Közös európai civil etikai kódex összeállítása a célja annak a nemzetközi konferenciának, amelyet Budapesten a Civil Összefogás Fórum (CÖF), a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a FOKUSZ Egyesület szervezésében tartottak. Felvidéket a SZAKC képviselte.
A Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a magyar polgárok véleményének figyelembevételével, több szakértő, illetve lengyel barátaik közreműködésével készítette el a Civil Etikai Kódexet. A CÖF célja a kezdeményezés kiszélesítése az európai országok civil közösségei felé, hogy minél több szakember, civil szervezet együttműködésében létrejöhessen egy konszenzusos európai civil etikai kódex. Ennek érdekében, újabb lépésként november 22-én egynapos Nemzetközi Civil Etikai Konferenciát tartott a CÖF-CÖKA és a FOKUSZ Egyesület Budapesten. A magyar előadókon kívül tíz európai ország is képviseltette magát a konferencián.
Hölvényi György, egyházi, nemzetiségi és civiltársadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár megnyitó beszédében, a maga és a kormány nevében biztosította a szervezőket a kezdeményezés európai léptékű kiterjesztésének támogatásáról. Úgy véli, túl sokat foglalkozunk a múlttal és keveset a jövővel, a Civil Etikai Kódex azonban egy teljesen új jövőkép kibontakozását segítheti elő a civil szférával kapcsolatban, amely az egész társadalom javát szolgálja.
A CÖKA nevében Csizmadia László köszöntötte a résztvevőket, illetve összefoglalta a kódex elkészítésének okait, melyek közül a legfontosabb, hogy az emberi méltóság visszaállítása révén megtisztítsuk belső világunkat és kiutat találjunk a közéleti, politikai és erkölcsi szennyezettségből. Ehhez szükség van az európai népek a békére, a munka alapú társadalomra, a családok biztonságára, boldogságára és tiszteletére irányuló összefogására. Reményei szerint a nemzetközi konferencia tovább formálja a kódexet és emeli annak színvonalát, 2014-ben pedig az Európai Unió szakemberei véglegesíthetnek egy közös európai civil etikai kódexet.
Az előadások egy része a civil kontrol elméleti kérdéseit járta körül
Fricz Tamás szerint az európai országok az európai elit a globális pénzügyi és gazdasági körök túlzott befolyása alá kerültek. A politikai osztály már képtelen kezelni a gazdasági és társadalmi problémákat, mégsem támaszkodik eléggé a civil társadalomra, így a demokrácia intézményei kiürülnek, formálissá válnak. E válság feloldása nem képzelhető el a civil társadalom nélkül. Ezt a véleményt osztotta Harry Underwood is. Elmondása szerint, a német Tartományi Etikai Szövetség feladata, hogy elősegítse az elmozdulást az etikus viselkedés felé, megadja az emberek számára a megfelelő információt a jó döntésekhez. Az Európai Unióban kialakult válság és a kormányok nem megfelelő odafigyelése miatt az iránymutatás a civil szervezetek feladata. Olga Wolf (Innova Estonia) úgy véli, a demokráciafigyelés lehet az európai gazdasági fejlődés támogatásának új módszere. Az észt kormány a milliomosokat védi – mondta Wolf, így az uniós célok megvalósításához nincs megfelelő kontrol. Ezért elengedhetetlen egy, a civil szervezetek által megvalósulósuló mechanizmus, amely az embereket megvédve a demokrácia fejlődését a megfelelő mederben tartja.
Hol helyezkedik el a modern demokratikus társadalmi rendszereken belül a civil társadalom? – tette fel a kérdést Fricz Tamás. A civil társadalmat a piactól eltérő logika tartja össze, a közösségi érdek, az együttműködés és az erkölcs. Nem profitorientált szervezetek, nem a pénzügyi hatalom, hanem a szolidaritás motiválja őket. A demokratikus államnak a közjót kell képviselnie. Az ideális kormányzás felelősége, hogy a piac és a társadalom között egyensúlyt teremtsen. A jelen kor problémája, hogy a globálissá vált piac, a nemzetközi pénzügyi szervezetek, a multinacionális gigacégek, a befektetési alapok világa igyekszik a nemzetállamok fölé kerekedni. És ezt a nemzetek fölötti globális hatalmat senki nem kontrollálja.
Baritz Sarolta Laura a civil etika, az értékek és a gazdaság kapcsolatáról tartott beszédében megjegyezte, hogy a gazdasági folyamatokat, vagy akár a bankok tevékenységét sem ítéli el a kereszténység, ha azok a közjó érdekében munkálkodnak, és nem a nyereségvágy, a haszonszerzés a céljuk. A haszonközpontúsággal szemben a civil paradigma emberközpontúságának kell megvalósulnia.
Az emberközpontúság teológiai és filozófiai alapjait Hoppál Bulcsú fejtette ki. Véleménye szerint a kereszténység a vallások között is egyedülálló leginkább sajátságos szeretet-értelmezése miatt. Isten eszméje nélkül embereszme sem létezne, a személyes Istenkép egyedi éppen, ahogy minden ember is egyszeri és megismételhetetlen szubjektum.
