Október 6-án a magyarok nagyasszonya ünnepe alkalmából az idei év utolsó magyar nyelvű szabadtéri szentmiséjét mutatták be Pozba-Szentkúton. A szentmise főcelebránsa Pintér Zoltán nyugalmazott kanonok, volt lévai káplán, volt zsitvabesenyői plébános, jelenleg ógyallai segédlelkész, felvidéki papköltő volt, akinek már két verseskötete jelent meg, s aki tavaly Pozba-Szentkút számára ismert egyházi énekeink dallamára két gyönyörű szövegű éneket írt.
Pintér Zoltán így kezdte szentbeszédét: „Minden búcsújáró kegyhely szent hely is, nemcsak azért mert, – mint itt Pozbán is – a felépített kápolnát a püspök atya valaha felszentelte, hanem szent hely azért is, mert évtizedeken keresztül elődeink hívő lélekkel, Mária tisztelettel jöttek erre a helyre, s ők a sok szent imádságaikkal és szent énekeikkel megszentelték ezt a helyet. S mi is, akik ma itt vagyunk, ma a szentmise előtt közösen Szent Rózsafüzért végeztünk, a mi szent imáinkkal és énekeinkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy még szentebb legyen ez a hely. Mert minden hitből fakadó lelkülettel mondott vagy énekelt imádság Isten dicsőségét és a kegyhelyeken Szűz Mária tiszteletét szolgálja. Öröm arra gondolnunk, hogy a mi népünk már ezer éve Mária tisztelő nép, de ez nem azt jelenti, hogy mi kisajátítanák a Szűzanyát. Külön öröm arra gondolni, hogy nemcsak mi magyarok, hanem Európa és a világ számos népe a Szűzanyát tekinti Égi Édesanyjának, úgy ahogy egy ötgyermekes édesanyja valamennyi gyermeke, úgy mondja anyukájának: „Te vagy az én Édesanyám!”
Majd Zoltán atya szentbeszéde további részében az imádság fontosságáról elmélkedett. Rámutatott, hogy gyakran ér minket az a vád, hogy a Mária tiszteletet túlzásba visszük.
Ez nincs így, hiszen a Rózsafüzér imával Máriához fohászkodunk, de az ima központjában Jézus áll. Mi Máriát nem imádjuk – azt nem is szabad, imádni csak Istent szabad – hanem tiszteljük. De mire jó a Mária tisztelet? – tette fel a kérdést Pintér Zoltán.
A Mária tisztelet gyönyörű és tömör megfogalmazása: „Mária által Jézushoz!”, azaz Mária segít minket, hogy közelebb kerüljünk Jézushoz. Azért is tiszteljük Szűz Máriát, mert ha édesanyja szól Szent Fiának kéréseink könnyebben találnak meghallgatást Jézusnál. S bármilyen imát, amit mondunk, az javunkra válik, mert imádkozni jó, imádkozni öröm, imádkozni kegyelem! – helyezte mindannyiunk szívére Zoltán atya. Továbbá hangsúlyozta, hogy a rendszeres imádságban Isten a közelünkben van, viszont ha elhagyjuk az imát, a Mindenható távolodni kezd tőlünk.
Ezt a gondolatot megerősítve az alábbi kedves és tanulságos legendát mondta el: Mikor ősszüleink, Ádám és Éva ki Sátán cselszövése miatt bűnbe estek és ki lettek űzve a paradicsomból, nagyon el voltak keseredve, hogy ezentúl távol kell lenniük a Teremtőjüktől. Ekkor nagy szomorúságukban szólt hozzájuk a Jóisten: „Majd követet küldök hozzátok!” Nemsokára megjelent nekik egy különös fényes lény, az Imádság Angyala, aki elmondta nekik, hogyha imádkozni fognak, akkor mindig az Úr közelében lesznek, mert ha Ádám és Éva bűnbe is estek, a Jóisten szeretete nem szűnt meg irántuk, továbbra is a Jóisten gyermekei maradtak.
Az imádkozó ember a szíve lelke mélyén megtapasztalja, hogy a természetfölötti, az ami az imádságban eltölti az ő szívét lelki örömmel és lelki békességgel ajándékozza meg. Szeressük imádkozni! – biztatott mindenkit Zoltán atya.
Avillai Nagy Szent Teréz és családja ima szeretetét hozta fel példának, akik nagyon szerettek szívük, lelkük mélyéről a saját szavaikkal is imádkozni a Jóistenhez. Avillai Nagy Szent Teréz, aki mestere volt a jó imádkozásnak, így biztatta nővértársait: „Legszívesebben felmennék a világ legmagasabb hegyére, s onnan kiáltanám számtalanszor, hogy a világon mindenki meghallja: „Emberek, szeressetek imádkozni! Emberek, szeressetek imádkozni!”
Pintér atya a jelenlevő kedves hívekhez fordulva kérte a Jóistent, hogy továbbra is mindannyian imádságos lelkületűek maradjunk. Majd biztatta a zarándokokat, hogy ne hagyják el szép népi ájtatosságaikat sem, mint a különböző a Rózsafüzér imákat, litániákat, első pénteki Kilencedet, különböző céllal mondott Imakilencedeket, első szombati ájtatosságok és a zarándoklatokat elsősorban Mária kegyhelyekre, mellyel a hívek tanúságot tesznek hitükről.
„Kérjük a Szűzanyát, áldjon meg bennünket, áldja meg szeretteinket, családjainkat, hozzátartozóinkat, hogy tanúságot tehessünk ebben az elpogányosodott világban hitünkről, imáinkkal, jó példánkkal másokat is segítsünk közelebb a Jóistenhez, hogy mindnyájan Isten boldog gyermekei lehessünk!” – zárta lelket simogató szentbeszédét Zoltán atya.
A szentmise végéhez közeledve Wurczer Péter Barsbaracska polgármestere, a Pozba-Szentkútnál bemutatott rendszeres magyar szentmisék újraindítója, az aznapi szentmise kántora mondott hálás köszönetet Zoltán atyának nemcsak az aznapi lélekemelő szentmiséért, de felvidéki papköltőnk által tavaly augusztusában a Pozba-Szentkút Mária kegyhely magyar nyelvű éneke gyönyörű szövegének megalkotásáért is. Nagy tapssal köszönték meg a zarándokok Zoltán atyának kegyhelyük csodaszép énekét.
A szentmise a Boldogasszony Anyánk kezdetű énekkel és a Pozbai Szentkút énekével zárult. Ezt követően még sokan személyesen is számos kedves szóval és meleg kézfogással fejezték ki szívből hálájukat Zoltán atyának a lélekemelő szentmiséért és a gyönyörű Pozba-Szentkút Mária kegyhely énekéért.
(Müller Péter/Felvidék.ma)