, vannak, akik azt állítják, lehet oktatással és törvényekkel küzdeni az extrémizmus terjedése ellen. Izrael szlovákiai nagykövete, Zvi Aviner Vapni szerint az extrémizmus növekedésének mindig a félelem, a tudatlanság és az előítéletek képezik az alapját. Ami most egész Európára jellemző, mivel nagyon bonyolult világban élünk, sok problémát, amivel az embereknek itt vagy a világban szembesülniük kell, nehezen értenek meg. És sokakat vonzanak az egyszerű, de hamis megoldások.
A nagykövet szerint a szélsőségesség terjedésére két válaszlépés lehet – a jobb oktatás és felvilágosítás, illetve a törvények. „A fiataloknak Szlovákiában tudniuk kellene, mi történt itt a múltban, és a szélsőséges előítéletek mihez vezethetnek. A műveltebb emberek kevésbé hajlamosak arra, hogy radikálisokká váljanak, és a bonyolultabb problémák megoldását illetően is felkészültebbek” – vélekedik a nagykövet.
A törvények pedig ahhoz kellenek, hogy azokat, akik szélsőséges nézeteket, erőszakot terjesztenek, tagadják a holokausztot, vagy antiszemita megjegyzéseket tesznek, jogszerűen megbüntethessék. „A szólásszabadság nem a gyűlöletkeltés és az előítéletek szabadsága. Azokat, akik ilyen erőszakos megnyilvánulásokat terjesztenek, meg kellene büntetni, és el kellene tüntetni őket a közéletből” – fűzte hozzá.
Az ellenzék szerint a korrupció az oka az extrémizmus terjedésének
Az ellenzék vezérének számító SaS szerint a kormány azt mutatja, hogy erőteljesen küzd a szélsőségesség ellen, a korrupció elleni küzdelmet viszont gyengíti. Pedig éppen a korrupció az oka az egyre terjedő szélsőségességnek.
(Fptó: TASR)
„Ha változtatni akarunk a helyzeten, Robert Fico kormányfőnek azonnal ki kell költöznie a Bonaparte lakótömbből, le kell váltania Robert Kaliňák belügyminisztert a tisztségéből, és le kellene cserélnie Tibor Gašpart egy tisztességes és független rendőrfőnökre. Csak akkor lesz majd hihető, hogy a szlovák kormány képviselői komolyan gondolják az extrémizmus elleni küzdelmet” – jelentette ki Ľubomír Galko, az SaS alelnöke.
Az SaS szerint a Smer küzdelme a szélsőségesség ellen nem lesz sikeres, mert a cselekedeteivel Robert Fico pártja megöli a reményt, hogy normális demokratikus eszközökkel harcolni lehet a korrupció ellen.
„A Smer-SD gyengíti a maffia, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet. Mindezt valószínűleg annak szellemében teszi, amit Robert Kaliňák mondott, aki szerint a legfelsőbb szinteken nem létezik korrupció. Mondja ezt egy olyan ember, aki Ladislav Bašternákkal üzletel” – fűzte hozzá Jozef Rajtár liberális képviselő.
(TASR, SME, Pravda, HNonline, postoj.sk/Felvidék.ma)
