Az Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA – és a Szlovákiai Gazda Polgári Társulás az Erasmus+ programból finanszírozott 2SF – Felkészült gazdák, fenntartható gazdaságok Program keretében konferenciát szervezett Paton.
A rendezvényen a fenntarthatósághoz kapcsolódó, agráriumot érintő kihívásokkal foglalkoztak. Így többek között szó esett a mezőgazdasági termelés, a támogatások környezeti hatásairól, a fenntarthatósági gondolat társadalmi elfogadottságáról, fenntarthatósági elvárások miatt változó kompetenciákról, képzésekről és átalakuló munkahelyekről, a klímaváltozásról és a kapcsolódó fenntartható erőforrás gazdálkodásról, a körkörös gazdaságról, fenntartható fogyasztásról, hulladékgazdálkodásról, valamint az új technológiákról, trendekről a mezőgazdaságban.
A konferencia megnyitóján a megjelenteket Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA, Varga Péter, a Szlovákiai Gazda Polgári Társulás elnöke és Hancsók Szabolcs vezető kormányfőtanácsos, a magyar Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya képviselője köszöntötték.
A program plenáris előadásokkal vette kezdetét. Elsőként Bogáromi Eszter, a Századvég igazgatóhelyettese tartott előadást a fenntarthatósági gondolat társadalmi elfogadásáról, befogadásáról. A fenntarthatóság eszméje egyre inkább áthatja életünket. Egy felelős vállalat ma már nem létezhet fenntarthatósági stratégia nélkül és nem engedheti meg magának, hogy működése során ne vegye figyelembe a fenntarthatósági szempontokat.
De hétköznapi életünknek is egyre inkább részévé válnak a környezetvédelmi szempontok és a társadalmi egyensúly iránti igény. Egyre többen és egyre gyakrabban beszélnek a fenntarthatóságról.
A fenntarthatóság fogalma 1987-ben indult útjára, amikor az ENSZ a fenntartható fejlődést – melyet azóta leegyszerűsítve fenntarthatóságnak is nevezünk – a következőképpen definiálta: fejlődés, amely „anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére”. Azaz fenntartható például az a fejlődés, melynek során nem használunk fel minden, korlátosan hozzáférhető nyersanyagot vagy nem szennyezzük be visszafordíthatatlanul vizeinket.
A mezőgazdasági termelés, támogatások környezeti hatásaival kapcsolatban Tóth Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mezőgazdasági programtervezője többek között egy németországi vizsgálatra hívta fel a figyelmet, ami szerint a repülő rovarok 76 százaléka tűnt el egy emberöltő alatt, méghozzá 1989 és 2013 között. De hazánkban a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományindexe is 30 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedek adatai alapján. Itt fontos megjegyezni, hogy az eredményeket egy Európában egységesített kutatás szolgáltatja, aminek alanyai nem speciális igényű fajok, hanem gyakori madarak, és ezek állományváltozásaiból állítanak fel trendeket. „Eléggé sötét képet festő helyzetben vagyunk a mezőgazdasági biodiverzitás tekintetében, és erre keressük a magyarázatot. Másrészt a lehetőségeket is, például a Közös Agrárpolitikában, hogy ezeket a folyamatokat megfordíthassuk” – mondta.
Rácz Katalin, az AKI Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóság kutatási igazgatója előadásának témája a Fenntarthatóság – változó kompetenciák, képzés és munkahelyek volt. A fenntarthatóság témája manapság mindenhol jelen van és mindent körbefon.
Napjainkban már nemcsak trend, de elvárás is egy vállalat szempontjából, hogy minél fenntarthatóbb, etikusabb és zöldebb legyen, azaz minél kisebb ökológiai lábnyommal bírjon.
Ráadásul a szabályozások egyre szigorodnak, az EU új, 2024-től bevezetésre kerülő irányelve, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) a vállalatok széles körére terjed ki, így az egységes jelentéskészítési kötelezettség számos céget érinteni fog. Az új irányelv vállalati alkalmazása 2025-2027-től lesz kötelező (megadott szabályok szerint), de a felkészülést mielőbb el kell kezdeni, hiszen a teljes tervezési folyamat akár éveket is igénybe vehet.
