Írásokat rakok egymás mellé az asztalon, mint játékos a kártyákat, és lassan valódi jósnak kezdem érezni magam. Elég a múltba néznem, hogy sejtsem, mi több: lássam a jövőt. A szlovákiai magyar jövőt.
Az 1. lap az államnyevről szóló törvényt taglalja: Nem részletezem, hiszen a parlamentben már elfogadták, és mint tudjuk, számunkra most sem kielégítő módon, mivel továbbra is megtartotta büntető jellegét. (Vagyis: nem vették figyelembe az EU ajánlásait sem.)
A 2. lap a kettős állampolgársági törvényről szól. Ebben az országban ez a téma érint benünnket a legjobban, az eszünk és a szívünk táján egyaránt. Tudomásom szerint a politikusok elhúzzák az ügy megoldását őszig úgy, mint a mákosrétest. Aztán a koalícíón belül ismét felélesztik azokat a meddő vitákat, amelyekben számunkra már előre borítékolható a fiaskó. Miért mondom ezt? Mert a legutóbbi alkalommal a két ismert koalíciós képviselő, Procházka és Matovič úr ismét az ellenzéki Smer által módosított állampolgársági törvény mellett szavazott. Az előbbi a szavazás után talán még büszke is volt magára, amikor azt nyilatkozta a sajtónak: „Csak azokon a szlovák állampolgárokon akart segíteni, akik más ország állampolgárságát is meg akarják szerezni“. Érdekes, mert mi sem akarunk mást, de nem akarjuk elveszíteni a szlovákot sem, mert ezt a jogot garantálja számunkra a szlovák alkotmány. Ráadásul erre a tettre lehetőségük is volt a fent említett képviselő uraknak, mindjárt az első parlamenti ülésen, ha a koalíciót támogatva ígéretüknek megfelelően törölták volna a Fico-féle dühből és bosszúból rögtönzött állampolgársági tákolmánytörvényt. De akkor javarészt nekünk, magyaroknak tettek volna jót, és ez ugyebár bűn Szlovákiában. Így aztán Procházka meg Matovič most nem érezhetnék magukat eléggé jó szlovákoknak. Egyszóval magyarázzák a megmagyarázhatatlant, miközben Kristián Takáč kettős állampolgárként (szlovák-svéd) államtitkári posztot kapott a szlovák gazdasági minisztériumban. Ugye miyen érdekes? Tőle nem féltik a titkos dolgok kiszivárogtatását! Nekünk viszont Daniel Lipšic belügyminiszter azt üzeni:“A szlovák állami szerveknek rendelkezésére állnak azok az eszközök, melyeknek alkamlazásával meg tudják állapítani , hogy kik veszik fel a magyar állampolgárságot az itt élő magyarok közül“. Mert a Fico-féle törvény jelenleg még érvényben van, figyelmeztet, és ennek értelmében a magyar állampolgárság felvételekor automatikusan elveszítjük a szlovákot. Sőt, ha a hivatalok nem lesznek e tényről időben értesítve, még 3319 € bírságot is kiszabhatnak ránk. „Mert a törvén, az törvén – mondaná Hacsek -, és azt be illik tartani.“ Hogy mit hoz a jővő, nem tudni, de ilyen kjelentések után elképzelhető, hogy még a szlovák titkosszolgálatot is bevetik ellenünk. Mi ez, hölgyeim és uraim, ha nem a megfélemlítés magasiskolája! Így kell meggyőzni egy kisebbséget arról, hogy otthon érezze magát Szlovákiában?
