Tudtad-e? Istenlesen a vallási világtérképen
Roppant izgalmas dolog a virtualitások és a mesterséges intelligencia, meg a digitális tudásszerzés korszakában olyan szellemi kirándulásokra indulni, amelyek kicsit hasonlítanak az előbbiekkel szemben a valódi természetjáráshoz. Az emberléptékű turizmushoz. Amikor akár magyar vidékeinkre hátizsákos, bakancsos, kerékpáros túrákra indulunk.
Amikor nemcsak átsuhanunk egy-egy táj fölött repülőn, expresszvonaton vagy nagy sebességű autón, hanem emberléptékű módon beöltözünk és beköltözünk rövid időre egy-egy régió, város, tájegység múltjába, szokásaiba, lakóinak, népeinek történelmébe, sorsába, szokásaiba. Van időnk arra, hogy megcsodáljuk népszokásaikat, elidőzünk asztaluknál, tájételeiknél, ízviláguk, ízlésviláguk colore localjánál. A helyi színeknél és kincseknél. Ilyen kincsfelfedező szellemi-lelki zarándoklatra hívom az Olvasót a reformáció hónapjában. Igencsak izgalmas a világ vallási, keresztyén világtérképén végigböngészni a Krisztus-hit útját.
Például, hogyan érkezett meg keresztyén, protestáns hitünk Európa szívéből, Wittenbergből, Genfből, Zürichből a Nagy Falon túli Kínába, a buddhista, hindu világba a Ganges partjára és az indiai őserdők vagy a maharadzsák világába. És a kemény nemzeti vallás, a shinto japán szigetére. Kik és mit fedeztek fel a keresztyénségben, a protestantizmus különféle ágaiban? Hogyan látják mai szerepét hazájukban, miért ragaszkodnak a wittenbergi, genfi, zürichi vagy a puritán, hugenotta-francia, olasz-valdens színezetű protestantizmushoz? Mondjuk Chilében és Brazíliában. Előbbiben még külön piros betűs ünnepnapot is szentelve a reformációnak? Vagy Afrikában, Namíbiában, Dél-Afrikában és másutt? S mit jelent a protestantizmus a mai Amerikában, vagy az eleik hitújítását ma is hivatalosan megünneplő Szlovéniában?
Hogyan gondolkodnak, gyarapítják hazájuk, népük életét a protestánsok a gazdaságban, a kultúrában, a közéletben, a művészetekben, s a mindennapok világában? És melyek a protestáns jellem, gondolkodás, logika sajátos jegyei, amiről a világ bármely részén megérzik a másik emberben a protestánsok Krisztus munkálkodását és jó illatát? Izgalmas kérdések, amelyekre pár cikkben keressük az érintett kontinensről, országból származó „bennszülött”, ottani keresztyének, protestánsok válaszát. Gazdagító zarándoklást a világ keresztyén, protestáns térképével a kezünkben!
Vishal mangalwadiról és a nyugat titkairól a szubkontinens felől
Vishal Mangalwadi (1949), a kortárs indiai protestáns bölcselő, teológus, lelkész világméretű befolyását és jelentőségét rengeteg sajtómegnyilatkozás, könyvkritika értékelte, mutatta be. Külföldön. Mielőtt legfőbb könyve, a 2011-ben angolul, majd németül és más nyelven is olvasható remekműve, A KÖZÉP KÖNYVE – A BIBLIA A NYUGATI VILÁG SZÍVE című kultúrspirituális bestsellere fellapozásába kezdenénk, néhány értékelő kritikai mondatot hadd idézzünk. Az 1949-ben Észak-Indiában született szerző hazánkban sajnálatosan még mindig nem olvasható korszakos keresztyén szellem-enciklopédiájáról szinte valamennyi kontinensen felsőfokon írtak, írnak. A Confessio 2024/1 számában interjú olvasható a keresett szerzővel.
Dr. Roland Werner filozófus, teológus, a Keresztyén Ifjúsági Mozgalom német főtitkára így vélekedik: „Ahol csak V. Mangalwadi megfordul, megjelenik, fiatalok, egyetemisták serege veszi körül. Könyvében olyan különleges látószögbe helyezi a Bibliát, ami hatalmas tényanyaggal mutatja be a Biblia áldásokban gazdag hatását világszerte, kivált Európában és a transzatlanti világban, ami valóban páratlan. Indiai látószöge éppen nekünk, nyugatiaknak roppant izgalmas. Ezt a könyvet mindenkinek el kell olvasnia, nemcsak keresztyéneknek, hanem mindazoknak, akiket embertársaikkal a gondolkodás, a hit és a cselekvés köt össze”.
Dallas Willard író: „Részletes információkkal, világos ábrázolásmóddal, logikai erővel sikerült Mangalwadinak azt egyértelművé tenni, elismertetni, hogy a nyugati világ elválaszthatatlan a Bibliától. Csak a Könyvek Könyve képes arra, hogy felfedje a valóságot és azt, miként érdemes élnünk”.
Michael Austin, kommunikációs szakértő: „A könyvben szembejön velünk az élő történelem, aminek alapján nagyon sajnálhatjuk, hogy minderről nem tanultunk az iskolában. Reményt sugallt a kötet 600 oldalon át, amit csak az tud így tovább adni, aki személyesen ismeri a Teremtő, Megváltó Isten lényét és lényegét”.
