A Sme napilap naponta más-más körkérdést tesz fel a köztársaságielnök-jelölteknek, a legutóbbi körkérdése az volt, elismerik-e a jelöltek Koszovót. Az eredmény szerint még most se nagyon ismerik el Koszovó függetlenségét Szlovákiában. A válaszadók közül, csupán ketten: Bárdos Gyula (MKP) és Andrej Kiska (civil jelölt) felelt a kérdésre igennel, a többiek válasza nemleges volt, vagy pedig egyáltalán nem válaszoltak a kérdésre. Kiska pozitív válaszát azzal indokolta, hogy véleménye szerint az önálló Koszovó létrejötte hozzájárult a szóban forgó régió stabilitásának növeléséhez.
Ján Čarnogurský például azzal indokolta nemleges válaszát, hogy Koszovó történelmileg Szerbia része, és mintegy 200 ezer elüldözött szerbnek a koszovói kormány mindeddig nem tette lehetővé a visszatérést az otthonaikba.
Pavol Hrušovský, a KDH, Most-Híd és az SDKÚ-DS jelöltje azt mondta, azért nem ismeri el az önálló Koszovót, mert a létrejötte ellenkezett a nemzetközi joggal.
De Milan Kňažko civil jelölt sem ismeri el az önálló Koszovót. Véleménye szerint Szlovákia döntése, miszerint nem ismeri el Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, helyes volt. Mint mondja, Szlovákia álláspontja erkölcsileg is alátámasztott, mivel az csak a Csehországgal való megegyezés után önállósult. A tény, hogy az Európai Unió öt állama abban az időben nem ismerte el Koszovó függetlenségét, lehetővé tette, hogy Szerbia ne adja fel az európai integrációs törekvéseit, ami jó úton halad. Kňažko helyesnek tartja, hogy Szlovákia a tárgyalásokat támogatja, mint mondja, fontos, hogy a végső megoldás megegyezés útján jöjjön létre, mert csak így lehet tartós, és így biztosíthatja a békét a Balkánon.
Helená Mezenská civil jelölt veszélyes precedensnek tartja a független Koszovó elismerését, mivel véleménye szerint „önálló államalakulat jött létre egy nemzetiség számára, amelynek a szomszédságában ott van a nemzetállama”. „A jövőt nem az új határok létrehozásában látom, hanem az egyes nemzetek és nemzetiségek kölcsönös közeledésében az alapvető és szabadságjogaik tiszteletben tartása mellett” – vélekedik.
Radoslav Procházka civil jelölt válasza is nemleges volt, amit azzal indokolt, hogy a szerbek és a koszovóiak nem egyeztek meg. Mint mondta, fontos számára a Szlovákia és Szerbia közti jó viszony, mivel Szerbia az Unióba való belépése után a régió egyik vezetőállama lesz, s mint ilyen, segítheti az Oroszországgal való kommunikációt. „Koszovó elismerése jelenleg semmit sem hozhat a számunkra, de sokat veszíthetünk vele. Szlovákia stratégiai érdekei számomra prioritást jelentenek” – mondta.
Robert Fico kormányfő, a Smer-SD köztársaságielnök-jelöltje egyáltalán nem válaszolt a feltett kérdésre.
Sme nyomán dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34886,28678,24587,24568″}
