Magyarországnak nem szabad félnie, ha tanulni kell, mert az újítások kora még nem ért véget – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány konferenciáján, Budapesten.
A Magyarország Barátai Alapítvány célja, hogy a világban élő magyarságot tájékoztassa, és világszerte bevonja az embereket a magyarok által végzett sikeres társadalmi, kulturális, gazdasági és tudományos tevékenységekbe.
Vizi E. Szilveszter akadémikus, az alapítvány kuratóriumának elnöke a hazához való viszonyról szólva azt mondta: bárhová vitte is a sors a konferencia résztvevőit, ők megmaradtak magyarnak, ez az érzés pedig „energiát ad ahhoz, hogy tegyünk az országért, ezért a népért, a magyarságért az egész világon”. Mint mondta, a jelen lévő sikeres emberek közös célja, hogy tehessenek valamit Magyarországért.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke a hétfői konferencián azt mondta, a rendezvényre több mint húsz országból mintegy nyolcvanan jöttek el, hogy segítsék Magyarországot.
Felvidékről B. Kovács István, Gyüre Lajos és Bárány István vett reszt. Mindhárman a nagy nevű kassai ipari diákjai voltak. A konferencián egy peredi lány, Takács Noémi énekelt.
Áder János: Magyarország büszke lehet arra, hogy ilyen barátai vannak
Az ország szeretete, egy kis nép megbecsülése, a magyarság tisztelete fűzi össze azokat, akik a Magyarország Barátai Alapítvány tagjaiként tenni kívánnak az országért – mondta Áder János köztársasági elnök az alapítvány konferenciájának köszöntőjében.
„Magyarország büszke lehet arra, hogy ilyen barátai vannak” – hangsúlyozta az államfő, aki hétfőn a Sándor-palotában üdvözölte mindazokat az orvosokat, mérnököket, kutatókat, művészeket, professzorokat, menedzsereket, üzletembereket, diplomatákat, akik, mint mondta, azért érkeztek a rendezvényre a világ négy tájáról, hogy hitet tegyenek Magyarország mellett.
A köztársasági elnök tiszteletet parancsolónak ítélte, hogy a résztvevők Magyarország barátaiként határozták meg magukat, és szólt arról is, hogy a barátság egyaránt jelent hűséget, önzetlenséget, együvé tartozást, közös célok és értékek követését, „de azt is, hogy van kire számítani a bajban” mondta. Az államfő köszöntötte azokat is, akik bár nem rendelkeznek magyar felmenőkkel, „de akikre mi, tiszteletre méltó, tiszteletbeli magyarokként tekintünk”.
Orbán Viktor: Az újítások kora még nem ért véget
A kormányfő szerint Magyarországnak „nem szabad provinciálisnak lennie”, a magyar politikai elitnek 
érdemes túltekintenie az európai tapasztalatokon, és tanulnia kell például az Egyesült Államok vagy Japán közgazdasági gondolkodásából.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: még a következő évek is az útkeresésről szólnak majd a világgazdaságban és a társadalomszervezésben, Magyarországnak ezért érdemes „továbbra is nyitottan, a tanulás vágyával (…) tekinteni mindazt, ami a világban történik”.
A miniszterelnök a japán gazdaságpolitika intézkedései közül példaként megemlítette a forgalomban lévő készpénzmennyiség megduplázásának „forradalmi” lépését, majd rámutatott, hogy az Egyesült Államok is példátlan eszközöket vet be, amikor a monetáris politikával egészíti ki gazdaságpolitikáját. „Csupa olyan dolog történik a sikeres válaszokat adó országok esetében, amelyekből Magyarországnak érdemes tanulnia” – erősítette meg álláspontját. Jelezte, hogy ebben segíthetnek a legtöbbet Magyarországnak a mostani konferencia résztvevői, vagyis hogy kellő súllyal jelenítsék meg a magyar közgondolkodásban e külföldi intézkedéseket. Úgy fogalmazott, hogy a mostani időszakban a szabad gondolkodás nemcsak lehetőség, hanem kényszer.