Bodó Barna a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke a kisebbségi civil kontrol lehetőségeiről tartott előadást. A többségi demokráciában a kisebbség leszavazható, ezért a nemzetállam feladata, hogy nemzetét megvédje. A Székelyek Nagy Menetelésével kapcsolatban Bodó Barna elmondta, hogy a kisebbség végre megmutatta az emberségét, méltóságát és legfőképp az erejét. És ez az, amiért a román média igyekezett minél inkább bagatellizálni a megmozdulás jelentőségét a román nyilvánosság előtt.
Egy-egy ország vagy közösség civil szféráját is bemutatták
Emil Tsenkov (Demokráciakutató Központ) előadásában bemutatta, hogyan ássa alá a korrupció a bolgár civil szervezetek működését,így ezek a csoportosulások egyelőre nem jellemzőek a balkánon. Azonban a civil társadalom egyre inkább megnyilvánul, tüntetésekkel tiltakozik a monopóliumok, az oligarchák ellen.
Az Ukrajnában működő Momentum Doktorandus képviselője, Balla Gyula a Kárpátalján működő civil szervezeteket működéséről, történetéről, a politikával való kapcsolatáról beszélt.
A Szlovákiában működő civil szervezetek magas számáról és a szlovákiai magyar közösségeknek a civil szervezetek eszközeivel történő megerősítéséről adott számot Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatója. (Előadását a Publcisztika rovatunkban közöltük – szerk. megj.)
A horvát Orphanet Croatia működését Anja Kladar mutatta be a finanszírozás és függetlenség összefüggésében. A ritka betegségben szenvedőknek való segítségnyújtással foglalkozó szervezet igyekezne csökkenteni a gyógyszeripartól való függését, hiszen az az etikus hozzáállást veszélyezteti, azonban az állami finanszírozás csekélysége miatt erre egyelőre nincslehetősége.
Az erkölccsel, etikával kapcsolatban több sajátos kérdés is előkerült
Michele Sita, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Olasz Kulturális Intézetétől a fragmentált emberről és a morális nevelésről tartott beszámolójában bemutatott három múltbéli emblematikus alakot, a testet-lelket gyógyító, a család életében nagy szerepet játszó orvost, a gyermek felcseperedését végig kísérő, köztiszteletnek örvendő tanítót, illetve az emberek életében biztos pontot jelentő lelkészt. Ezek a hivatások ma már nem bírnak akkora jelentőséggel, mint régen, de a rájuk való emlékezés segíthet az emberi kapcsolatok szellemiségének újbóli megtalálásában. Hasonló emblematikus alak az író, költő személye, aki nagy hatással lehet a társadalomra, gondoljunk csak a forradalmi költészetre.
Jerzy Snopek professzor szerint az írói etika elengedhetetlen, az irodalmi művek fő hatástere az erkölcs.Egy mű csak akkor lehet hiteles, ha erkölcsileg, etikailag megkérdőjelezhetetlen.
„A politikusok politizáljanak, a civilek civilizáljanak.”
David Masters, a Keresztény Diákok Világszervezetét képviselte Németországból. Előadásában a civil szó további angol jelentéseiből (udvarias, kedves) kiindulva új lehetőséget hangsúlyozott a civil szféra politikában való megjelenésére. Amennyiben a civilek két fő jellemzője, az átlagosság és a már említett kedvesség a politikában is megjelenik egyfajta leegyszerűsítéssel, mindenki számára érthető retorikával az lehetővé teszi a civilek részvételét a politikai életben kiszélesítve ezzel a lehetőségeket.
Sebestény István, a Civitalis Egyesület elnöke szerint is a hatalommal együttműködve kell a civil szervezeteknek szolgálni a társadalmat, viszont a civil és a politikai szférát nem szabad összemosni. „A politikusok politizáljanak, a civilek civilizáljanak.” Az etikai kódex kapcsán elmondta, a demokráciában írott és közmegegyezésen alapuló íratlan szabályok működnek, de az utóbbiak morális kérdéseket vetnek fel. Ezeket a gondolatokat foglalják össze az etikai kódexek.
Pawel Urgacz (Közép-Európai Intézet a Társadalmi Változásokért) a kódexet ért kritikákról, valamint a körülötte kialakult kortárs vitáról is szót ejtett. Az ellenzők által felrótt hiba az erkölcsi minimalizmus, vagyis amit nem tilt a kódex, arra engedélyt ad. Az értékek egyetemlegességének kérdése is megosztja a szakemberek véleményét, hiszen nem tisztázott, mely értékek szubjektívek és melyek számítanak alapértéknek. Lényeges kritika, hogy a morális törvényeket éppen azok nem tartják be, akikkel gond van e téren. Urgacz szerint a kódex hatékonysága abban áll, hogy egy olyan szellemi termék, amely folyamatosan pontosítható, tovább fejleszthető.
Forrás: Polgárportál.hu/Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban tekinthetők meg ITT>>>
{phocagallery view=category|categoryid=1358|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
{iarelatednews articleid=”40482,31982,31513,42860″}
