Indul a márciusi államfőválasztáson Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság (EB) alelnöke és energiaunióért felelős biztosa Szlovákiában, mégpedig a legerősebb kormánypárt, a Smer-SD támogatásával – ezt maga a jelölt jelentette be a pozsonyi sajtótájékoztatóján.
Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője ezzel egy időben brüsszeli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Šefčovič február 1-jétől úgynevezett fizetés nélküli választási szabadságot vesz ki. Ezt a bizottság tagjaira vonatkozó viselkedési kódex írja elő azoknak a biztosoknak, akik bármilyen módon részt akarnak venni tagállami, regionális vagy helyhatósági választás kampányában. A kódex értelmében ez idő alatt a biztos semmilyen formában nem használhatja a bizottság emberi és anyagi erőforrásait, és Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke a szabadságon lévő biztos feladatköreit átruházza a bizottság egy másik tagjára. Šefčovič esetében, aki a testület energiaunióért felelős alelnöke, Juncker a spanyol Miguel Arias-Canete klíma- és energiaügyi biztost bízta meg a szlovák politikus feladatainak ellátásával.
Šefčovič indulása nem számít meglepetésnek, személyét már hetek óta az Irány (Smer-SD) államfő-jelöltjeként valószínűsíti a hazai média. A legerősebb kormánypárt vezetése hétfőn biztosította támogatásáról, indulása azonban csak pénteken vált hivatalossá. Elemzői vélemények szerint Šefčovič az államfő-választás várhatóan több mint tucatnyi jelöltje közül az egyik legesélyesebbnek számít, az ellenzéki liberálisok által támogatott vállalkozó, Robert Mistrík mellett.
Šefčovič pénteki sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy nem tagja az Iránynak (Smer-SD), és pártpolitika felett álló államfő akar lenni, mivel – mint mondta – az országnak jó köztársasági elnökre és társadalmi megbékélésre van szüksége.
„A kérdés nem az, hogy koalíciós vagy ellenzéki államfőre van-e szükség. De nincs szükség állandó konfliktusokra. (…) Szlovákiának olyan elnökre van szüksége, aki minden állampolgárát képviseli” – hangsúlyozta Šefčovič.
Ezzel arra tett utalást, hogy a jelenlegi államfő, Andrej Kiska megválasztása óta gyakorlatilag állandó a feszültség a kormányzat és az annak szinte minden lépését erőteljesen bíráló köztársasági elnök között, ami az elmúlt években érezhetően elmélyítette a politikai nézetek mentén a társadalmon belül egyébként is jelen lévő megosztottságot.
Március 16-án az ország történetében már ötödik alkalommal tartanak közvetlen államfő-választást Szlovákiában. A vonatkozó szabályozás szerint az új államfő első fordulós megválasztásához a leadott voksok több mint felének megszerzésére van szükség. Ha ez nem teljesül, második fordulót kell tartani, amelybe a két legjobban szereplő jelölt jut. Az eddigi közvetlen szlovák elnökválasztásokon még nem volt példa arra, hogy már az első fordulóban megválasztották volna az új államfőt. Megfigyelői vélemények szerint ez most sem tűnik valószínűnek.
Eddig tizenheten jelezték indulási szándékukat az idei államfő-választáson, de az indulók száma csak a hónap végén válik véglegessé,
az érintetteknek ugyanis addig kell leadni hivatalos jelölésüket, amelyet a 150 fős pozsonyi törvényhozás legalább 15 képviselőjének vagy legalább 15 ezer választópolgárnak kell támogatnia.
Az indulni kívánók spektruma eddig meglehetősen vegyes, többségük párton kívüli független jelöltként indul, a listán néhány pártelnök mellett több vállalkozó, aktivista is van, de akad köztük tévéigazgató is. A szlovákiai államfő-választások sorában az idei a második, amelyen indul magyar jelölt is, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke. Az előző köztársaságielnök-választáson Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke indult magyar jelöltként, ő jó eredményt elérve a voksok több mint öt százalékát szerezte meg. A mostani megmérettetésen indul Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is, de a vegyes párt nem sokkal a jelöltállítás után jelezte, hogy Bugár nem magyar jelöltként, hanem szlovák állampolgárként indul.
(MTI)