A pápaválasztás hivatalosan holnap, május 7-én délután fél ötkor veszi kezdetét – ekkor zárulnak be a Sixtus-kápolna ajtajai a konklávéra összegyűlt bíborosok mögött. A szavazások során a Római Katolikus Egyház új vezetőjéről döntenek, és az esélyesek között – immár nem először – említik Erdő Péter esztergom–budapesti érsek nevét.
Nem ez azonban az első alkalom, hogy egy magyar főpap neve komolyan felmerül a pápai cím várományosai között. Több mint ötszáz évvel ezelőtt, az 1513-as konklávén ugyanis Bakócz Tamás bíboros a legesélyesebb jelöltek közé tartozott – mind ez idáig ő az egyetlen magyar egyházi személy, aki a történelem során valóban közel került a pápai trónhoz.
Korai évek és az egyházi pályafutás kezdetei
Bakócz Tamás valószínűleg 1442-ben született a Szatmár vármegyei Erdődön. Családja az ő, valamint papi pályára lépett bátyja – vagy egyes források szerint a nagybátyja – révén emelkedett fel Mátyás király uralkodása idején.
A származási helyet jelölő „erdődi” előbb előnévként, majd családnévként rögzült; a Bakócz család később Magyarország egyik legrégebbi grófi családjává vált. Címerükön egy kerék látható, amely egyes értelmezések szerint az apa kerekgyártó mesterségére utal.
Tanulmányait Szatmárnémetiben, a domonkosoknál kezdte, majd Boroszlóban, Padovában és Krakkóban folytatta, ahol 1464-ben filozófiából doktorált. Ezután öccsével a ferrarai egyetemre ment. Diákként az „Erdődi Tamás” nevet használta.
A kivételes tehetségű fiatal 1470 körül tért haza – és bátyja vagy a ferrarai Guarino közvetítésével – Rangoni Gábor erdélyi püspökön keresztül jutott el Mátyás király udvarába.
Az uralkodó figyelmét 1474-ben, a sziléziai hadjárat során keltette fel, amikor egy válságos katonai helyzetben döntő jelentőségű tanácsot adott. Kezdetben jegyzőként és fogalmazóként szerény hivatalokat kapott, majd 1475 és 1480 között elkísérte Mátyást három törökellenes hadjáratra, valamint az Ausztria elleni hadjáratra is. 1480-ban bátyja, Bakócz Bálint átadta neki a titeli prépostságot.
-
- Bakócz Tamás címere (Fotó: Wikipédia)
-
- Cserna Károly rajzolata Bakócz Tamásról egy korabeli emlékérem nyomán (Fotó: Wikipédia)
Bakócz Tamás felemelkedése és nemzetközi szerepe
Hamarosan a király bizalmas tanácsadójává vált, majd királyi titkár, később pedig a királyi kancellár helyettese lett. 1486-ban – a titeli javadalom megtartása mellett – győri püspökké nevezték ki, és elnyerte a királyi tanácsosi rangot is.
Politikusi érzékét jól mutatja, hogy mindig kiválóan alkalmazkodott a változó hatalmi viszonyokhoz. Mátyás halála után kezdetben Corvin Jánost támogatta a trónért folytatott küzdelemben, később azonban II. Ulászló mellé állt, akinek uralkodása alatt kancellárként szolgált. 1493 és 1499 között pedig koronaőrként tevékenykedett.
1497-ben Bakócz elnyerte az egri püspökséget, az egyik leggazdagabb magyar egyházi javadalmat.
Még ugyanebben az esztendőben megegyezett a fiatal, mindössze a tizennyolcadik életévében járó Estei Hippolyt bíborossal, akivel pozíciót cserélve esztergomi érsekké és Magyarország prímásává vált.
