Határátkelő Rajkánál (Fotó: TASR)

A Szívünkkel otthon (Srdcom doma) kezdeményezés kéri a kormányt a kötelező állami karantén feloldására, valamint hogy tegyék lehetővé a Szlovákiába való belépést a fertőzöttségmentességről szóló friss becsületbeli nyilatkozat vagy a negatív koronavírusteszt alapján.

Mint ahogy a kezdeményezés elnöke, Samuel Zubo bővebben kifejtette, a Szlovákia területére való belépést lehetővé kéne tenni a szlovákiai állampolgárok mellett az EU azon polgárai számára is, akik az utóbbi két hétben nem voltak kitéve a fertőzés veszélyének, például nem jártak munkába, illetve csak a családtagjaikkal érintkeztek. Megjegyezte, hogy az óvintézkedések feloldásának terve csak arról szól, mikor nyithatnak ki ismét egyes üzletek és intézmények, de egyáltalán nem tér ki a határforgalmi korlátozások feloldására.

Zubo hangsúlyozta, semmi okát nem látja annak, hogy ne oldhatnák fel a határzárlatot és ne tennék lehetővé a szlovák határ átlépését a többi határon túl élő polgár számára, ha a tiszti főorvos döntése alapján a határhoz közeli térségekben külföldön dolgozók ellenőrzés nélkül léphetik át az országhatárt.

„A határ lezárásával sokan közülünk elzárva maradtak legközelebbi hozzátartozóiktól, egész családok szakadtak ketté. Azok az emberek, akik megszokták, hogy gond nélkül érintkezhettek, segíthették egymást, most nem juthatnak el szeretteikhez a lezárt határ miatt“ – magyarázta.

Hozzátette, hogy a velük megosztott élethelyzetek között akad például daganatos beteg, akinek a családja támogatását nélkülözve kell abszolválnia a kezelést, továbbá elszakított házaspárok, vagy kiskorú gyermekek, akiknek a szülei a határ túloldalán maradtak.

Arra kérik a kormányt, hogy szüntesse be a kötelező állami karantént, s hogy Szlovákia és az unió polgárai és családtagjaik számára tegyék lehetővé a Szlovákia területére történő belépést úti okmány, valamint a fertőzésmentességre vonatkozó becsületbeli nyilatkozat vagy negatív koronavírusteszt alapján. Ugyancsak kérik, hogy a kormány koordinálja a határzár feloldását a szomszédos országokkal.

Ugyanakkor Slavomíra Henčeková jogi elemzése alapján kétségeik vannak az Állami Közegészségügyi Hivatal által meghirdetett állami karatén, valamint a kormány által meghirdetett szükségállapot alkotmányosságát illetően.

Az állam biztonságára vonatkozó alkotmánytörvény alapján ilyet ugyanis háború, háborús helyzet, rendkívüli állapot és szükségállapot esetén hirdethet ki a kormány „a szükséges mértékben és a szükséges időre, maximum 90 napra“.

Ugyancsak elégedetlenségüknek adtak hangot az idegen állampolgárok ország területére történő belépésének tiltásával kapcsolatban, mely ugyancsak alkotmányellenes lehet, mivel nincs semmilyen jogi szabályozás, mely ezt a tilalmat meghatározná. „Az ilyen, az emberi jogokat korlátozó eljárás jogállamban nem megengedett szükségállapot idején sem“ – állapította meg, hozzátéve, hogy az ügyben a köztársasági elnökhöz és az emberjogi biztoshoz fordulnak, mielőtt az alkotmánybíróság elé terjesztenék az ügyet.

„Úgy véljük, hogy a jelenlegi helyzetben már indokolatlanok az ilyen szigorú intézkedések, s azok érvényben tartása tovább súlyosbítaná az emberi és szabadságjogok aránytalan korlátozását. Egyetlen környező országban sincs kötelező államilag elrendelt karantén és az ország területére való belépés feltételei is enyhébbek“ – állapította meg Zubo.

Példaként említette, hogy Ausztria területére bárki beléphet, aki négy napnál nem régebbi negatív koronavírustesztet mutat be, s amennyiben nem rendelkezik ilyennel, házi karanténba kell vonulnia. Lengyelországban az állami karatén csak azok számára kötelező, akik ezt otthon nem tudják megoldani.

A Csehország területére történő belépéshez vagy negatív vírustesztet kell bemutatni, vagy 14 napra házi karanténba kell vonulni. Mint mondta, tudatosítják, hogy be kell tartani a járványellenes intézkedéseket, ezeknek azonban az adott helyzetnek megfelelő mértékűnek kell lenniük és figyelembe kell venniük az emberi jogokat is.

Megjegyezte még, hogy sok külföldön élő polgár aktívan kiveszi a részét Szlovákia életéből és rendszeres családi és munkakapcsolatokat ápol az otthoniakkal. Tavaly a külföldön élő szlovákiai állampolgárok a GDP 1,8 százalékának megfelelő összeget juttattak Szlovákiába.

(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)