Még december közepén döntött Szeged közgyűlése a közterek új elnevezéséről. Január elsejei hatállyal hét új utcát neveznek el a megyei jogú városban, köztük az Ipolyságon született s a Tisza parti városban sok évtizeden át tevékenykedő Kulka Frigyes professzorról, mellkassebészről is neveznek el utcát.
Mint L. Horváth Katalin, a neves mellkassebész életét kutató, Az utolsó mondottal kezdd című életrajzi kötet szerzője a közösségi oldalán kifejtette,
a december 16-ai közgyűlésen egyhangúlag megszavazta a testület, hogy Kulka Frigyes nevét viselje egy utca.
Hozzátette: már a könyv megírása során felmerült, hogy jó volna utcát elnevezni a világhíres professzorról.
Kulka Frigyes filmarchívumon (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Amint írja, a kezdeményezés még 2020-ban fogalmazódott meg, 2021-ben született egy hivatalos kérvény, elindult a procedúra az önkormányzatnál. Azonban az indítványozók akkor nem jártak sikerrel.
Majd 2022-ben L. Horváth Katalin maga adta be az újabb kérvényt.
„Idén felkarolta az ügyet két nagyon kedves, agilis hölgy, akik a polgármesteri hivatalban dolgoznak. Ők találtak egy eleddig névtelen utcát” – fogalmazott a kezdeményező a bejegyzésében.
De ki is volt Kulka Frigyes, s mi köze van a Tisza parti városhoz? Kulka Frigyes Kulka Ferdinánd és Schuber Melánia gyermekeként született 1925 januárjában Ipolyságon. Ferdinánd édesapja, Kulka Miksa (Maximilian) szállítmányozási vállalkozóként telepedett le a városban. Ferdinánd szintén a családi vállalkozást vezette.
Kulka Frigyes 1935 és 1943 között volt a helyi gimnázium diákja. Érettségi tablója ma is látható a Szondy György Gimnázium folyosóján, az intézmény egyik legrégebbi tablójaként.
A kötet és a díszdoboz (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Származásuk miatt a család tagjainak a második világégés utolsó hónapjaiban tragikus sors jutott osztályrészül. Sajnos a vészkorszak nem kímélte a zsidó családot. Frigyest 1944-ben munkaszolgálatra hívták, szüleit az év nyarán az auschwitzi koncentrációs táborba hurcolták.
Szülei tiszteletére helyezték el az Ipoly menti kisváros első botlatóköveit. Mindamellett a Kutak Adrienn keramikusművész által megalkotott holokauszt-emléktáblák is őrzik a Kulka család tagjainak szomorú, tragikus sorsát.
Kulka Frigyes utca Szegeden (Fotó: L. Horváth Katalin, Facebook)
Frigyes a háború után, 1945 és 1950 között orvostudományi tanulmányokat folytatott Budapesten. Első munkahelye az Országos Korányi TBC-szanatórium volt. Hadi sebészként két alkalommal dolgozott a koreai háborúban. Szakorvosi vizsgát tett sebészetből, tüdőgyógyászatból és tüdősebészetből.
1959-ben egyetemi docenssé nevezték ki a Szegedi Orvostudományi Egyetem sebészeti klinikáján. Több évtizeden keresztül tevékenykedett a városban.
Később egyetemi tanári kinevezést és az orvostudományok doktora titulust is megkapta. 1979-től a budapesti Orvostovábbképző Egyetem Mellkassebészeti Tanszékén dolgozott.
Mintegy százhetven közleményt, tanulmányt írt. Kutatási területe a mellkasi és a sebészeti diagnosztika és a tüdő daganatos elváltozásai voltak. Mindemellett számos mellkassebészeti újítás fűződik a nevéhez. Hatvannégy éves korában, 1989 szeptemberében hunyt el.
Az ipolysági emlékek Kulka Frigyes érettségi tablójával (b. lent)
Szegeden töltötte gyermekéveit két gyermeke, Kulka Janina professzor, valamint Kulka János Kossuth-díjas színművész.
Kulka Frigyes nem mindennapi életéről, munkásságáról írt 2020-ban életrajzi kötetet L. Horváth Katalin, de a szülővárosa sem feledkezett meg róla. Egykori alma materében található Simon M. Veronika festőművész által alkotott portréja. A régi idők tanúi a mai napig felemlegetik a Kulka család ipolysági tevékenységét.
(PP/Felvidék.ma)
