Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke szolidaritásáról biztosította a Marosvásárhelyen vasárnap, 2013. március 10-én sorra kerülő nagygyűlés résztvevőit. Alábbi levelét felovasták a tüntetésen:
„Régóta tudjuk, hogy a kárpát-medencei magyar közösségek sorsa azonos. A felvidéki magyar közösség 2001-ben már elszenvedte az ország új területi felosztását. Az akkor kialakított megyerendszer egyik fő célja az volt, hogy sehol se legyen magyar megye, egyik megyében se tudjon a magyar közösség irányító szerepbe kerülni. A terv sikerült, az azóta eltelt időszakban az asszimilációs folyamat és az elvándorlás felgyorsult. Ma 110 ezerrel vagyunk kevesebben, mint 1991-ben. Félmilliós közösségünk szempontjából ez a fogyás drámai. Ma mindenki tudatosítja, hogy a magyar közösségek szerte a Kárpát-medencében csak akkor tudnak fennmaradni, ha megmaradásunkat érintő ügyeinket saját kezünkbe tudjuk venni. A különféle önkormányzatiság, illetve autonómiamodellek kiépítése nélkül Szlovákiában a magyarság megszűnésre ítéltetett. Össze kell tehát fognunk, s támogatni egymást mindabban, ami megmaradásunkat és gyarapodásunkat segíti. Ezért vállalunk szolidaritást a marosvásárhelyi nagygyűléssel. Ha szimbolikusan is, de felvállaljuk az Önök célkitűzéseit, hiszen a problémák mellett a megoldások is közösek. Sok sikert, kitartást és erőt kívánok közös küzdelmükhöz” – áll a levélben, amelyet a nagygyűlés szervezőinek küldött az MKP elnöke.
Március 10 – a Székely Szabadság Napja
Józan becslések szerint is több mint húszezren tüntettek Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk emlékműve előtt.
Március 10-ét, a székely vértanúk kivégzésének évfordulóját a Székely Nemzeti Tanács a Székely Szabadság Napjának nyilvánította.
A délután öt órára hirdetett rendezvényre szerte az országból, de Magyarországról is érkeztek, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a székely autonómiaigénnyel. A tüntetők zászlókkal, esernyőkkel és a településeik neveivel feliratozott táblákkal érkeztek.
Felszólalt a katalán Mark Gafarotti, felolvasták Dél-Tirol kormányzójának, Luis Durnwaldernek, Euzko Alderdinek, a Baszk Nemzeti Párt elnökének és Berényi Józsefnek, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja elnökének a levelét.
Felszólalt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki szerint Székelyföld autonómiája nem más, mint a székely nép törvények által szavatolt szabadsága.
Tőkés László EP-képviselő követte a szónoki emelvényen. Szerinte a trianoni sebek gyógyulására van szükség, és az autonómia létfeltétele nemzeti közösségünk életének, amihez számít a románok szolidaritására is.
Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke beszélt a tüntetőkhöz, és elmondta, hogy szerinte árulók sajnos ma is élnek közöttünk: Bukarestben. Szerinte lobognia kell a székely zászlóknak, hadd lássa ország-világ, mert az egységes Székelyföld megteremtése a cél.
Az Erdélyi Magyar Néppárt részéről a főszervezőjük, Sánta Imre beszélt. Szerinte a Székely Szabadság napján méltóképpen kell fejet hajtani azokért, akik 1854-ben életükkel fizettek a székely szabadságért, és hittel, kitartással, egy akarattal kell vallani az önrendelkezést. Szabadságot a székelységnek! Autonómiát a Székelyföldnek, mondta, majd a tömeggel együtt imádkozta a Miatyánkot.
Izsák Balázs felolvasta a nagygyűlés román kormányhoz címzett beadványát, amely Székelyföld területi autonómia igényét, a székely jelképek üldözésének abbahagyását, teljes és tényleges szabadság követelését tartalmazta.
A tüntető tömeg közfelkiáltással fogadta el a kiáltványt.
A szónokokat többször megszakította az autonómiát skandáló tömeg.
A tömeg a prefektúra elé indult, hogy átadja Románia kormánya képviselőjének az elfogadott kiáltványt.
Erdély.ma, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38427″}