Ambíciói azonban túlmutattak az ország határain: 1500-ban – Velence támogatásával – bíborosi rangot kapott VI. Sándor pápától, majd tíz évvel később névleges konstantinápolyi pátriárkává nevezték ki. Ez a cím – bár tényleges hatalommal nem járt – rangban a pápát követő második legnagyobb főpapi méltóságnak számított.
Ezzel Bakócz szereplőjévé vált az Itáliát sújtó háborúknak, és gyakran kellett lavíroznia a változó nemzetközi szövetségek között.
Bakócz Tamás portréja (Fotó: Nemzeti Digitális Archívum)
A legendás 1513-as konklávé
Bakócz Tamás nem vett részt az 1503-as konklávékon – abban az esztendőben kettő is volt –, és 1512-ben is csupán az V. Lateráni Zsinatra indult Rómába, miközben az akkori pápa, II. Gyula már betegeskedett.
A Szentatya 1513. február 21-én hunyt el – ez a tragikus esemény pedig lehetőséget kínált arra, hogy egy magyar főpap kerüljön a pápai trónra.
Bakócz Tamás nem rejtette véka alá ambícióit, és megígérte, hogy pápává választása esetén hatalmas vagyona jelentős részét a török elleni védekezés megszervezésére fordítja.
A bíborosi testület legidősebb tagjai azonban nagyobb eséllyel pályáztak. Különösen Giovanni de’ Medici kardinális, aki nem csupán a bíborosok, hanem a római lakosság körében is rendkívüli népszerűségnek örvendett.
A pápaválasztáson huszonöt bíboros vett részt: köztük tizennyolc olasz, három spanyol, valamint egy-egy angol, francia, svájci és magyar nemzetiségű. Március 10-én kezdődött a konklávé, ám az első körben egyik jelölt sem szerzett elegendő támogatást a kétharmados többséghez.
Bakócz Tamás az első szavazáson nyolc voksot kapott, amely a „második helyhez” volt elég.
Végül a fiatal olasz bíborosok döntöttek a kérdésben, és Giovanni de’ Medici személyében olyan mecénást láttak, aki a művészetek iránti elkötelezettségével és békés fejlődést hozó politikájával képviselheti az egyházat.
Az eredmény már aznap este megszületett: a Medici család tagja – aki a X. Leó néven vált ismertté – hivatalosan 1513. március 19-én lépett Szent Péter trónjára.
Bakócz Tamás szobra szülőföldjén, Erdődön (Fotó: Wikipédia)
Pályafutása a pápaválasztás után
Bakócz Tamás még ugyanabban az évben pápai legátusként tért vissza Magyarországra, X. Leó pápa török elleni keresztes hadjáratot meghirdető bullájával.
Az országtanácsban elérte, hogy a három évre megkötött békeszerződés ellenére, 1514. április 16-án kihirdessék a keresztes háborút. Ennek következtében hamarosan kitört a Dózsa György vezette parasztfelkelés, amely egész Magyarországot lángba borította, és amelyért őt – mint közvetett kiváltót – sok szemrehányás érte.
Fényűző életmódja fenntartása érdekében az esztergomi érsekség fennhatósága alá rendelte a milkói püspökséget és a szászok esperességét, ami nagy elégedetlenséget váltott ki, és ez hozzájárult a reformáció terjedéséhez a szászok körében.
I. Ulászló halála után befolyása jelentősen gyengült a királyi udvarnál. Köszvénye egyre súlyosbodott, majd 1519-ben szélütést kapott, és végleg visszavonult az állami ügyektől.
1521-ben hunyt el. Az általa építtetett Bakócz-kápolnában, az esztergomi bazilikában nyugszik.
A Bakócz-kápolna Esztergomban (Fotó: Magyar Kurír)
Halálának 500. évfordulóján, 2021-ben Erdő Péter bíboros atya ünnepi szentmisét mutatott be Esztergomban, tisztelegve a Hunyadi- és a Jagelló-kor egyik legmeghatározóbb egyházi és államférfi életműve előtt.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