Mintegy félórás beszédében a kormányfő utalt arra, hogy Áder János köztársasági elnök április 6-ára kiírta a parlamenti választást. Ezért nehéz „hűvös tárgyilagossággal” beszélni az ország helyzetéről, mégis törekedni kell rá, mert a Magyarország Barátai Alapítvány tanácskozásának résztvevői nem propagandisták, hanem az országban történtek mozgatórugói iránt érdeklődők – mondta.
Ezt kifejtve felidézte a 2008-as – a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló – népszavazást. Sokak szerint ugyanis a mostani politikai kurzus nem 2010-ben, hanem akkor, 2008-ban kezdődött, amikor a referendummal egy nagy összefogás jött létre, amely a 2010-es országgyűlési választáson is fennmaradt, és kétharmados többséghez jutott a mostani kormányoldal – jelentette ki. 
A kormányfő értékelése szerint ez jól mutatja, milyen „elementáris népi igény” volt az országban az erős, jó politikai vezetés és a külföldi segítség helyett a belső erővel megszervezett válságkezelés iránt.
Az eredmények meg is mutatkoztak: a 2010-es összefogással az ország legyőzte az évszázad árvizét, a kormány beindította a gazdaságot, amely ma már bővül, négymilliónál is többen dolgoznak, az inflációt pedig „mikroszkóppal kell keresni”, anélkül, hogy fennállna a defláció veszélye – sorolta Orbán Viktor, majd a munkavállalással kapcsolatban hozzátette: célkitűzésük az Egyesült Államokéhoz hasonló, 70 százalék feletti aktivitási, foglalkoztatási arány.
Kitért kormánya nemzetpolitikájára is, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy a diaszpórában, azaz a Kárpát-medencén kívül mintegy 2,6 millió magyar él, akikkel egy jól működő hálózatot kellene létrehozni, így ugyanis értelmet nyerhetne a „világnemzet” kifejezés is. A Magyarország Barátai Alapítványnak éppen ez az egyik legfőbb feladata, hogy „ezeket az utakat járhatóvá tegye” – mondta.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy mára egy új, négy alappillérben megfogalmazható közmegegyezés alakult ki a magyar társadalomban és a politikai szereplők között. Közmegegyezés van abban, hogy a munkaképes korú emberek munkából, ne pedig segélyből éljenek. Abban is, hogy aki adósságra alapozza életét, az nem lehet szabad. Abban szintén, hogy a gyermekvállalást és a családokat minden lehetséges, ésszerű módon támogatni kell. A negyedik pillér pedig úgy szól, hogy a határon túl élő magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjai – emelte ki.
Vizi E. Szilveszter: Be kell számolni sikereinkről
Meg kell őrizni hagyományainkat, kötelességünk beszámolni a világ különböző részein élő magyarok sikereiről, és hozzájárulni ahhoz, hogy javuljon a „bruttó nemzeti összközérzet”. Többek között ezeket nevezte a Magyarország Barátai Alapítvány célkitűzéseinek Vizi E. Szilveszter kuratóriumi elnök.
„A magyar hazaszeretet nem a hollét a függvénye, sokkal inkább a magyar kultúráé” – mondta köszöntőjében az akadémikus. Vizi E. Szilveszter kiemelte: nagy siker, hogy kiváló emberek vesznek részt az alapítvány munkájában, és a konferenciára több mint húsz országból mintegy nyolcvanan jöttek el, hogy segítsék Magyarországot.
Vizi E. Szilveszter kitért arra, hogy az alapítvány sok ezer tagja és a támogatók a világban hozzájárulnak megőrizni a magyar kulturális és szakmai örökséget. Felidézte: 2,5 évvel ezelőtt határozták el, hogy a magyar szellemi tőkét, amely az egész világon „szanaszét” viszi jó hírünket, megpróbálják összefogni Magyarország sikeressége érdekében.
