A Visegrádi Négyek (V4) több közös kezdeményezése bekerült az EU-országok külügyminisztereinek hétfői, július 22-i brüsszeli tanácskozásáról kiadott politikai állásfoglalásokba – közölte újságírókkal Martonyi János, a magyar diplomácia irányítója.
Elmondta, hogy az EU-külügyminiszteri ülés előtt külön megbeszélést tartottak – magyar elnöklet alatt most először – a visegrádi országok, vagyis Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia képviselői, és hogy ezt a gyakorlatot rendszeresíteni kívánják. Mint hozzátette, a V4-ek igyekeznek közös álláspontot megfogalmazni az uniós fórumokon napirenden levő témákban, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne fejthetnének ki egyéni nemzeti álláspontokat is az EU-tanácskozáson.
A visegrádiak kezdeményezésére került be a Hezbollah katonai szárnyáról szóló uniós politikai nyilatkozatba, hogy a feketelistára vételről hozott döntést félévenként felül fogják vizsgálni – közölte Martonyi János.
Az uniós külügyminiszterek abban állapodtak meg, hogy felveszik a terrorista szervezetek listájára a libanoni síita Hezbollah szervezet fegyveres szárnyát. A feketelistára kerülés azzal jár, hogy a Hezbollah katonai szervezetének tagjait uniós beutazási tilalommal sújtják, bankszámláit pedig befagyasztják. Az uniós miniszterek ugyanakkor megerősítették: folytatni kívánják a párbeszédet minden libanoni politikai párttal, beleértve a Hezbollahot is.
Martonyi elmondta, hogy a Hezbollah katonai szárnya jól azonosítható, és az mint szervezet kerül fel a listára, nem csupán egyes tagjai révén. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar miniszter a V4-ek által is osztott álláspontot – Libanon stabilitása érdekében a bejrúti hatóságokkal való együttműködésnek folytatódnia kell, és az uniós támogatások – így például a szíriai menekülteknek szánt humanitárius támogatások – pénzügyi átutalásai továbbra is jogszerűek. A Hezbollah síita politikai mozgalom a libanoni közéletbe mélyen beágyazódott szerveződés, és jelen van a kormányzatban is.
Az uniós külügyminiszterek ülésén szintén áttekintették az egyiptomi helyzetet. Kiadott közös állásfoglalásukban a polgári kormányzás megteremtésére szólították fel az új kairói vezetést. Martonyi János – mint azt közölte – hozzászólásában azt emelte ki, hogy Egyiptomban a mostani, pattanásig feszült helyzetben mindenképpen el kell kerülni az erőszakspirál kialakulását.
Az izraeli-palesztin konfliktus ügyében az uniós külügyminiszterek telekonferenciát folytattak John Kerry amerikai külügyminiszterrel, aki beszámolt arról, hogy eredményesnek mutatkoznak a felek közti közvetlen tárgyalások felvételének előkészítését célzó erőfeszítései. Martonyi szerint ebben a fő érdem valóban az Egyesült Államoké, de Európa is pozitív szerepet töltött be ezzel kapcsolatban.
A szíriai polgárháborút illetően Martonyi János kiemelte: az uniós miniszterek közös véleménye, hogy a konfliktusra csak politikai megoldás képzelhető el, katonai nem. Egyelőre azonban – állapította meg – nem tudni, lesz-e újabb genfi megbékélési konferencia, és ha igen, az eredménnyel járhat-e. A magyar külügyminiszter drámainak mondta a szíriai állapotokat, és kiemelte, hogy immár megfigyelhető „gyermekek tudatos pusztítása”, gyermekkatonák bevetése is.
Az uniós külügyminiszterek ugyancsak megvitatták a keleti partnerség kérdéskörét. Martonyi közölte, hogy az EU őszi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozójára meg fogják hívni az egyébként az EU részéről sok tekintetben elmarasztalt Fehéroroszországot is.
Felvidék.ma
