Az alábbiakban folytatjuk a néptánchagyományok kutatására irányuló, 2003. február 16-án végzett adatgyűjtés eredményeinek ismertetését, melyet Jókán folytattunk, ahol adatközlőink Budai László (1936) és Budai Lászlóné Puss Erzsébet (1938) voltak.
A falu táncainak a gyűjtését és feltárását Görföl Jenő (a falu szülötte, jelenleg a Csemadok országos főtitkára – T.A.) kezdeményezte az 1970-es évek második felében. Tevékenységét Szabóné Szakál Mária, Szakál Julianna és Szabó Lajos támogatták. Ők kutatták fel a falu táncos szokásait és hagyományos táncait ismerőket, akik még emlékeztek a mozgásformákra és a tánckísérő dallamokra. Kiderült, hogy az akkor már egyesített két falu, Jóka és Újhelyjóka közül az utóbbiban őrizték meg teljesebben e hagyományt. Az elnépiesedett polgári táncok Újhelyjóka közvetítésével jutottak el Jókára. A táncrepertoár feltárásának kezdetén Újhelyjókán még élénken éltek az emberek emlékezetében a hagyományos táncok. Talán még egy évtized sem telt el azóta, hogy e táncokat a lakodalmakon és más mulatságokon a táncrend részeként adták elő. Időközben a változó ízlésvilág nyomán a cigányzenekarok lassan „elhallgattak” és az új szórakoztató zene a tánchagyományt teljesen kiszorította a rendezvényekről. A helyi hagyományt feltáró kezdeményezést Czingel László, Quittner János és Takács András folytatta, és 1977 késő őszén a már fellelt táncokat, a Bertóké verbunkot és az elnépiesedett polgári táncokat filmre is vették. A gyűjtés után megalakult a jókai hagyományőrző tánccsoport Szakál Mária és Szakál Julianna vezetésével.”( A Bertóké és társai – Jóka falu hagyományos táncai című könyv előszavából).
A három lassú és a három gyors ismétlődés mindig szabály volt?
Igen, és ha véletlenül a cigányok elrontották és valamelyiket kihagyták, akkor újból kellett nekik játszani az egészet, egészen előlről. A táncolók pedig újratáncolták.
Az alatt, amíg a lassú megy, milyen mozdulatokat végeznek, hogyan táncolják a lassút?
Egy kicsit hajlonganak a lábaikkal, azt is olyan ritmusra csinálja a táncoló, hogy ne legyen állandóan csak egyforma.
Hogyan hajlonganak: derékból előre hajolnak, vagy leguggolnak, csapják a földet is, vagy oldalt hajlonganak?
Nem, csak leguggolnak. A földet egyáltalán nem csapták, sem a csizmaszárat. Oldalra hajoltak, léphettek előre is, hátra is léphettek. Mozogtak közben, de csak lassan.
Olyan nem volt benne, hogy mielőtt a gyors kezdődött volna, kinyújtott egyenes testtartással ugrottak egy magasat?
Nem, olyan nem volt benne.
A jókai Malmos Hagyományőrző Táncegyüttes a miavai kerületi népművészeti fesztiválon (Fotó: Takács András/Felvidek.ma)
Én az 1950-es évek elején Mikulovban és Hodonínban katonáskodtam. Ott is járták a kétrészes verbunkot. Hasonlóképpen, ilyen lassú hajlongással kezdődött, de ott leguggoltak, és a földre is rácsaptak, majd a végén helyben hatalmasat ugrottak. Itt ez nem volt?
Az lehet, hogy ott úgy volt, de itt Újhelyjókán csak az volt, amit elmondtam.
Az előbb azért kérdeztem, hogy nem katonáskodott-e valamelyik Budai legény morva gyerekekkel együtt?
Azt nem tudom. Meglehet. Azt, hogy az első világháborúban katonaként kikkel találkozhattak, nem tudom.
Az első világháború előtti időkben nem táncolták a faluban a verbunkot?
Azt nem tudom, mert az öregjeink nem beszéltek róla. Igaz, nem is kérdeztük őket.
Milyen táncok vannak még?
Van a sottis, a Hogy a csibe, hogy, a Mai házasság, s a Háromlábú görbe szék.
Ezek, hogyan kerültek a faluba?
