Elismerni a gazdaságban a minőséget, ösztönözni az innovációt, tájékoztatni a fogyasztót – tömören összefoglalva ezeknek a céloknak a jegyében hozta létre öt magyarországi és egy erdélyi cég az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati rendszert, amelyen idén 60 pályázó 67 pályázata nyert elismerést. A díjakat a Gazdaság Ünnepén az Országház Felsőházi termében adták át.
A kitüntetés nemcsak egy díszoklevelet jelent és a Hollóházi Porcelángyár kft. egyedi iparművészeti alkotását, hanem legfőképpen az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatát. A védjegy nemzetközileg is elfogadhatóan és egyértelműen utal használójának kiemelkedő színvonalára.
A pályázat olyan hazai és Kárpát-medencei vállalkozásokat ismer el, amelyek munkájuk során nem csak kiváló minőséget állítottak elő, hanem nagy figyelmet fordítottak a környezettudatosságra, a fenntarthatóságra és a termékbiztonságra is.
A pályázati rendszer kiemelt támogatója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága, külhoni támogatója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az esemény fővédnöke pedig dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, aki megnyitó beszédében a 2010 óta bevezetett gazdasági reformokról és azok eredményéről szólt. A jövedelmek növekedésével megnövekedett vásárlási kedv jelentős hányada irányul külföldi áruk megvételére, holott már bizonyítást nyert, hogy a hazai és a V4 országaiban előállított termékek sokszor magasabb értékűek. A felmérések azt is igazolták, hogy a hazai fogyasztó hajlandó patriotizmusból a kicsit drágább cikket is megvenni, ha annak nagyobb értékét védjegy garantálja. Ez a jelenség már jól érzékelhető az élelmiszerek vásárlásában.
Hogyan terjedt ki a pályázat a külhoni magyar termékekre, egyáltalán: mi a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság feladata, erről tájékoztatta a jórészt a gazdasági élet különböző területeiről érkezett díjazottakat, és az őket elkísérőket Potápi Árpád János államtitkár.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond az Érték és Minőség Nagydíj pályázat díjátadó ünnepségén az Országházban 2019. szeptember 10-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
„A gyémánt nem ismeri tulajdon értékét” – idézte a Balzacnak tulajdonított mondást, amely érvényes a Kárpát-medencére is.
Sokáig nem ismertük fel, hogy a helyzet, amit sorscsapásként éltünk meg, és béklyónak éreztünk, erőforrás és érték is lehet. Ma már törekszünk arra, hogy magyarnak lenni ne csak hátrányt, hanem előnyt is jelentsen.
Az államtitkár röviden ismertette a jelenlévők számára az óvoda programtól a külhoni vállalkozások segítéséig mindazokat a programokat, amelyeknek célja az, hogy egységes Kárpát-medencében tudjunk gondolkozni. Emlékeztetett arra, hogy 2020 a nemzeti összetartozás éve lesz, amely kifejezi azt is, hogy a magyarság érték és minőség.
A fájdalmas múltból indult ki Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének beszéde is, utalva a nem túl barátságos környezetre, amely újra és újra lerombolja, amit építettek. Meddig tartanak ki a magyar családokban a kötelékek, amelyeket még a globalizáció is old? Közösen megélhető történetekre van szükség, – mondta – amely erősíti az összetartozást, hitet és perspektívát nyújt nemcsak a kultúrában, hanem a gazdaságban is.
Hálásak az elmúlt 9 évért a magyar kormánynak, amelynek nemzetpolitikája a gazdaság és a vállalkozás területén is megszólítja az elszakított nemzetrészeket.
A politikus figyelmeztetett arra, hogy a ’89 után született fiatalok nem a múlthoz viszonyítják a jelent, mint az ő nemzedéke, hanem a külvilághoz. Nekik, szülőföldjükön maradásukhoz ad perspektívát az ilyen elismerés, mint amilyent most vehetnek át. Mindegyikük idáig vezető útja egy-egy kis történet, de együtt a nemzet szövetét erősítik.
Farkas Sándor, az agrárminisztérium miniszter-helyettesi feladatokat is ellátó parlamenti államtitkára természetesen elsősorban saját területének eredményeiről szólt, joggal, hiszen a 60 díjazott pályázó 40%-a az agráriumot képviseli. Általában kis- és középvállalkozók, de van köztük egyéni is. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében akkor tudunk megmaradni, ha hűek vagyunk hagyományainkhoz.
A beszédeket követően került sor a Kiírói Tanács által alapított Érték és Minőség Nagydíj Pályázat különdíjainak átadására. A nyolc különböző – az innovációtól az energiahatékonyságig terjedő – különdíj között volt a Kommunikációért Nívódíj, amelyet az MTVA határon túli tudósítói hálózatának alkotógárdája nevében Bartal Tímea vehetett át.
Bartal Tímea, az M1 határon túli tudósítója az MTVA határon túli tudósítói hálózatának alkotógárdája nevében átveszi az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kommunikációért Nívódíját Latorcai Jánostól, az Országgyűlés alelnökétől a pályázat díjátadó ünnepségén az Országházban 2019. szeptember 10-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
A Kárpát Hazáért Nívódíjban a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága és Simó Klára, a Transilvanum Alapítvány elnöke részesült.
A Kiírói Tanács hagyományteremtő céllal megalapította az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kárpát Hazáért Életműdíjat. „Az elismerést olyan személy kaphatja, aki tevékenységével évek óta bizonyítottan elkötelezett a határon túli térségek és az anyaország gazdasági, kulturális, oktatási kapcsolatainak erősítésében, bővítésében, valamint a hagyományok tisztelete és a magyarság eszméje iránt.”
A Kárpát Hazáért Életműdíjat Végh László szociológus, politológus, a somorjai Bibliotheca Hungarica könyvtár létrehozója vehette át Potápi Árpád János államtitkártól.
