Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Nagyszombat megye második megye-elnökjelöltje volt Miklósi Péter vendége a Pátria rádió Délidő műsorában november 30-án.
A megyei hatáskörök nem vonzóak a polgároknak
A párt országos eredményeit az analitikusok is pozitívan értékelik. A megyei önkormányzatokban az MKP-nak összesen 38 képviselője van, s ezzel a számmal megőrizték és megerősítették a négy évvel ezelőtti képviselői jelenlétet.
Berényi József az élőadásban is megismételte, hogy Nagyszombat megyében, ami a megyei elnökválasztást illeti megkísérelték a csodát. Kifejtette: Sikerült újra úgy megjeleníteni saját elképzeléseinket, hogy azt a szlovák fél is elfogadta. Hozzátette: Minden tizedik választója szlovák volt. „Nagyobb választási kedv mellett megtörténhetett volna a csoda” – mondta Berényi.
Az alacsony részvétel magyarázható azzal, hogy a megyei hatáskörök nem vonzóak. Az oktatás, egészségügy, szociális, másod- és harmadrendű utak kérdései pénzt visznek. A megyei hatáskörök korlátozottak, a megyének nincs törvényalkotási lehetősége. „Nem látják a polgárok, hogy lenne pozitív változás, így tiltakozásképpen nem mentek el szavazni.
A megyerendszer lényege nem igazán ismert a legtöbb ember számára. Nem prioritás az országos médiákban sem a megyék működéséről való tájékoztatás. Ebben remélhetőleg változás fog beállni” – tette hozzá Berényi.
Győzelmével új forradalmi jelenséget vitt volna a politikába
Berényi József a többi elnökjelölttől abban különbözött, hogy sokkal határozottabban tudott volna nemet mondani a kormánynak a megyéket érintő intézkedésekre.
Nagyszombat megye alakzata sajátos jellegű. Berényi nem kampányidőszakban a szlovák falvakban is megjelent. A kampányidőszakban a TV- és rádióvitákra hagyatkozott, ahol el tudta ugyan mondani, hogy ne magyar-szlovák kérdésként tekintsék a választásokat, hanem személyében a tapasztalt szakembert lássák, de a szlovák tájak lakóit nehezen tudta így megszólítani.
Az emberek keresik az új arcokat. A számokból az is kiderült, hogy Berényi több szavazatot kapott, mint Mikuš az első körben. Robert Fico kijelentése, miszerint ne legyen megyeelnök magyar, azonban mozgósította a szlovák választókat.
„A versenynek nem feltétlenül kell arról szólnia, hogy nagy konfliktus legyen a jelöltek között. Ezeken a vidéken másképpen kellett a kampányt folytatni. Nem éles jellegű konfrontációra volt szükség” – magyarázta Berényi.
A jobboldali pártok nem igazán álltak ki mellette. A KDH rábízta a választókra a döntést. Az SDKÚ-t Berényi megkereste, de a támogatás nem mutatkozott meg. Az SaS, OKS, amely egy tabukat romboló párt, kitartott mellette.
„Külön köszönet jár azért, hogy akik az első körben a Most-Híd jelöltjére, Nagy Józsefre szavaztak, azok a második körben rám voksoltak” – mondta. „Úgy gondoltam, hogy közelebb hozza ez a két pártot, de megjelentek olyan zavaró jelek, amelyek nem erre mutatnak – tette hozzá Berényi.
Berényi a megyei alelnöki felajánlást már megkapta
A felajánlást komolyan kell venni. Az MKP berkein belül fogják megvitatni, a kerületi tanács dönt. December 6-án van a megyei alakuló ülés, ott még nincs alelnök-választást. Így leghamarabb Luca napja hozhatja meg a választ – fejtették ki a rádióműsorban.
Nagyszombat megye van a legjobban eladósodva – hallatszik gyakorta. A közutak felújítására felvett hiteletekre valóban 6-7 millió euró törlesztés szükséges évente, de ez még mindig nem akkora tétel, hogy komoly aggodalomra adna okot. Az új választási időszakban a szociális szolgáltatások sem elhanyagolhatóak. Az Európai Uniós támogatásokban a szociális intézmények prioritásokat élveznek, így a jövőben nem maradhatnak forrás nélkül– világított rá Berényi.