A 3. lap a népszámlálással kapcsolatos. A Roma Unió Pártjának elnöke, František Tanko a minap azt állíttotta:“Két párt hajandó fejenként 5 € -t fizetni azoknak a romáknak, akik a májusi népszavazáson nem romának, hanem magyarnak vallják magukat“. Később így folytatta: „Megnevezni még nem kívánom az érintett pártokat, mivel egyelőre gyűjtjük a bizonyítékokat ellenük“. A szomorú az egészben az, hogy a polgárok figyelmét egyértelműen a MKP és a magyar-szlovák vegyespárt, a Híd-Most irányába terelik. Hiszen nekik létérdekük, hogy növeljék a magyarság létszámát a szlováksággal szemben, bizonyítva, hogy ők a legnagyobb kisebbség Szlovákiában. Vagy nem ? Bár ha az emlékezetem nem csal, hasonló húzásokkal már korábban is találkoztunk ebben az államban a választások idején, és akkor sem a magyarok volatak a ludasak benne. Jól előkészített háttérmanőver volt ez mindig a magyarok ellen, már az előbbi népszámlálások idején is. Akkor is azt bizonygatták hejszlovák uramék, hogy a magyarságnak több mint fele cigány, csak szégyenlik bevallani származásukat. Szerintem azonban számukra az a legnagyobb csalódás, hogy mi még ezek után sem valljuk magunkat szlováknak. Így pedig félniük kell a gyorsan szaporodó romáktól, akik pár évtized múlva már népességben is felülmúlhatják az államalkotó nemzetet. És akkor valóban lesznek problémák!
A 4. lapként a Joly-joker következik. Bugár Béla szerint ma már ott tartunk hogy: „ Mivel a koalícióban néhány képviselő önállósította magát, ez felgyorsíthatja Fico visszatérését“. Itt jegyzem meg, kedves képviselő úr: a kormány felállása óta még egy év sem telt el, és már csőstül jönnek a bajok? Csak azt nem értem, hogy egy olyan nagykaliberü politikus mint BB, hogy ülhetett bele a jelen koalícó hajóhintájába biztosítékok nélkül? Mert a kezdet kezdetén nagyon jól indult minden. Idézem: „Végre olyan kormánya van Szlovákiának, amely véget vet a magyarok üldözésének és szidásának, amelyben a kisebbségek jogait nem kiharcolni fogjuk, hanem közösen elérni.“ Úgy tűnik, ebben a koalícóban a Most-Híd egy kicsit elszámította magát. Nem számított a KDH nacionalizmusára – bár ez a többi szlovák pártnál is jelen van, csupán jobban tudják álcázi lépéseiket -, valamint az új képviselők mellverő hazafiasságára. Pedig az mindig jelen volt, van és lesz, ha mi jogbővítést igényelünk.
Az 5. lapon Slota ismét becsmérel bennünket. 2011.03.22-én egy internetes hírportálon a szlovák polgárok on-line beszélgetéseket folytattak Ján Slota SNS-es elnökkel. Az egyik kérdés így hangzott:“Jancsi, azt hallottam, hogy negyed részt magyar vér folyik benned, igaz ez?“
Válasz: „Nagyobb részt vagyok eszkimó, mint negyed magyar“. Majd ezen szólamát kiegészítette mindent elsöprő tudományos magyarázatával. Én csupán annyit fűznék hozzá: Ha tudnák szegény eszkimók, ki keresi a rokoni szálakat éppen náluk, hát szégyenükben elköltöznének a Déli-sarkra. S mert a szószátyárság nem jellemző rájuk, így Slota rojtos száját náluk biztosan befagyasztanák.
A 6.lapon a kisebbséginyelvtörvény szerepel.Az előbb leírtakat figyelembe véve, bizonyára sokan úgy gondolják, hogy a kisebbségi nyelvtörvénnyel mindez már nem történhet meg. Hiszen mindennek van határa! Nem lehet minket magyarokat mindenből kisemmizni, és így már nyugodtan várhatjuk a kisebbségi törvény számunkra kedvező elfogadását. Bár ne lenne igazam, de a leterített lapok mind magyar kártyák, és így a többihez hasonlóan ne legyünk a hatodikkal sem túlzottan optimisták, s így legalább nem csalódunk majd nagyot. Hiszen nem is olyan régen maga Rudolf Chmel kisebbségügyi kormányalelnök mondta: “A törvényben a 10 százalékos nyelvküszöb elérése lenne a legnagyobb eredmény a kisebbségek számára .“ A beterjesztett törvényben is ez szerepelt, és ezt ajánlotta az EU is. Bizonyára tudják, a kereszténydemokraták még a 15 százalékos nyelvküszöböt sem tudnák jó szívvel megszavazni a kisebbségeknek, s újabb lefaragásokon, módosításokon gondolkodnak. És még nem beszéltem azokról a sztár-szlovák ifjakról, akik örömüket lelik benne, ha szerepelhetnek a médiákban, ha semmit adnak nekünk imigyen:“ Nesztek, itt a semmi, fogjátok meg jól, magyarok“.