Az Itthon vagy! Magyarország, szeretlek! címmel indult hagyományőrző programsorozat keretében látogatott haza a clevelandi-felvidéki kismama, Slattery Kriszta. A hétvégén ellátogatott Székesfehérvárra, Diósgyőrbe, Salgótarjánba és Ópusztaszerre, ahol a Magyarok Asztalánál a Ghmyes zenélt.
A műsort Szent Mihály napjához kapcsolódóan szervezte a közmédia kormányzati támogatással, a Magyar Turizmus Zrt. részvételével. A szeptember 28-29-i hétvégén több mint 1300 település kínált különleges programokat a látogatóknak, amelyekről a közmédia öt csatornája összesen húszórás műsorfolyam keretében számolt be. Több mint húsz helyszínt kapcsoltak élőben.
Az M1, a Duna, a Duna World tévécsatornák, valamint a Kossuth és a Petőfi rádió műsorfolyamát a közmédia csaknem félezer munkatársa készítette ezen a hétvégén. A program keretében külföldön élő magyarok látogattak szülőhelyükre az MTVA segítségével. Érdekes történetek kerültek képernyőre a külföldre szakadt magyarokról, így köztük clevelandi-felvidéki kismamáról, Slattery Krisztáról, aki a hétvégén több helyszínen nyilatkozott.
Slattery Kriszta harmadik generációs amerikai magyar, Clevelandból érkezett az Itthon vagy! műsorba. „Én otthon vagyok Clevelandban is, Kassán is, Budapesten is. Az otthonérzés nem azon múlik, milyen útlevelünk van” – nyilatkozta a műsor kapcsán a Felvidék.ma-nak.
Kriszta szeptember 28-án, Budapesten a stúdióbeszélgetésben Borbás Marcsinak és Sujó Zoltánnak mesélt a családjáról. Nagyszülei 1956-ban vándoroltak ki. Bár édesapja amerikai, családjának és a clevelandi magyar közösségnek köszönhetően anyanyelvi szinten beszél magyarul. Férjével, a kassai Csajka Tamással Argentinában ismerkedtek meg egy magyar cserkésztáborban. Két kislányukkal jelenleg Columbusban élnek. Tesza kislányuk 4 és fél éves, most kezdte az óvodát. Rózsi 2 éves, ő Kassán, az itteni nagymamánál töltötte a hetet.
Szombaton Székesfehérvárra látogatott a stáb tagjaival, ahol lecsófesztiválon vettek részt. Kriszta elmondta, hogy ő már nem készíti a lecsót, de a nagymamája még őrzi a magyar ízeket, s szokott lecsót főzni. Ők tojás nélkül és kolbásszal fogyasztják.
Este, az országjárás után újra a stúdióban találkozhattunk a clevelandi vendéggel. Egy meglepetés készültek a számára. A kismama várandós, s egy Balaton-felvidéki faragómestertől egy bölcsőt kap ajándékba. A fafaragó a stúdióban megmutatta azt a bölcsőt, amit a saját gyerekének faragott. „Amire Kriszta babája megszületik, elkészítem az övét, s eljuttatjuk Amerikába” – mondta a fafaragó.
Másnap, vasárnap Diósgyőrben lovasbemutatón vett részt, ami nagy elnyerte Kriszta tetszését. Onnan Salgótarján utaztak. Itt találkozott egy ismerősével, aki volt náluk is, Clevelandban. Mint a vele készített interjúból is kiderült, Kriszta szereti ezt a vidéket, főleg a kazári népviseletet, a clevelandi lakodalmán is kazári menyecskeruhája (fejdísze) volt. Így nagyon örült, hogy újra találkozhatott ismerőseivel.
A kétnapos programsorozat egyik záróeseményeként vasárnap este megterítették a Magyarok Asztalát az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.
Az emlékpark skanzenjében, a felújított szélmalom előtt fölállított asztalra az adássorozat fontos helyszíneiről érkezett néhány, a magyar konyhát jellemző finomság. Került ide lecsó Székesfehérvárról, kolbász Békéscsabáról, kenyér Lipótról, rakott káposzta Salgótarjánból, finom vörösbor Szekszárdról, de érkezett kóstoló az egri rekord meggyes mákos gubából is. Az Egyesült Államokból hazatért Téglás Zoltán kemencében sült libát hozott Kecskemétről, az Argentínából érkezett Szalma Gizella és Botka Gyula pedig dobos tortával ment Ópusztaszerre.
Slattery Kriszta a salgótarjáni polgármester asszony ajándékát – egy cserépedényben készített rakottkáposztát vitt Ópusztaszerre, a magyarok asztalára.
A díszesen megterített asztalon egy teríték üresen maradt, azt jelképezve, hogy minden magyart várnak haza, üljön le közénk.
A vasárnap esti programokat a Ghymes együttes koncertje zárta, s fellobbant egy hatalmas, több mint négyméteres pásztortűz is.
A kezdeményezés célja volt, hogy bemutassák Magyarország kulturális és természeti értékeit, hagyományát. Mindezzel a külföldön élő magyarokat a szülőhelyük felkeresésére ösztönözték, az itthoniakat pedig a hazalátogatásra, vagy az ország általuk ismeretlen részének megismerésére sarkallták.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41812,41772,41808″}