Csupa nagyszerű dologgal tudnak ezek a multik meglepni bennünket. Volt már ingyenes buszjárat a lakótelepről az áruházhoz, reklámújság a legeldugottabb falvakba is, aztán a remek akciók, amivel, ha nem veszed észre az apró számokkal nyomtatott egységárat, úgy átvernek, mint a pinty!
Dél-Szlovákia városaiban is egymás sarkát tapossák a multi élelmiszerláncok betontemplomai. Emlékszik még valaki arra, hogy mindegyik megígérte, a parkolói zöldek lesznek, azaz tele lesznek árnyékot adó lombos fákkal? Na, nem úgy lett, és nem is kéri számon senki rajtuk, amikor a nyári negyven fokban az aszfaltplaccon simán van hatvan fok is, nem érdekes, a lényeg, hogy időben odaérjünk az akciós izéhez, amit amúgy meg se vettünk volna, ha nem hívják fel rá a figyelmünket.
Dél-Szlovákia városaiban nagyon sok magyar társunk dolgozik látástól vakulásig ezeken a munkahelyeken, ahol mostanság egy nagyszerű kezdeményezést tapasztalhatunk sok helyen.
Az innováció csúcsa, az önkiszolgáló kassza. Még Losoncon is tudok magyar nyelvet választani a gép menüjében, örvendeztem is emiatt egy cikkben a múltkor, aztán egyszer váltottam pár szót az egyik alkalmazottal, aki óvatosan jelezte nekem, hogy ez a rendszer az ő legnagyobb ellenségük, ugyanis
minél többen választják ezt a fizetési módot, annál nagyobb az esélye annak, hogy bővítik a rendszert, aminek az a következménye, hogy sok-sok „kasszás Erzsivel” bont szerződést a profitéhes munkaadó.
Mert hát minek a hús-vér alkalmazott, ha a drága fogyasztó-vásárló megoldja ezt a munkát helyettük az önkiszolgáló kasszákban.
A mai vészterhes időben egyre nehezebb elhelyezkedni más munkahelyen egy ötvenes éveiben járó, kidobott pénztáros hölgynek. Na, pont ezeket a hölgyeket állítják be az önkiszolgáló kasszához segítőnek, azzal a feladattal, hogy a zökkenőmentességet biztosítsák. Tulajdonképpen az a feladatuk, hogy megszüntessék a saját munkahelyüket. Micsoda ördögi koncepció! Csak annyira az, mint az egész multikonglomerátum működése bárhol a világon.
Szerény javaslatom tehát, hogy szabotáljuk ezeket az önkiszolgáló kasszákat és álljunk be a sorba a kasszás hölgyekhez, mert számos magyar ember munkahelyét tudjuk így megmenteni. Ugye ezt hívják közösségi szolidaritásnak?
Gyakoroljuk hát! Köszönöm a sok-sok kasszás Erzsi, Julcsi, Évi, Kati nevében is.
(Papp Sándor/Felvidék.ma)