Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja alelnökének „A közeledés szándéka igencsak szelektív jellegű” blogjegyzetére Bugár Béla, a Most-Híd elnöke ugyancsak bloggal válaszolt, melynek a „Farkas Iván szelektív emlékezete” címet adta.
A blogjegyzetek a múltra , a jelenre és a jövőre is vonatkoznak. Farkas Iván szerint a 2012-es előrehozott parlamenti választásokon „A közös választási lista minden bizonnyal azt eredményezte volna, hogy támogatottságunk talán a 12 – 13 százalékos értéket súrolta volna, 1990 óta a legtöbb magyar ajkú képviselő képviselhette volna a szlovákiai magyarságot a pozsonyi törvényhozásban. Sőt, a 22 – 24 magyar képviselő megválasztásával egy újabb jobboldali frakció jöhetett volna létre a törvényhozásban, az MKP frakciója.” Bugár Béla erre vonatkoztatva így fogalmazott: „Emlékeztetni szeretnénk – ez visszakereshető az akkor sajtónyilatkozatokból és az MKP-nak címzett levelünkből is – mi a koalíció lehetőségét utasítottuk el, a közös választási listát pedig mi magunk javasoltuk. Vajon milyen együttműködést képzel el Iván, ha egyben azt jelzi, hogy a parlamentben azonnal külön frakciót alakítottak volna.”
A blogjegyzetekben szó van a politikus felelősségéről és az együttműködés lehetőségeiről is. Farkas Iván szerint ” a partneri kapcsolatokon alapuló, nem a fölérendelt és alárendelt szerepekből induló és nem a szelektív, hanem komplex együttműködési lehetőségről szóló vitát” az MKP-ban hamarosan megejtik. Bugár Béla a megoldást is látni véli: „Tudod, Iván, mi a megoldás? Szemléletet kéne váltani. Elég legyen már abból, hogy erkölcsi kérdésként kezelitek, hogy ki kire szavazott és ki milyen pártot képvisel. Legyen ez a választó döntése. És ezt tartsa mindenki tiszteletben. A mi felelősségünk pedig az, hogy tisztességesen képviseljük a választóink érdekeit és feltételek nélkül igyekezzünk egy irányba húzni a szlovákiai magyarok szekerét.”
Megjegyzés: Mindkét politikus bejegyzése megtalálható a blog.hu portálon (lásd: Farkas Iván blogja, illetve Bugár Béla blogja).
Megkérdeztük Farkas Ivánt: Hogyan vélekedik a Most-Híd elnökének válaszáról? „Bugár Béla írásomra megfogalmazott válasza semmiképpen sem volt földbe döngölő. Mindenképpen hozzákívánkozik egy kiigazítás és három rövid gondolat” – mondta Farkas Iván, és véleményét a következő szavakkal fogalmazta meg:
„Elsősorban az, hogy a Most-Híd parlamenti választási listája nem egyenlő a partneri megegyezésen alapuló közös választási listával. A Most-Híd az előbbit javasolta tavaly ősszel, vagyis azt, hogy parlamenti választási listájukra felveszik az MKP néhány jelöltjét. Ez akár megalázó is lehetett volna az MKP számára, hiszen megszabhatták volna a „vendégmunkások“ számát, megszűrhették volna, ki részesülhet abban a „jutalomban“, hogy a hídasok listájára kerül. Következésképpen pedig önálló választási lista és önálló frakció hiányában az MKP országos szinten lényegében megszűnt volna létezni, hiába vált volna néhány politikusa parlamenti képviselővé. Sőt, az MKP képviselői után járó állami támogatást is a Most-Híd zsebelte volna be. Parlamenti képvislete ellenére országos szinten az MKP mint önálló párt elveszítette volna arculatát, önazonosságát. Természetesen ehhez nem járulhattunk hozzá, éppen ezért a partnerségen alapuló közös választási listát javasoltuk tavaly november 5-én úgy, hogy a közös választási lista megnevezése magában hordozza mind a két párt nevét. A felvázolt két szemlélet nincs egymással köszönő viszonyban.
Lássuk az írással kapcsolatos gondolatait.
Bugár Béla a válaszában leleplezte magát: az MKP kiszorítását az éledező Népi Platformból párhuzamba vonta azzal, hogy Magyarország kormánya nem kezeli partnerként a Most-Hídat. Ezzel mintha azt sugallaná, hogy a hídasok törlesztenek, visszavágnak. A kettő közötti hatalmas különbség az, hogy az MKP 12 éve tagja az Európai Néppártnak (EPP), vagyis nem kell népiesednünk, önmagától adódik az ideológiai besorolásunk. Ha a pozsonyi ellenzék komolyan gondolja a Smer elleni küzdelmet, nem mondhat le az MKP közel ötszázaléknyi potenciáljáról. Ennek pedig a fentiek értelmében nincs ideológiai akadálya. Ha Brüsszelben az Európai Néppárt befogad bennünket, akkor Pozsonyban a Népi Platform miért nem?
Ezzel szemben párhuzamot vonhatunk az MKP Országos Tanácsának 2011. november 5-i határozata és a közelgő megyei választásokon való lehetséges együttműködés között?
Visszatérve Az MKP Országos Tanácsa tavaly november 5-i határozatához a közös választási listáról. Ugyanazt javasoltuk akkor, amit a Most-Híd szorgalmaz a közelgő megyei választásokon: maximalizálni a magyar ajkú képviselők mandátumának számát, a magyar közösség érdekérvényesítésének erejét, hatékonyságát. Ha ez az egyébként értelmes, racionális stratégia jövőre követendő példa lehet, akkor miért nem lehetett az az utolsó parlamenti választáson? Egyébként az MKP Alapszabálya úgy rendelkezik, hogy a kerületi tanácsok döntenek a lehetséges megyei választási koalíciókról.
Végül pedig tekintsünk előre, vajon mit kellene tenni?
A harmadik párt vagy mozgalom zászlóbontása közepette meg kellene végre érteni, hogy nem a további osztódás irányába kell elmozdulnunk, hanem megtalálni az utat az egységes, határozott szlovákiai magyar politizálás felé. Na nem úgy, hogy az egyik párt magába olvasztja a másikat. Mert ami Szlovákiában természetes a szlovákok számára, vagyis a politikai pluralizmus, nem biztos, hogy megfelel az ország lakosságának mintegy 8,5 százalékát kitevő szlovákiai magyaroknak. Sőt, az utóbbi két parlamenti választás látványosan bebizonyította, hogy mekkora luxus ez. A magyar ajkú választók szavazatai szinte azonos arányban megosztódtak, a szavazatok fele pedig elhullott. Valóban szemléletváltásra lesz szükség, ahogyan azt Bugár Béla is leírta. Szemléletváltásra a hatékony, erőteljes szlovákiai magyar érdekérvényesítés elérése érdekében. A felelős politikusoknak ehhez kell hozzájárulniuk minden szinten, nemcsak a megyei választásoknál.”
Felvidék.ma, Oriskó Norbert