„A különböző vélemények közötti híd megépítésével az értelem uralhatja a közbeszédet, nem pedig az érzelem. Napjaink globalizálódó világában a nemzeti értékek megőrzése különösen fontos, az egyre nagyobb hullámban érkező ízlésdiktatúra ellen. A sikeres magyarok saját életútjukkal, tapasztalataik átadásával felhívhatják a mai és a jövő nemzedékeinek figyelmét, hogy a múlt kulturális emlékeinek megőrzése, történelmünk dicső és dicstelen oldalainak felmutatása fontos szerepet játszik az 
egészséges nemzettudat kialakításában” – fogalmazott Vizi E. Szilveszter.
Az alapítók közül külön kiemelte Oláh György Amerikában élő Nobel-díjas vegyészt, tudóst, Sir George Radda biokémikust, az MRI atyját, Lámfalussy Sándor bankárt, az euró Belgiumban élő atyját, Módy István Amerikában élő neurológus professzort, valamint Marton Éva operaénekest. „Ők mindannyian a világban élő sikeres magyarok, akik véleményformáló erővel bírnak, és most eljönnek, hogy segítsenek”. Megjegyezte, hogy a konferencia megszervezésében közreműködött a New York-i Magyar Tudományos Társaság, a berlini és a hamburgi magyarok egyesülete is.
Vizi E. Szilveszter szólt arról, hogy a Magyarország Barátai Alapítvány hetente hírlevelet, havonta magazint jelentet meg, amelyben tájékoztatást ad Magyarország sikereiről és balsikereiről egyaránt. „A magyar médiából egyelőre hiányoznak a beszámolók a külföldön élő magyarok sikereiről, holott ez segít az egészséges nemzeti öntudat kialakulásához”.
Megjegyezte, hogy az alapítvány működését nem a magyar adófizetők, hanem támogatók pénzéből finanszírozzák.
Martonyi János: Magyarország célja a lehető legjobb barátság a szomszédaival
Magyarországnak az a célja, hogy a lehető legjobb barátságot építse ki a szomszédos országokkal – mondta Martonyi János külügyminiszter konferencián, aki kiemelte: a külpolitika alapvető célja a barátok szerzése, s a legfontosabb az, hogy a szomszédos országokkal legyenek jók a kapcsolatok.
A tárcavezető emlékeztetett: a kulturális értelemben vett magyar nemzet a térség több országában van jelen. A szomszédos országok magyarjai közösségként definiálják magukat, és az országok között vitákhoz vezethet, ha közösségi jogok elismeréséről van szó – figyelmeztetett Martonyi, aki szerint a vitákat kétoldalú keretek között kell rendezni.
Kiemelte: Magyarország tudomásul vette a területek elvesztését, csak azt kéri, hogy a szomszédos országok is vegyék tudomásul, hogy azokkal a területekkel igen jelentős magyar közösségeket is kaptak. Ez az alapja a lehető legjobb barátság kiépítésének az országok között – tette hozzá.
Mint mondta, minden szomszédos országban az ottani magyar közösség határozza meg a saját stratégiáját, és azt a mindenkori magyar kormánynak támogatnia kell.
Martonyi János beszélt arról is, hogy a magyarság a világ majdnem minden országában jelen van, és ez óriási előnyt jelent. „Nem vagyunk egyedül”, és ez különleges adottsága az országnak.
Az országok közötti viták rendezéséhez jó keretet ad a közép-európai térség – mondta. Úgy látja, a valóságos együttműködéshez az európai integráció is jó háttér.
Arról is beszélt, hogy Magyarország mindent „egyfajta józan szkepszissel” kezel, így az európai integrációt is. Azonban az ország részvétele az integrációban alapvető és elsődleges nemzeti érdek. Magyarország igenis érdekelt az épülő, erős Európában, és érdemes erről értelmes, tisztességes vitát folytatni – tette hozzá. A magyar-amerikai kapcsolatokról szólva Martonyi nem tagadta, hogy vannak viták, de „ezek jelentős része félreértéseken, félretájékozódáson és félretájékoztatottságon alapul”.
Beszélgetés a külföldi Magyarország-képről
Magyarország külső képe 3,5-4 éve kifejezetten rossz, a nyugati sajtó zöme ellenségesen, sokszor 
igazságtalanul ír az országról, és ez lecsapódik a közvéleményben is – mondta Oplatka András történész a konferencián.
