Először szenvedett vereséget a DAC az új Arénában, így kiesett a Slovnaft Kupa negyed döntőjében. A második ligában szereplő Poprád búcsúztatta egy góllal a dunaszerdahelyi csapatot.
Álmosan kezdett a DAC, aminek az lett a következménye, hogy már a 4. percben hátrányba kerültek, Stanislav Šesták fejes góljával szerezte meg a mérkőzés egyetlen találatát. DAC-Poprád 0:1. Šestákról tudni lehetett, hogy gólveszélyes, mert a világbajnoki selejtezők során a szlovák válogatott gólkirálya volt. Hírével összhangban a DAC védői lemaradtak a Poprád csatáraitól, rendszerint pontatlan passzokat adtak egymásnak.
A szurkolótábor rendületlen bizalommal énekelte nótáit, buzdította kedvenceit, akik az ellenfél tizenhatos vonaláig jutottak el, de ott a DAC játékosai olyan falba ütköztek, aminek áttöréséhez az ellenszert sokáig nem találták.
Mezőnyben érezhetően fölényt gyakoroltak, beszorították a térfelükre a Poprádot, de a játékukat nem tudták kiszámolni, sem a lendületüket megtörni. Hiába bombázták perceken keresztül veszélyes lövésekkel, akár szögletből, akár akcióból Malec kapuját, a helyzetek kimaradtak. Az első félidő feléhez érkezve a DAC még mindig nem tudta irányítani a játékot. Elképzelés nélküli küzdelemmel zárult az első félidő, kis híján a Poprád kétgólos vezetésével, mert a 41. percben Šašinka csak Slávik kapus védésének köszönhetően hagyta ki a helyzetet.
Szegény embert az ág is húzza, és ez igaz volt a második félidőre, mert a DAC helyzetei, ha eljutottak a Poprád kapujáig, akkor is kimaradtak. László Csaba vezetőedző a pálya széléről nem tudta befolyásolni a csapat játékát. Az eddig bevált taktikák most csődöt mondtak. Cserékkel próbálta frissíteni a csapatát, először Brašeň, majd Kontár állt be, aki rövid időn belül piros lappal távozott az öltözőbe. Továbbra sem találta formáját a DAC, bár a szurkolótábor az eddiginél, ha lehet, még hangosabban lelkesítette, űzte, hajtotta kedvenceit. A hátralévő tizenöt perc játékidő azonban úgy tűnt nem lesz elegendő a kiegyenlítéshez. A Poprád zárt, védekező stílusa olyan futball volt, amit okosan használtak ki a klasszikus időhúzási taktikákkal, mint a kisebb, de dühítő szabálytalanságok sora, a sérülések valós, vagy színlelt elnyújtása, a perceken át tartó cserék kihasználása. Ezek a második ligás fortélyok megtörték a DAC lendületét, elbizonytalanították a lehetőségek kihasználását, és hiába küzdöttek erejükön felül, lőttek számtalan szögletet, a szerencse sem szegődött melléjük, mert a labda mindig kipattant, hol a kapusról, hol a belső kapufáról, vagy éppen a kiállított kapust helyettesítő mezőnyjátékosról.
Fájó vereséget szenvedett a DAC.
A történések zajlottak a pálya szélén is, nemcsak a pályán. László Csaba vezetőedző ugyanis nem jelent meg a poprádi František Šturmával tartott sajtótájékoztatón, mert elmondása szerint a vendégcsapat edzője a lefújás előtt tiszteletlen volt.
A mérkőzést értékelve László Csaba kifejtette: „Nagyon csalódott vagyok. A rózsahegyi mérkőzés után megmondtam a játékosoknak, térjenek vissza a valóságba és ne gondolják, hogy hazai pályán csak veretlenek lehetnek. Csalódott vagyok néhány játékos teljesítménye miatt is. A csapat és a stáb nevében szintén elnézést kérek a szurkolóktól, akik folyamatosan buzdítottak bennünket és a vereség után is megtapsoltak.
Gratulálok az ellenfélnek, hogy megnyerte a mérkőzést. Tisztelem az ellenfelet, de ugyanezt elvárom az edzőtől is. Külön sajtótájékoztatót kértem, mert nem éreztem felőle a tiszteletet. Amit a mérkőzés vége előtt pár perccel mutatott, azt nem lehet közzétenni. Mindegy, hogy nyersz, vagy veszítesz, mindig embernek kell maradnod.”