Hazai magyar kultúránk mostoha körülményei mindazok előtt ismertek, akik évről-évre megvívják csatájukat egy-egy akár kis-, vagy nagy rendezvény megvalósulása érdekében. A Párkány környéki szalvétagyár vezetői támogatják a magyar kultúrát.
Egyre többször elhangzik, hogy így nem lehet, ezt be kell fejezni, s egyre kevesebb ember van, aki a ma – főleg hazai körülmények között, a pályázati szabályok kavalkádjában – vállalja a szervezést, függetlenül attól, hogy nyert vagy nem nyert a pályázata egy-egy befutott rendezvényre. S ami a legszörnyűbb, hogy a támogatás elnyerése inkább a rendezvény után derül ki, mint előtte.
Mi van akkor, ha nem nyertünk? Ha egy csomó adósságunk halmozódik fel, vagy le kell mondunk minden rendezvényt? Egyre gyakoribb kérdések ezek.
Sajnos hazai viszonylatban – eltérően más európai példáktól – főleg a kisebb településeken, városokon, még nem honosodott meg az a szokás, hogy egy-egy vállalkozó felvállalná a helyi magyar kultúra támogatását. Ritkán itt-ott előfordul, mint például Párkányban, a közismert nevén Szalvétagyár (CONVERTIS s.r.o.) vezetői, tulajdonosai, Béres Mária és Béres József.
Az 1994 óta működő üzemnek jelenleg 114 alkalmazottja van. S az utóbbi években azon vállalkozók ők, akik évente jelentős összeggel támogatják a helyi és regionális kultúrát. Talán azért is segítenek ezen a területen, mert szinte minden rendezvényen, megmozduláson jelen vannak, s látják, tapasztalják, az értékét, és a mögötte lévő önkéntes munkát, s mindazt az anyagi háttér hiányát, a nehézségeket, amely gátolja olykor a megvalósulást.
Béres József és Mária az utóbbi két évben ezidáig csak az egyházi támogatásra Párkányban közel 3000 €-t adtak. Kulturális célra (Csemadok, regionális kulturális szervezetek) közel 6000 €-t ajánlottak fel, amelyben helyi és a régióban lévő Csemadok szervezetek, könyvtárak, MKP is benne vannak. Adományoztak beteg gyerekek gyógyításához, községi és városi hivatal, sportszervezet és a gimnázium rendezvényeihez is.
A Béres házaspár 1996 óta nánai lakos, ahol jelentős összeggel támogatták a templom teljes renoválását, pénzbeli támogatásuk nélkül nem lehetett volna befejezni a templom javítását. A helyi Csemadoknak, polgári társulásnak rendszeres segítői.
Itt-ott akad még vállalkozó, akiben a kultúra és a közösség iránti tisztelet ilyen formája is megnyilvánul, de országos viszonylatban még mindig nagyon kevés azok száma, akik elkötelezték magukat a civil társadalom erősítésére. Talán azt sem tudják, hogy egy-egy helyi, vagy regionális szervezetnek az összeadott kisebb összegű támogatás is mentőöv lehet ahhoz, hogy globalizált társadalmunkban mentsük nemzeti kultúránk értékeit.
Tisztelet és köszönet a Béres házaspárnak azért a segítségért, amellyel régiójukat erősítik, s természetesen mindazoknak, akik hasonló módon bárhol az országban a közösség javára ily módon is cselekszenek. Ezek az emberek megérdemlik a nyilvánosságot bárhol, ahol vannak hasonlók, mint Párkány környékén Béresék! Lehet ellenük felhozni bármit, a múltat, vagy a jelent, de ők tetteikkel bizonyítják, hogy segítenek embereken, közösségeken. Köszönjük nekik!
Dániel E., Felvidék.ma