Roska Tamás akadémikus, Széchenyi-díjas villamosmérnök ugyanakkor arról szólt, hogy a nemzetközi tudományos életben nem él negatív Magyarország-kép, és egykori doktoranduszai is szinte kivétel nélkül hazatértek külföldi ösztöndíjaik után.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint a két megállapítás egyszerre igaz: általánosan rossz a „Magyarország-brand”, de a mindennapi kapcsolatok szintjén, a kulturális, tudományos vagy üzleti életben ennek nincs nyoma.
Két hete zárt például a Szépművészeti Allegro barbaro című kiállítása a párizsi Musée d’Orsay-ben ahol 160 ezren voltak kíváncsiak a magyar modernizmus művészetére – hozott példát.
Oplatka András úgy vélte, a magyar kormány az utóbbi három évben „nagyon ritkán és nem elégségesen indokolta meg azt, amit tesz”: mind a kommunikációja, mind az időzítése igen rossz volt például a médiatörvénynek, amelyet éppen Magyarország soros EU-elnöksége előtt fogadott el az Országgyűlés.
A magyar kormány általában csak utólag reagál a rossz külföldi politikai és sajtóvisszhangokra, ez pedig nem hatékony kommunikációs stratégia – jegyezte meg a történész, amire válaszul a beszélgetést moderáló Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, egykori kormányszóvivő emlékeztetett: a gazdasági világválság idején nehezebb sikeres kormánykommunikációt folytatni a nemzetközi színtéren.
Baán László kiemelte: a kommunikációs küzdelem nemcsak racionális érvek, hanem nyelvpolitikai téren is zajlik, ezt valóban bonyolulttá teszi a válság.
Európának új utat kell találnia, és ez a magyar miniszterelnök ambíciója is, de kis országként különösen nehéz ezt a küzdelmet megvívni – fűzte hozzá.
Oplatka András ugyanakkor figyelmeztetett: nem szabad lebecsülni a gazdaságilag és kulturálisan is hatalmas erőt képviselő Nyugat-Európát, és hiba megideologizálni a gazdasági szükségszerűségből született lépéseket is.
„Magyarország a szabadságharcait az utolsó 400 évben elvesztette” – jegyezte meg. Hozzátette azonban: nemcsak belső hibák vannak, és nemcsak a kormányoldalon, hanem az ellenzéki térfélen és a nyugati sajtóstruktúrában is.
„Nem kéne kivinni az ország szennyesét nyugatra, egyik oldalon sem” – hívta fel a figyelmet.
Baán László szerint Budapest fejlesztésénél követni kell a kiegyezéskori magyar elit látásmódját, és most is mindenből a világszínvonalat kell megcélozni, erre több közelmúltbeli és tervezett kulturális beruházás is reményt ad.
A „Magyarország-brand” nem jó, de a mai kommunikációs közegben ezen nagyon gyorsan lehet változtatni, ott van többek között Szlovákia vagy a balti államok példája – összegzett a Szépművészeti főigazgatója.
A Magyarország Barátai Alapítvány 2014-es konferenciát január 19-21-e között rendezték Budapesten.Az első napon a résztvevők hallhatták John O’Sullivan, brit publicista, író – Margaret Thatcher volt tanácsadójának előadását. Másnap ellátogattak a Sándor Palotába, ahol Áder János államfő köszöntötte a konferencia résztvevőit. Délután a nyitóelőadást Magyarország külpolitikájáról Martonyi János külügyminiszter tartotta. Ezt követően került sor a Magyarország kívülről és belülről című kerekasztal beszélgetésre, melyben részt vett Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója; Roska Tamás, akadémikus, egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és Oplatka András, történész a Neue Zürcher Zeitung volt újságírója az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemről. Este Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke tartotta meg előadást. A zárónapon megtekintették a Szépművészeti Múzeumban a Caravaggiótól Canalettóig – az itáliai barokk és rokokó festészet remekművei kiállítást.
További részletek az alapítványről: http://friendsofhungary.hu/
kormany.hu, MTI nyomán Felvidék.ma
Fotó: Botár Gergely, Soós Lajos