Erre megint nem tudok válaszolni, csak annyit tudok, hogy mikor a kocsmában táncoltak, gyerekként, suhancként az ablakon keresztül lestem, hogy mi ez. A kocsmában meg a lakodalmakon szokták táncolni ezeket a táncokat. A kocsmában a mulatságok alkalmával.
Volt itt olyan szokás, hogy vasárnap a fiatalság összejött táncolni a kocsmában, vagy a kocsma udvarán?
Még régebbi szokás, hogy évente háromszor-négyszer bált rendeztek. Akkor úgy igyekeztek, hogy mindenki ott legyen. Hogy vasárnaponként a kocsmában, csak úgy a tánc kedvéért lett volna, arra nem emlékszem.
Arra sem emlékszik, hogy valahol kint a réten, a Kis-Duna partján lett volna a fiatalság részére szórakozóhely, ahova kijártak?
Nem emlékszem rá, hogy lett volna. Egy alkalommal meghívtak minket is a Kis-Duna partjára és ott felvették magnóra, talán még videóra is a táncos műsorunkat.
Én a régebbi időre gondoltam, amikor csak úgy, a saját szórakozásukra jártak össze az emberek?
Nem, nem tudok róla.
Itt csak arra emlékeznek, hogy volt a kocsmában bál, vagy később a kultúrházban?
A régebbi időkben inkább a kocsmában.
Milyen ünnepekhez, vagy alkalomhoz kapcsolódott a bál?
Farsanghoz, búcsúhoz.
Farsang minden vasárnapján volt táncmulatság, vagy csak az utolsó vasárnapon?
Csak az utolsó három napján, a farsangfarkán.
Utána húsvétig nem volt semmi?
Nem, a farsang utolsó napján volt a bőgőtemetés. Akkor a bőgőt letakarták fehér lepedővel, majd a bőgős, vagy a cigánypap eltemette. Hogy mit mondott cigányul, meg mit nem? A felét cigányul mondta, a felét meg magyarul. Szidta biztosan a parasztot is. Röhögtek rajta, aki értette, meg az is nevetett, aki nem értette, mert a másikon nevetett. De most már az is megszűnt, a bőgőtemetés.
Mikor volt a bőgőtemetés?
Szerdán, vagy kedden, akkor kedden.
A mulatságba összejöttek már szombaton?
Igen. Vasárnap megint összejöttek, hétfőn is összejöttek, és kedden volt a bőgőtemetés. Akkor már inkább csak cigányok voltak, de a parasztok is bementek, azért, hogy lássák a bőgőtemetést.
A parasztok részt is vettek a bőgőtemetésen?
A parasztok nem, csak a cigányok.
A bálnak, a mulatságnak volt egy megszokott vagy leírt táncrendje?
Nem, piros, fehér vagy kék szalag volt a belépőjel, azt kitűzték. ltt ez volt a szokás.
A meghívón fel volt tüntetve a táncrend, vagy egyáltalán volt meghívó?
Meghívó egyáltalán nem volt. Aki bement, kapott egy jelvényt, ami fehér, piros, vagy kék szalagból volt. Befizette a belépti díjat és bemehetett.
Mennyi volt a belépti díj?
Nem tudom, hogy öt koronánál drágább lehetett-e? Mikor már én is jártam mulatságokba, akkor volt öt korona. Régebben meg lehet, hogy csak három korona volt, vagy néhány krajcár.
Mikor volt az, amikor már járt a mulatságokba?
Ez már 1956-58-ban volt.
A lányok is fizettek belépti díjat?
Igen, aki ment, az befizetett. Ha legénnyel ment, akkor a legény fizetett.
Tehát mind a két félnek fizetnie kellett?
Igen.
Ki dirigálta a bálban, hogy mi legyen a táncok sorrendje, a zenekar, vagy volt, aki rendezte a bált?
Voltak, akik rendezték. Itt aztán nem volt, hogy ezt fogod húzni, vagy azt fogod húzni, mert ha én parancsoltam, akkor adtam pénzt is a cigánynak. Akkor azt húzta, amit parancsoltam. Amikor abbamaradt a parancsolt nóta, akkor húzhattak csárdást, tangót, valcert, amire a muzsikusoknak kedvük volt. Mindenki táncolhatott rá. Ha valaki megint akart, akkor rendelt, „ezt fogod elhúzni”. Aki rendelt, annak fizetnie is kellett a cigánynak.
Folytatjuk.
(A szerző az MMA köztestületi tagja.)
