A szlovák parlament elfogadta a konszolidációs csomagot, melynek gazdasági vetületeként mindenkinek mélyebben kell a pénztárcájába nyúlnia. Az ellenzéki politikusok és a holdudvarukba tartozó sajtóorgánumok már arról beszélnek, hogy ilyen mértékű drágulást még sosem élt át az ország. Dr. Élesztős Pál gépészmérnök szakértőnkkel elemezzük, mit jelent az adóemelés a háztartások számára.
Ön Somorján él és egy mérnöki iroda vezetője. Szakértőként foglalkozik a gazdasági kérdésekkel, mert napi feladatai közé tartozik a kutatás-fejlesztés, a műszaki tudományok problémáinak oldása az élet számos területén, mint például az energetika, vegyipar, általános gépipar, autóipar, nehézipar. Tapasztalatát mutatja a megjelent több száz publikációja és műszaki jelentése.
Véleménye szerint reális a felvetés, hogy az adóemelésbe belerokkannak a családok? Valós ez a félelem?
Én azt hiszem, hogy ez az álláspont nem teljesen fedi a valóságot. Bár az ellenzék feladata néha pánikot kelteni és mindenáron gonosz sátánként beállítani a kormányt. Véleményem szerint a 90-es évek végén már átéltünk olyan nehéz helyzeteket, amelyek rosszabb gazdasági alapokon nyugodtak és azt is túléltük.
Tudatosítanunk kell, hogy az állami költségvetés jelentős hiánnyal számolt, ami jelenleg meghaladja a 6 százalékot. Ez lényegesen magasabb, mint amit a törvényi keretek lehetővé tesznek. Amikor erről a hiányról beszélünk, véleményem szerint meg kellene vizsgálni azt is, hogy az ellenzéknek milyen felelőssége van abban, hogy ide jutottunk.
Mit jelent ez az adóemelési csomag a családok esetében?
Ami a parlamenti döntés családokra gyakorolt hatását illeti, a számok nyelvén – mint műszaki ember szeretem a számokat –, mert ezek tények és a tényekkel vitázni nem lehet, 2 milliárd 700 millió eurós hiányt igyekszik a kormány ezekkel az intézkedésekkel fedezni. Amennyiben sikeresen végrehajtják a konszolidációt és minden a tervek szerint halad, akkor a költségvetési hiány a jövő év folyamán a 6%-ról 4,7%-ra esik vissza, amely még mindig felette van a 3%-os célnak. Ez szerintem azt jelenti, hogy a jövőben várható még hasonló konszolidációs csomag, ha nem is ilyen mértékű és nem is ennyire fájdalmas, de mindenképpen lesz még folytatása.
Ha megfigyeljük azt, hogy az áfakulcs 20-ról 23%-ra emelkedik, ez családonként azt is jelenti, hogy egy 1000 eurós havi kiadási szinten 30 euróval megy több a pénztárcákból az államnak.
Nem fogja ezt a kiadást kompenzálni az, hogy bizonyos kedvezményes adókulcsok 10-ről 5 százalékra változnak, illetve az sem nagy segítség, hogy egyes tételeknél 19 százalékos lesz az áfakulcs. Ez inkább egy kicsit spekulatív jellegű lesz.
Én azt valószínűsíteném, hogy havi 50 és 60 euró között fog emelkedni a családok kiadása. Egy gépjármű megtankolása 3-4 euróval lesz több, mint eddig volt az emelt áfának köszönhetően, és tekintettel arra, hogy a legtöbb cég áfafizető, tehát az áfa náluk mindkét oldalon megjelenik és csak a különbözetet vezetik el az állam felé, a hozzáadott érték után.
Azt kell mondanunk, hogy az áfa adókulcsának emelése egyértelműen a lakosságon fog lecsapódni. Arra számítok, hogy családonként ez egy plusz 6-800 eurós terhet fog éves szinten jelenteni.
Dr. Élesztős Pál (Fotó: Facebook)
A hiányt csökkenteni kell, így a megszorítások elkerülhetetlenek.
Igen, mint már említettem, a törvény elfogadása szükséges volt, mert az államháztartás hiánya meghaladta azt a 3%-ot. Ebben az esetben törvény határoz arról, hogy megszorításokat kell bevezetni, mert a jelenlegi 6%-os hiány teljesen elfogadhatatlan. Egyébként a 4,7% is sok. Ám azt hiszem, hogy egy fejlett társadalomnak meg kell keresnie azokat a forrásokat, amelyekkel ezeket a hiányokat fedezni lehet.
Vissza kell fogni az állami kiadásokat, nem feltétlenül a beruházásokra, az egészségügyre gondolok, de meg kell találni azokat a felesleges kiadásokat, azokat a forrásokat, amelyek mintegy víznyelőként viszik el a pénzt.
Mi várható hosszú távon ettől a konszolidációs csomagtól?
Az, hogy stabilizálódik az államháztartás és Szlovákia képes lesz végre egy hosszú távú társadalmi fejlesztést elindítani. Véleményem szerint erre nagy szükség lenne, mert egy jól gazdálkodó államnál komolyabb források állnak rendelkezésre az egészségügy fejlesztésére, az úthálózatokra, a hídépítésekre. Jelenleg, azaz rövid távon nem látom rózsásnak az állami beruházások helyzetét.
Főként azért, mert úgy gondolom, hogy a kormány az elkövetkező hetekben, hónapokban komoly döntéseket kényszerül meghozni, és mindenképpen csökkenni fog azon építkezések száma, amelyeket állami forrásokból finanszíroznak. Középtávon azt várom, hogy erősödni fog a PPP projektek aránya, ugyanis ezek nem számítanak bele a költségvetési hiányba, és ilyen műveletekkel is a kormány megpróbálja kicsit a maga javára billenteni a helyzetet, és úgy fog finanszírozni dolgokat, hogy azok kikerüljék a költségvetési megkötéseket. A másik komoly problémának azt látom, hogy a falvak, városok lényegesen kevesebb pénzhez fognak jutni.
Ez további kiadásokat jelent a háztartások számára?
Véleményem szerint igen. Mert a kistelepülések, falvak esetében a költségvetés nagyságából és a jelenlegi források mértékéből már most is nagyon nehéz biztosítani azokat a feladatokat, amelyekre az önkormányzatoknak törvényből adódóan fel kell készülniük, és ha csonkítják a rendelkezésre álló pénzügyi alapokat, akkor nagyon sok kis és középnagyságú önkormányzat kerülhet nagyon komoly helyzetbe.
Ami pedig a városokat illeti, itt is föl kell készülni arra, hogy esetleges adóemelésekkel kell kompenzálni a bevételkiesést – helyi adóemelésekre gondolok természetesen. Ugyanis, ha egy megszokott színvonalat akarnak tartani, ez képtelenség anélkül, hogy ehhez megfelelő forrásokat biztosítsanak. A bevétel pedig a kivetett adókból pótolható.
Az elkövetkező hetekben látni fogjuk, merre mozdul el a kérdés. Én bízom benne, hogy nem lesz olyan fekete a kép, mint amilyenre az ellenzék festi. Természetesen fájni fog, mindig fáj az, ha az ember zsebéből több pénz kerül ki, de odafigyeléssel és egy-egy rendszerszintű megoldáskereséssel és a megoldások megtalálásával hosszú távon ezt a helyzetet kezelni lehet.
(Hideghéthy Andrea)
