Egy éve tartották a parlamenti választást, eltelt tehát a választási időszak egynegyede. Fókuszálva a gazdaság, a regionális fejlesztés és a közlekedési infrastruktúra területére végezzünk egy gyors mérlegvonást e területeken, vajon mi történt a kormányzati időszak első évében.
Áttekintve a kormányprogramba foglalt célkitűzéseket megállapíthatjuk, hogy a felsorolt területek egyikében sem tart a kormány céljai megvalósításának irányában, a célok egyre inkább szertefoszlanak a távoli homályban, számos területen rosszabb állapotok uralkodnak, mint egy éve. A makrogazdasági mutatók romlanak, a mikrogazdaság területén pedig elindult egy váratlan, bár kiszámítható mozgolódás. Odébbállnak, lábbal döntenek a gazdaság szereplői. Tíz év elteltével egyre inkább „légüres térben” találták magukat a vállalkozók Szlovákiában.
A tavalyi rendkívül káros gazdaságpolitikai intézkedések és törvénymódosítások következménye, hogy idén két hónap elteltével tetemes, 731 milliós államháztartási hiányt hozott össze a kormány, az egész gazdasági évre eltervezett hiány egynegyedét. A kormány jelentősen megnövelte az adó- és járulékterheket, ezáltal látványosan leromlott a vállalkozási környezet. A legnagyobb vállalatok vacillálnak, maradjanak-e Szlovákiában. A kis- és középvállalkozók jelentős része odébbállt, a szomszédos országokban, főleg Magyarországon és Csehországban próbál érvényesülni. A munka törvénykönyve szerencsétlen módosításának kárvallottjai éppen azok, akik helyzetén, jogállásán próbált a kormány javítani ezzel a módosítással: a bérből-fizetésből élők, a megállapodás alapján dolgozók helyzete leromlott, munkáltatóik nem értékelték kellően a kormány legiszlatív módosításait. Mindennek következtében a munkanélküliség aránya történelmi rekordokat dönt, hamarosan túlszárnyalja a 15 százalékos határt és feltarthatatlanul tovább nő. A regionális fejlesztés katasztrofális állapotát hűen tükrözi a munkanélküliség térképe, amely a járásokra lebontott adatokat szemlélteti. Számos déli járásban vagy kistérségben a munkanélküliség aránya a 30 százalékot is meghaladja. A kormány pedig tétlenül szemléli a kritikus folyamatot, képtelen a hatékony beavatkozásra.
A gazdaság ütőerei a korszerű utak és vasutak. Az utóbbi kormányok is jól tudták ezt, tudja a mai kormány is, ezért huzamosabb ideje két fő prioritást jelöltek meg: az északi D1-es autópálya építését, amellyel egyre több gondja akad a kormánynak, építésének befejezése nem várható korábban, mint 2022-ben. Ezen kívül a Vág mentén és északon haladó európai vasúti folyosó méregdrága korszerűsítését. A kormány eközben törölte a megvalósításra váró közlekedési infrastrukturális beruházások listájáról az R7-es déli gyorsforgalmi utat. Tavalyi poltári kihelyezett ülésén fő prioritásai közé sorolta az R2-es délkeleti gyorsforgalmi utat, azóta építésének előkészítése érdekében semmit sem tett. A kormányfő kétszer tett hitet az Ipoly-hidak felépítése mellett, ennek ellenére azok mégsem épülnek fel. Sorra szünteti meg a kormány a vasúti szárnyvonalakon történő személyszállítást. Elrettentő példa, hogy a déli, 160-as vasúti fővonal egy részén is megszüntette a személyszállítást, sőt a Nagykapos és Bánóc közötti villamosított vasútvonalon is megszüntette a vonatpárokat. Miközben ezek egyikén sem volt veszteséges a személyszállítás, más, alantas indokok vezettek a vonalak megszüntetéséhez.
Szlovákia 2012-ig ellenállt a gazdasági válság viszontagságainak, megelőzte a komolyabb megrázkódtatásokat. Ebben az évben azonban komoly törés tanúi lehetünk, a gazdasági folyamatok felettébb kedvezőtlen irányt vehetnek. A kormány pedig tétlenül, passzívan szemléli az eseményeket, tehetetlensége égbekiáltó. Nem keresi a megoldásokat, az egyre inkább elmélyülő válságból kivezető utat. Kérdéses, mit kíván tenni a kormányzati időszak fennmaradó, igencsak kritikus három évében.
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
Felvidék.ma
