Ma Strasbourgban elfogadta az Európai Parlament a Petíciós Bizottság 2017-es tanácskozásairól szóló jelentését.
A hagyományosan minden évben elkészülő átfogó jelentés vitájában Csáky Pál a dokumentum néppárti felelőseként hangsúlyozta azt a központi tényt, hogy
a Petíciós Bizottság az egyetlen olyan bizottság, amely közvetlen kapcsolatot tart fenn az uniós polgárokkal, és ezért is nagyon fontos, milyen képet alakít ki magáról azzal, ahogyan a hozzá érkező petíciós beadványokat kezeli, és az azokban felvetett panaszokra próbál megoldást találni.
A statisztikák alapján az internetes petícióbenyújtás és a petíciók támogatása egyre népszerűbb, s ez azt is jelenti, hogy többen figyelnek a bizottság munkájára, az ott megtárgyalt témákra – olvasható a szerkesztőségünknek eljuttatott sajtóközleményben.
A Petíciós Bizottság az unió lelkiismerete
„Azt vallom, hogy olyan platformnak kell maradnunk, amely meghallgatja az Európai Parlamenthez forduló uniós polgárokat és megoldásokat javasol problémáikra” – fogalmazott Csáky Pál, az MKP EP-képviselője.
Csáky a továbbiakban azt is elmondta, hogy a Petíciós Bizottság az unió lelkiismereteként is működik, ugyanis a polgárok az unió tevékenységi körébe tartozó témákkal kapcsolatos meglátásaikkal, kérdéseikkel, panaszaikkal fordulhatnak a bizottsághoz.
Saját feladatai közül kiemelte, hogy a Petíciós Bizottság alelnökeként a kezdetektől arra törekszik, hogy az európai, ezen belül a közép-európai polgárok tudatát erősítse. A szavazást követően örömét fejezte ki, hogy olyan fontos környezetvédelmi témák, mint a párkányi hulladékégető ügye, vagy a vereknyei veszélyes hulladéklerakó felszámolása a közelmúltban szintén nyilvánosságot kaphattak a hazai petíciósoknak köszönhetően.
A képviselő végezetül megköszönte kollégáinak, hogy támogatták abban, hogy
tavaly májusban a Petíciós Bizottság szervezésében nyilvános meghallgatásra kerülhetett sor a kisebbségek uniós védelme és az őket érő diszkrimináció kiküszöbölése érdekében. Erre egy parlamenti tanulmány is készült.
A meghallgatás az ez év februárjában elfogadott azonos tárgyú, őshonos kisebbségek védelméről szóló rövid állásfoglalás elfogadásában csúcsosodott ki.
Ez az a téma, amelyről nem lehet eleget beszélni, hiszen az EU összlakosságának 8-10%-áról van szó, mondta. A meghallgatáson elhangzott megállapítás, miszerint átfogó uniós szintű intézkedésekre van szükség az őshonos kisebbségek jogainak garantálása érdekében, jelenleg is érvényes, fűzte hozzá Csáky.