Amikor felröppent a hír, hogy a Magyarság Háza elköltözik a budai Várból, nem akartuk elhinni, de amint egyre gyakrabban fordultak ki az udvarból a berendezést szállító kamionok, kénytelenek voltunk szomorúan tudomásul venni, hogy ennek a külhoni és hazai magyarság számára egyaránt otthonos épületnek az elkövetkezőkben más lesz a szerepe, és reméljük, mindenki számára megnyugtatóan rendeződik a kiköltöző intézmények sorsa.
Az előzmények pontos történetét augusztus 22-én olvashatták rovatunkban. Ezúttal a Duna Palotába látogattunk el, ahol a Magyarság Háza otthonra lel szeptembertől, az évadot tehát már a pesti oldalon, az ötödik kerületi Zrínyi utcában kezdik. Az új helyszínt Csibi Krisztina igazgatónő szíves kalauzolásával járjuk be.
Érdekes a kora délelőtti élet egy ilyen épületben, amelyet délutáni kiállítások, de főként esti előadások apropóján van alkalmunk ismerni belülről. Munkások rakodnak, porszívók zúgnak, világítás csak ahol a legszükségesebb, a lépcsőn zenészek sietnek fel próbára.
Filmvetítéssel indítanak szeptember 6-án
Csibi Krisztina a köztévé reggeli műsorából érkezik (nagy az érdeklődés a médiában a Magyarság Házának jövője iránt), de mielőtt nekiindulnánk, hogy bemutassa új otthonukat, leülünk kicsit beszélgetni a félemeleti pihenő egyik pamlagos beugrójában. Elmondja, hogy nekik sem volt könnyű elbúcsúzni a Vártól, ahol sok szép évet töltöttek, és ahol egy épületben voltak a nemzetpolitikához tartozó intézmények, de hálásak a Duna Palota igazgatónőjének, Bíró Ildikónak, aki szívesen befogadta a Magyarság Házát.
„Leginkább sorozatok formájában szeretnénk bemutatni a külhoni kulturális teljesítményeket. Filmklubunk szeptember 6-án indul Varga Ágota: Vasgyökerek című filmjével. Az ismert dokumentumfilm-rendező ebben az alkotásában a kalandos életutat bejárt erdélyi orvost, dr. Sipos Józsefet mutatja be. akit a Securitate közel két évtizeden át tartott szoros megfigyelés alatt. Ez a vetítés lesz egyébként a Magyarság Háza első rendezvénye a Duna Palotában, tehát egyfajta premierként is felfogható. Már felfedeztük, milyen új lehetőségeket nyújt az épület: például van igazi színházterme, sőt kamaraterme is, ezek méltó helyszínei lehetnek a külhoni színházak egy-egy előadásának. Szeptemberben például a Komáromi Jókai Színház lép fel Kathrine Kressmann Taylor: A címzett ismeretlen című darabjával, Harsányi Sulyom László rendezésében” – meséli.
Csibi Krisztina ezután kérésünkre gyors számvetést készít, hogy hány különböző terem is van az épületben, és méretüknél fogva melyiket, milyen célra látják a legmegfelelőbbnek. A Széchenyi terem például konferenciák, előadások tartására kitűnő. A bálterem nagyobb számú hallgatóság befogadására alkalmas. Persze a helyiség nem kizárólag bálozásra felel meg: „Már ott tartotta a Nemzetpolitikai Államtitkárság a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor program új ösztöndíjasainak a felkészítését.”
Sokakat érdekel, mi lesz a sorsa a nagysikerű „Mi, magyarok” kiállításnak, ami közel három éven keresztül volt látogatható a Magyarság Házában, s több tízezren éltek is a lehetőséggel. A Ház igazgatója bízik abban, hogy a tárlat valamilyen formában már a nem túl távoli jövőben ismét megnyithatja kapuit a közönség előtt.
Neobarokk palota komoly történelemmel
Közben elindultunk, hogy néhány fotót készítsünk az épület olyan helyiségeiről, amelyek – a Magyarság Háza munkatársai bíznak benne – minél gyakrabban telnek meg a külhoni és az itthoni vendégekkel.
Az első emeleten, a tanácskozások, előadások tartására alkalmas termekből néhány egymás mellett nyílik egy barátságosan berendezett közös fogadótérből. Ugyanez a barátságosság jellemzi a vörös szőnyeges lépcsősorokat és a hallt is. Utóbbi kiállítások, ünnepségek rendezésére talán kevésbé megfelelő, mert nem üres tér, hanem pamlagokkal, fotelekkel berendezett fogadóterem, ahol lehet kényelmesen várakozni, beszélgetni, az asztalokra helyezett programfüzetekből tájékozódni.
Egyébként az 1890-es években Lipótvárosi Casino székházának készült neobarokk palotát Freund Vilmos tervei alapján, Márkus Géza, Mészáros és Gerstenberger építőmesterek építették. Akkoriban a harmadik legjelentősebb ilyen intézmény volt a Nemzeti Casino és az Országos Casino után. Alapítója és egyben első elnöke Falk Miksa lapszerkesztő, Erzsébet királyné (Sissy) magyar tanára, később országgyűlési képviselő volt. Nevét a Duna Palotában terem őrzi, szintúgy feleségéét, Klementináét is. Természetesen 1951-től, amikor a közeli Belügyminisztérium kulturális céljait szolgálta az épület, Barna szalonnak, meg Fehér szalonnak nevezték. Az impozáns, külső és belső teremrészből álló Széchenyi terem neve azokban az időkben is megmaradhatott.
Benézünk a termekbe, csönd van mindegyikben, csak a színházteremben zajlik egy zenekari próba. Nyilván az ő koncertjük a Duna Palota programján szerepel. Nem zavarjuk őket tovább a fényképezéssel. A kapu előtt elköszönéskor még egy fontos gyakorlati tudnivalót ad át Csibi Krisztina: délelőtt 10-ig nem kell behajtási engedély ebbe az utcába. A hangszerekkel, jelmezekkel, kiállítási tárgyakkal érkező művészeti programok szervezőinek jó tudniuk erről a könnyítésről. Parkolni persze nem lehet, hiszen ez a főváros egyik legszebb sétáló utcája a Széchenyi tértől a Szent István Bazilikáig.
És talán a legfontosabb: a Magyarság Háza programjairól részletesen tájékozódni a a www.magyarsaghaza.net honlapcímen lehet.