Az Európai Parlament december 15-i strasbourgi plenáris ülésén megszavazta Gál Kinga Fidesz-es európai parlamenti képviselő jelentését az alapvető emberi jogok európai uniós helyzetéről. Az éves jelentés célja, hogy az EU alapjogok védelmével foglalkozó „új intézményeit és mechanizmusait átláthatóvá és hatékonyabbá tegye”, valamint hogy „az alapjogi rendszer a polgárok számára érthető, elérhető és eredményesen használható legyen” – fogalmazott közleményében a magyar képviselő.
A jelentés előző napi vitájában éles szóváltás zajlott le jórészt magyar EP-képviselők között az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően.
A jelentés azokra a konkrét területekre is kitér, ahol gyors lépések és egyúttal közép- és hosszú távú stratégiák szükségesek. Ezek közül Gál Kinga beszédében kiemelte a roma integráció, a gyerekszegénység elleni küzdelem és a kisebbségi közösségek nyelvhasználatának kérdéseit. A jelentés célja – tette hozzá -, hogy az intézmények ne csak elbeszéljenek egymás mellett, hanem reagáljanak és reflektáljanak egymásra, használják és építsenek egymás munkájára az emberi jogok védelme területén, döntéseiket következetesen, objektíven, tényekre alapozva hozzák meg. A jelentés előző napi vitájában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azt mondta, hogy az EU-elnökség ellátására készülő magyar kormány alapjogokat sért: korlátozza a média szabadságát, felszámolja a szakszervezetek jogait a közalkalmazottak tekintetében, és a magántulajdon védelmét sem biztosítja, amikor elveszi 3 millió ember magánnyugdíj-pénztári megtakarítását. Gál Kinga válaszul úgy vélte, hogy a magyar szocialista képviselők „éveken át asszisztáltak legsúlyosabb emberjogi jogsértésekhez, most pedig alaptalanul, vádaskodással osztanak ki másokat, csak azért, hogy visszanyerjék azt a választói bizalmat, amit lehet, hogy pontosan ezekért az emberi jogsértésekért vesztettek el”. Morvai Krisztina képviselő (Jobbik) szerint 2002 és 2010 között a szocialista kormányok „az emberi jogok durva és folyamatos sárba tiprásával tartották fenn a hatalmukat”. A jelentés tartalmával kapcsolatban Tabajdi kifejtette: a jelentéstevő kiváló munkát végzett. Ugyanakkor jelezte: nem lát politikai akaratot az Európai Bizottságban, hogy betartassa, és jogsértési eljárást indítson a tagállamok ellen. Felszólalt a vitában Göncz Kinga – ugyancsak szocialista – EP-képviselő is, aki kérte Viviane Reding alapjogi biztost, hogy rendszeresen kísérje figyelemmel a tagállamok gyakorlatát, és tegye szóvá, ha az alapjogok, a demokrácia alapelvei sérülnek. Kósa Ádám (Fidesz) örömét fejezte ki, hogy a jelentés külön kiemeli a diszkriminációmentességet és az esélyegyenlőséget. A szlovákiai magyar Mészáros Alajos arra mutatott rá, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartásának tekintetében az EU saját tagállamai esetében sokszor tehetetlen volt, ugyanakkor a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően hatékony jogvédelmi rendszert alakíthat ki.
Felvidék Ma, Hír3
{iarelatednews articleid=”25556″}
