A történelmi Magyarország legrégibb reneszánsz szentségtartóját találták meg a felvidéki Nyitrán a várban álló püspöki bazilika, a Szent Emmeramus-katedrális felújításakor. A nyitrai püspökség közleménye szerint a szentségtartó a bazilika felső hajójában egy faldísz alatt volt elhelyezve, ami miatt nem is volt eddig látható. A kegytárgyat 1497-ben készítették, és a legnagyobb valószínűséggel firenzei mesterek műve.
A nyitrai püspökség azt állítja, hogy az egykori Magyar Királyság területén található négy reneszánsz szentségtartó közül, a most felfedezett nyitrai a legrégibb. Már három éve folyik a nyitrai Szent Emmeramus-katedrális felújítása, amelyet legutóbb 1931 és 1933 között renováltak. A boltozaton lévő freskókat a megsemmisülés veszélye fenyegette volna, ha nem kezdik el időben a munkálatokat. „Közben olyasmi is megtörtént, hogy valaki ellopta az esővizet elvezető rézcsöveket. Míg egyesek igyekszenek megmenteni az értékeket, mások ilyeneket tesznek. Sajnos ez is hozzátartozik az élethez” – említette meg érdekességként Viliam Judák nyitrai megyés püspök. A restaurálási munkák jelenleg az alsó templomhajóban folynak. A katedrális hajójának fele már nagyjából elkészült, de még fel kell újítani például a padokat, a képeket és bútorokat.
Az eredetileg gótikus, majd barokk stílusban átépített katedrális gyakorlatilag három templomból áll, amelyek különböző korokban épültek: a felső és az alsó templomból, illetve a Szent Emmeramus-templomból, amely a legrégibb, s keletkezése a 11–13. századra tehető. A székesegyház mai formáját a 18. század elején kapta, s ebből az időből származik a berendezés is. A katedrális egyik legértékesebb műtárgya az 1662-ből származó korai barokk oltár, amely Jan Pernegger osztrák szobrász alkotása. A felújítás során a székesegyház egyik tornyába visszakerül a negyedik harang is, amely eddig hiányzott. Az eredeti harangokat 1945 tavaszán, a város bombázásakor semmisítették meg, illetve tették tönkre.
A nyitrai püspöki bazilika felújítása eddig már több mint egymillió euróba került, amelyet egyházi, állami és különféle alapítványi forrásokból teremtették elő. A püspökség további tervei között szerepel, hogy a várudvaron szobrot állítanak II. János Pál pápának.
Felvidék Ma
