Tovább zajlik a „Szlovákiában szlovákul“ politika gyakorlata és tartalommal való megtöltése. Sőt, új dimenziót kapott, mert a parlament módosította a jelnyelvről szóló törvényt és vele együtt az oktatási törvény ide vonatkozó passzusait is. Az eddigi általános jelnyelv helyett ezentúl mindenhol a szlovák jelnyelv lesz használatban – írja jegyzetében Őry Péter, az MKP OT elnöke.
Az oktatási törvényben ez azt jelenti, hogy a siket gyermekeknek és tanulóknak „garantált joguk van elsődlegesen a szlovák jelnyelven történő nevelésre és oktatásra is“. A jegyzetíró szerint a dolog pikantériája, hogy a törvénymódosítás eredeti, a Szlovák Nemzeti Párt képviselői által benyújtott javaslatában még nem szerepelt a szlovák jelnyelv, csak a jelnyelv. A szlovák szócska a második olvasatban, Karol Farkašovský SNS-es képviselő módosító javaslatára került bele a törvénybe, amelyet minden Most-Híd-as képviselő megszavazott.
A kérdés a felvidéki magyarok számára elsősorban az, hogy amikor arról folyik a vita, bele kerüljön-e az oktatási törvénybe a nemzetiségi oktatás fogalma, hogyan tudtak a hidasok tiszta lelkiismerettel megszavazni egy ilyen törvényt? Nem figyeltek oda, vagy nem tartják fontosnak a magyar nemzetiségű siket és nagyothalló gyerekek jogait? – teszi fel a kérdéseket a politikus, majd rátér a dolog szakmai oldalára.
A jelnyelv, mindig az anyanyelvhez kötődik, nem egységes, hanem országok, nemzetek, kultúrák szerint alakul ki, és a különböző országok siketei sem értik egymást, hiszen az egyes jelnyelvi beszédek típusainak megvannak a maguk grammatikai struktúrái, amelyek az adott ország, sőt, tájegységek szerint alakulnak ki. Vagyis akár egy országon belül, nyelvjárásonként is különbözhetnek egymástól. Őry Péter szerint ezt tudnia és szem előtt kellett volna tartania a parlamenti szavazógépnek.
Az új jelnyelvről szóló törvény szerint a Szlovák Köztársaságban „a siket személyek kommunikációs formája a szlovák jelnyelv“. A siket személyeknek joguk van „a szlovák jelnyelv használatára“; „a szlovák jelnyelven való művelődésre“; „a szlovák jelnyelv segítségével a televíziós adásban és a közjogi intézmények részéről kapott információkra“.
Lássuk, hogyan érvényesül ez az oktatási törvényben. Dicséretes (lett volna, ha így szavazzák meg), hogy a siket gyerekeknek és tanulóknak ezentúl „garantálva van a joguk a jelnyelvi nevelésre és oktatásra is.” Ez szerepelt ugyanis az eredeti beadványban. Ezzel szemben az elfogadott verzió: A siket gyerekeknek és tanulóknak „garantálva van a joguk elsődlegesen a szlovák jelnyelven történő nevelésre és oktatásra.“(12. § 4. bek.)
A politikus rámutat, a különbség mindössze egyetlen szó. De ennél sokkal több…
A törvényhozóknak a nemzeti bódulat ködében az sem számított, hogy a természet bosszúja által hátrányba került gyerekek így még egy hátrányt kaptak ajándékba. Az meg végképpen nem zavarta őket, hogy például a többgenerációs siketek jelnyelv-váltásra kényszerülnek – zárja írását az MKP OT elnöke.