Hugh Maclellan alapítványelnök: „10 éves fiam átlapozva ezt a könyvet, meglepő véleményt fogalmazott meg: ez az indus jobban ismeri és érti Amerikát, mint a kormányban ülők”.
Rob Hoskins, a CEO OneHope elnöke: „Ez a könyv intenzív történelemórákkal ajándékoz meg, s megmutatja, hogyan valósult meg a Biblia befolyása a szabadság, az oktatás, a technika, a tudomány területén és a lelkekben. A szerző szellemi hidat épített Kelet és Nyugat közé. Prófétai, óvó szavakkal ír arról, hogy a civilizációra mi vár, ha a Bibliát figyelmen kívül hagyjuk, s milyen pozitív következményekkel jár, ha a Bibliát alapvető értéknek tekintjük”.
A sok izgalmas szellemi visszhangból egyet még hadd idézzek: David McDonald: „Egy kicsinyke iránymódosítás képes lett volna a Titanic katasztrófáját megelőzni. Sokaknak kinyílt már a szeme, s látja: a Nyugat katasztrófa felé halad, sodródik. Ez a roppant érdekes könyv képes lehet arra, hogy keleti látószögből hívja fel a figyelmünket: még lehetséges az iránymódosítás, és a jövő Titanic-sorsának megváltoztatása”.
Világformáló lelki történésekről – spirituális tallózó
„A BIBLIA, az evangélium juttatta el páratlan módon a Nyugatot a pozitív életérzéshez, és hatására az emberek mind szélesebb körben élték át, állapították meg, majd énekelték: »Örvendj egész föld az Istennek, és énekelj szép zengéssel« (66. Zsoltár). Luther és a reformáció segített abban, hogy ez a bibliai igazság a nyugati kultúrában meggyökeresedjen. Ő és követői, kortársai nagyon is megértették ennek a lényegét és ezt a remény, a bizonyosság, és a védettség énekeiben fejezték ki. Micsoda erőt fejez ki a reformáció hatására született Csodálatos kegyelem című ének, amit maga a rabszolga-kereskedő John Newton (1725–1807) írt:
»Csodálatos kegyelem, mily édes a hang,
mely megmentett egy olyan nyomorultat, mint én.
Már elvesztem, de most meglettem.
Vak voltam, de most már látok.
A kegyelem tanította szívemet félni,
és a kegyelem könnyített félelmeimen.
Milyen értékesnek tűnt ez a kegyelem
a percben, amikor hinni kezdtem.”«
(Eredeti angolul énekelve: ITT és ITT). Luther egyházi énekeivel és más reformátorok énekeivel együtt vált a Biblia a nyugati kultúra szívévé…”.
Mangalwadi könyve 20 fejezete közül többet is a Biblia világformáló hatásvizsgálatának szentelt. Például a 9. fejezetet: „Kirobban a forradalom: Miért és hogyan változtatta meg a bibliafordítás (nemzeti nyelvekre) a világot?”. Vagy a VII. részben a 19. fejezet: „Hogyan járulhatnak hozzá a bennszülött törzsek a világ megjobbításához?”. Idézi az indiai születésű angol írót, George Orwellt (1903–1950), aki ugyan szocialista és ateista volt, de a fasizmus, nacionalizmus, kommunizmus és a két világháború veszedelmei nyomán úgy fogalmazott: bekövetkezett a „lelkek amputációja”. Gondolatai nyomán többen is elkezdték megkondítani a vészharangot. A Bibliát és a keresztyénséget csak kritikával illetőkkel szemben példának okáért Peter Berger vallásszociológus. Vele kapcsolatosan Mangalwadi „A nyugati civilizáció lelke” c. fejezetben így fogalmaz:
„Akárhogyan is bírálták a Bibliát, ez végül is kulturális erejének páratlanságát igazolta. Hiszen a Biblia volt a Nyugat intellektuális és morális iránytűje, ’a szent baldachin’. Alatta születtek meg Európa értékei és intézményei”.
A Bibliát hatalmas, sok százados történelmi és szellemi, spirituális zarándokútján végigkísérő indiai keresztyén bölcs minket is magával ragad ismeretlen lelki tájakra, események erdejébe. Már könyve elején képesek leszünk a szellemi egyetemességben és történelmi konkrétságban megszólító mondataival azonosulni. Ahogyan ő is a Bibliával, amióta megismerte:
„A Bibliát Indiában fedeztem fel egyetemi tanulmányaim ideje alatt. Egész személyemet megváltoztatta. Hamar rájöttem, hogy mindazzal szemben, amit az egyetemen tanítottak Bibliáról, keresztyénségről, a Biblia az, amiből az az erő árad folyamatosan, ami a modern Indiát is létrehozta. De nem csak azt…”.
„Nekünk mindig ezt mondták: Mahathma Gandhi szabadította fel Indiát. Mégis legnagyobb meglepetésemre arra kellett rájönnöm, hogy India szabadsága valójában a Biblia gyümölcse volt. Mielőtt a Biblia igazából megérkezett hazámba, az indiai népnek fogalma sem volt a modern államról és a szabadságról. Hindu tábornokok a mogulok uralmát próbálták bebetonozni. Ez csak a kezdet volt. A folytatás másként alakult. Felismertük, hogy a Biblia volt a nyugati kultúra igazi lelke. Ez volt A KÖNYV, Krisztus után a 2. évezredben is. A Biblia volt az erőforrás és az üzemanyag, ami a nyugati kultúra javait az egész világon szétterítette”.
(Dr. Békefy Lajos)