Klenovszki Zsuzsanna, az OTP agrártanácsadója a fenntarthatóság a finanszírozásban címmel nyújtott tájékoztatást. Egyik fő célkitűzése, hogy segítsen a tőkeáramlásokat átirányítani a fenntarthatóbb gazdasági tevékenységek felé, és e tőkeáramlások nyomon követése egyre fontosabb lesz annak a mutatójaként, hogy a rendszer valóban fenntarthatóbbá válik-e.
A fenntartható finanszírozás kulcsszerepet játszik annak elősegítésében, hogy teljesítsük az európai zöldmegállapodással kapcsolatos politikai célkitűzéseket, valamint az EU éghajlattal és fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásait. A fenntartható finanszírozás értelmében a beruházásokról szóló döntések során figyelembe vesszük a környezeti, társadalmi és irányítási megfontolásokat. A környezeti megfontolások magukban foglalják azt, hogy a beruházás megőrizné-e a biológiai sokféleséget, akadályozná-e a környezetszennyezést, fellendítené-e a körforgásos gazdaságot, illetve segítené-e az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást. Az egyéb megfontolások közé tartoznak az emberi jogi kérdések, a munkaügyi kapcsolatok és a közösségekbe történő beruházás kérdései.
Az ebédszünet után a szakmai konferencia „Klímaváltozás és fenntartható erőforrás-gazdálkodás” c. panelbeszélgetésekkel folytatódott, amelynek előadói voltak Madarász István, az Agrárminisztérium osztályvezetője, Schultz Gábor üzletágvezető, Vidékfejlesztés Üzletág, Századvég, Goda Pál ügyvezető igazgató, Agrárközgazdasági Intézet, Góra Róbert gazdálkodó, öko mangalicatenyésztő, Szalkai Gábor közkapcsolatokért és fenntarthatóságért felelős vezető, Bayer Crop Science.
A második panelbeszélgetés témája a Körkörös gazdaság, fenntartható fogyasztás, hulladékgazdálkodás volt, amelynek előadói: Dudás Gyula, Agrár Közgazdasági Intézet, Pém Bálint, Gazda Polgári Társulás, Fenyvesi Rita ügyvezető, CSEBER Nonprofit Kft., Zsarnóci Csaba főosztályvezető, OTP.
A rövid kávészünetet követően a harmadik panelbeszélgetések témája a Új technológiák, trendek a mezőgazdaságban – A digitalizáció térhódítása a gazdaságban és a mezőgazdaságban. Előadói: Gulyás Tibor, a Techtra vezérigazgatója, Bognár István panelvezető, Bakó Dániel gazdálkodó, Dávid Ferenc főtanácsadó, tudományos munkatárs, Techtra, Hajdú Attila precíziós gazdálkodási menedzser, Bayer, Varga Péter elnök, Gazda Polgári Társulás.
A konferencia másnapján a résztvevők gazdaságok látogatásokon vettek részt a pati PEMAK ökológiai és gluténmentes üzemében, a karvai Bottka család biogyógynövény-feldolgozójában és Varga Géza gyümölcs-, zöldség- és dísznövény helyi feldolgozási és értékesítési gazdaságában és a szalkai Mangalicafarmon.
Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke értékelte a kétnapos szakmai konferenciát: „A Gazda Polgári Társulás magyarországi partnerszervezetével az Erasmus programból finanszírozott 2SF – Felkészült gazdák, fenntartható gazdaságok program keretében olyan a fenntarthatósághoz kapcsolódó agráriumot érintő időszerű kihívásokkal foglalkozik, amelyek megvilágítják és érthetővé teszik a fenntarthatóság szükségességét a mindennapok mezőgazdaságában a gyakorló gazdálkodók számára is.
Az agrárium fenntarthatósági tényezői több terület alapján, komplex módon elemezve és kiértékelve irányt mutathatnak a különböző szerkezetű agrárgazdaságok folyamatos fenntarthatóságában. Ezek a területek érintik nemcsak a gazdálkodási-termelési fenntarthatóság kérdését, de az agrárvállalkozások környezeti, pénzügyi, technológiai és földügyi fenntarthatóságát is.
Célunk, hogy a gazdálkodók megértsék a fenntarthatóság fogalmát és egyben értékelni tudják saját gazdaságukban, hogy milyen szinten állnak az egyes területeken, amelyhez egy önértékelő kérdőív is készül a témában”.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)