A kormány jóváhagyta az igazságügyi reformtervezetet, melynek értelmében változhatnak az alkotmánybíróság és a bírói tanács összetételére vonatkozó szabályok. Emellett tervben van a legfelsőbb közigazgatási bíróság létrehozása. A javaslat értelmében más szabályok vonatkoznának a bírók vagyoni helyzetének átvilágítására is.
A kabinet jóváhagyta azokat az alkotmánymódosításokat is, amelyeket a Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügy-miniszter által benyújtott reform megkövetel.
A reform értelmében alkotmányban rögzítenék, hogy a Bírói Tanács tagjainak fele nem bíró lesz. Az államfő, a kormány és a parlament csak ez utóbbi tagokat választhatná, illetve nevezhetné ki.
A bírók által választott tagok esetében bevezetnék a regionális elvet. Ez azt jelentené, hogy az egyes bírói szervezetek csak a saját választókörzetükön belül javasolhatnának tagjelölteket a Bírói Tanácsba.
A törvényjavaslat szerint a bírói tisztséggel összeegyeztethetetlen súlyos fegyelmi vétségnek számít a szervezett bűnözéshez kötődő személyekhez fűződő bármilyen üzleti vagy pénzügyi kapcsolat.
Változhat az alkotmánybíró-választás módja is. E téren bővítenék az államfő hatáskörét, aki patthelyzet esetén, tehát ha a parlament nem választ meg kellő számú jelöltet, saját belátása szerint nevezhetné ki az alkotmánybírókat.
A reform része az is, hogy alkotmánytörvényben rögzítenék a bírók nyugdíjkorhatárát. A törvényszéki bírók esetében ez 65 év lenne – ha külön kérvényeznék, akkor 68 –, az alkotmánybírók esetében pedig 72.
Tervben van a Szlovák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság létrehozása, amelynek a jogállása a közigazgatási jog területén a Szlovák Legfelsőbb Bírósággal lenne megegyező, emellett a bírók és az ügyészek elleni fegyelmi eljárások is a hatáskörébe tartoznának. A Szlovák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság székhelye a tervek szerint Pozsonyban lesz, és 2021. augusztus 1-jén kezdi meg a működését.
A törvényjavaslat értelmében módosulnak az igazságügyi szakmai gyakorlat feltételei is.