Aggasztó jelenség a Besztercebánya megyében kialakult helyzet
Feltehetően a kiábrándultság, a munkanélküliség, a roma kérdés megoldatlansága vezetett ahhoz az eredményhez, hogy Marian Kotleba felülkerekedett a Smer jelöltjén. „Megyeelnökként most már bizonyítania kell. Nem vagyok benne biztos, hogy világosan látja a megye határait. A romaellenesség nagyon hamar átcsaphat magyar ellenségbe” – világít rá Berényi.
A jobboldal nem tudta megverni a Smert az első körben, de a szélsőjobboldal a második fordulóban igen. Besztercebánya megyében Fico ezt nem mérte fel kellően, s míg Nagyszombatban mozgósított, addig itt nem tette meg. Vladimír Maňka esetében többen kifogásolták azt is, hogy EP-képviselőként Brüsszelben tölti a legtöbb idejét.
Ezzel a radikalizmus előtt az út az országos politikába is megnyílt. Reális, hogy Kotlebáék bejussanak a parlamentbe, hiszen ha egy kerületben 75 ezer szavazatot szerzett, akkor a parlamentbe szükséges kb. 130 ezer szavazatot nagyon könnyen megkaphatja…
A hallgatókat leginkább a változás idejének eljövetele érdekelte
A műsorba több betelefonáló is volt, a legtöbben a változást sürgették. Berényi kifejtette: „Az MKP továbbra is felvállalja a kisebbségi önkormányzatiságnak, az autonómiának az ügyét. A megyei választások erre adtak erőt, hogy ezt az utat továbbvigyük. Erőnek kell mögötte lennie, a megyei választás után megnőtt ez az erő. Nagy kérdés, hogyan lehet elérni, hogy a szlovákok ezt ne kezeljék ellenségesen.”
Az egyik hallgató úgy vélte, hogy fölösleges volt a jelölés Nagyszombat megyében, ha eleve több a szlovák választó. Ezt egy másik hallgató meg is cáfolta: Ha minden harmadik magyar választó elment volna, akkor ma Berényi a megyeelnök.
A politikus nagy feladata az, hogy el tudja mondani, hogy el kell menni választani. Ezen még sokat kell dolgozni – tette hozzá Berényi.
Szóba került az Európai Parlamenti (EP) és az államfőválasztás is
Berényi újságírói spekulációnak nevezte, hogy Bauer Edit nevét bevitték a köztudatba, hogy ő lenne az MKP államfőjelöltje. Leszögezte: Bauer Editnek EP-képviselői ambíciói vannak, s ezt tiszteletben tartják.
December 14-én, az MKP Országos Tanácsának ülésén az EP-képviselőhöz való indulásra meghatározzák a kritériumokat. Listaállítás csak januárban lesz, de már most tudható, hogy három komoly jelölt van: Csáky Pál, Mészáros Alajos és Bauer Edit személyében.
Ami a köztársaságielnök-választást illeti Berényi kifejtette, hogy az, hogy az MKP saját jelöltet állít, demonstrációja annak, hogy egyenrangú állampolgárai vagyunk az országnak.
A kisebbségi megmaradásunk ügyét témává kell tenni. Szükség van a párbeszédre, amiben a kampány során a többi köztársasági elnök-jelöltnek is reagálnia kell.
„A témák behozatala miatt is nagyon fontos, hogy legyen köztársaságielnök-jelöltünk. Jobboldali egységet nem bontunk meg, mert az nincs. Ha nem sikerül a választás, akkor a második körben is csak azt fogjuk támogatni, aki a kisebbségi minimumot elfogadja” – fejtette ki.
Végül Berényi József minden hallgatónak békés adventi időszakot kívánt.
Az adást hétfőn, december 2-án a 13 órai hírek után hallgathatják meg újra.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42908,42846,42876,42803,42910″}
