Július 6-án, szombaton a csallóközi Szemet községben a Szent Ferenc téren, a templom előtt falunapot tartottak.
Délelőtt fél tizenegytől ünnepi szabadtéri szentmise volt két nyelven, melyet magyarul a Nagypakáról ide ellátogató Blaho Milán, azaz Vazul atya tartott.
A falunap további programja délután egytől futballmérkőzés volt, Dabas-Sári városa és Szemet község között. Dabas-Sári Pest megyei város, mellyel Szemetnek 1947 óta van testvérkapcsolata, ekkor telepítettek ki ugyanis helyi magyarokat, s hoztak helyükbe Dabas-Sáriból szlovák, azaz pontosabban tót családokat.
Ezután 3-kor ünnepi megnyitás volt. A délután folyamán esteledésig kultúrműsort láthatott a közönség. Fellépett a Borovenka hagyományőrző csoport Dabasról, s rajtuk kívül innen jött még 3 csoport, akik szintén láthatók voltak a színpadon. A jelen levő, megközelítőleg egy tucat tagot számláló dabasi népi énekeket előadó, alapiskolás, felső tagozatos lányokból és fiúkból álló énekkar magyar és szlovák nyelven is énekelt. Vezetőjük Kurta Piroska tanárnő, a Dabasi II.Rákóczi Ferenc Ált.Iskola pedagógusa, aki szlovák nyelvet tanít. Ők is, ahogy a többi 3 dabasi csoport is külön autóbuszokkal jöttek, s csak arra az egy szombati napra, voltak, akik Magyarországról már pénteken ide utaztak, s vasárnapig maradtak.
Fellépett még a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem mellett működő Ekonóm folklóregyüttes is, melynek tagjai, mint az a felvezető szövegből kiderült, Pozsonytól egészen az ország keleti feléig húzódnak.
Első alkalommal jött el egy küldöttség a morvaországi Dolní Dunajovice községből, élükön a polgármesterrel. Ez a község a szlovák határon fekszik, közel Nikolsburhoz, mai nevén Mikulovhoz, ahol tudjuk a történelemből, hogy béke köttetett II.Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között 1621.dec.31-én. Ez a vidék eredetileg szudéta-német vidék volt.
Már türelmetlenül vártuk a magyar mulatós nótákat, dalokat előadó Kredencz Együttest Magyarországról, de csak nem érkeztek meg. De biztosítottak bennünket, jönnek biztosan, csak késve. Így aztán kissé módosult az eredeti program.
A délután csúcspontja volt, amikor Bozsik István helyi és Kőszegi Zoltán dabasi polgármestert a pódiumra szólították, akik díjakat adtak át a falu kiemelkedő teljesítményt nyújtó lakosai számára. Majd Kőszegi polgármester úr nagyon szépen óriási igyekezettel mondott egy tartalmas beszédet szlovák nyelven, majd aztán magyarul is, arról többek közt, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy a szemeti magyar közösség is megmaradjon a szlovák mellett, megtartsa anyanyelvét, kultúráját, magyarságát, s ehhez nagyon fontos a két nemzet kölcsönös tiszteletben tartása, elfogadása. Erre példaként hozta fel, hogy egy magyar fiatalember, aki 1947-ben ide került Sáriból, összebarátkozott egy szlovák helyivel, jó barátságot építettek ki, de mindkettő emellett nem felejtette el, honnan jött, megmaradt annak, aminek született. Ennek jegyében hozott ajándékba, s nyilvánosan a közönség előtt átadott a helyi polgármester úrnak egy Szemet feliratú falutáblát. Remélhetőleg, előbb-utóbb kikerül a szlovák alá majd a községben, s aztán ott is marad.
Még itt mondanám el, hogy Dabas most már város, eredetileg három külön településből tevődött össze, így Dabas, Sári és Gyón. Gyónnal kapcsolatban megemlítendő az itt született Gyóni Géza neve, és az ismert Csak egy éjszakára küldjétek el őket kezdetű verse, s Kőszegi Zoltán polgármestertől megtudtuk azt is, hogy Przemysl-ben az egyik külvárosi erődnél tiszteletére emléktáblát emeltettek, hiszen itt esett orosz fogságba Gyóni Géza, s Przemysl ostromakor írta a már az előbbiekben említett leghíresebb költeményét.
Továbbá jött még magyar fellépőként a Kredencz Együttes mellett Bódi Guszti és a Fekete Szemek, volt tombola is, értékes díjakkal.
A téren voltak kiállítva falitáblákon különféle régi, a faluval kapcsolatos cikkek, többek közt a Somorja és Vidéke lapból, a 30-as évekből, 1930-ból és 1937-ből, aztán régi fekete-fehér fotók, „Szemeti öröm, szenci bánat” címmel cikk egy régebbi focimeccsről, de ki volt rakva a dabasi újságban is megjelent írása Bartal Sándor egyik helybéli szervezőnek egyik korábbi szemeti falunapról.
Sajnos a faluban már régebben nincs magyar iskola, s magyar mise sincs magyarul szolgáló pappal, hiszen Dénesdhez csatolták, azelőtt, amíg Somorjához tartozott, volt rendszeresen magyar mise, hiszen onnan járt ki magyar lelkiatya. A magyar szülők gyermekeiket is így már Dénesdre íratják szlovák iskolába, pedig ott lenne a nem sokkal távolabbi Somorja városa. De kitartó, tevékeny, küzdő helyi magyarok jóvoltából, mint a szervezésben részt vevő barátunk, Bartal Sándor helyi lakos, remélhetőleg sikerül megmaradni, s nem beolvadni, asszimilálódni, sőt talán gyarapodni is talán a szemeti magyarságnak. Adja a Jóisten, hogy így legyen!
ZK,Felvidék.ma
