(Frissítve) Kassán március 10-én 16 órakor, egyidőben a Székely Nemzeti Tanács márosvásárhelyi tüntetésével a Márai-szobornál szimpátiatüntetést tartottak a székelyek autonómiája mellett.
Mi sem természetesebb, hogy Márai idézettel kezdték: „A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.
Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát tagadja. Hazád a történelmi méretekben megnagyított és időtlenített személyiség. A haza végzet, személyesen is. (…) A hazától ugyanis nem lehet várni semmit. (…) De az állam ad finom stallumot, csecse fityegőket szalonkabátodra, príma koncot, ha ügyesen szolgálod, ha füstölővel jársz körülötte… Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret.” „Egy hazát lehet gyűlölni, bírálni el- és megítélni. Csak árulni nem lehet.”
Gazda József kovásznai tanár, dokumentarista, író üzenetét olvasták fel, mellyel köszöntötte a résztvevőket: 
„Kedves Lacik és Zoltán és mindenki, akik ott velünk lesztek és szót emeltek értünk és magatokért is a román követség vagy a Márai szobor előtt! Az Isten legyen veletek, és az Isten legyen velünk. Higgyük: amikor emberségről beszélünk, amikor a jogfosztás ellen emelünk szót, nekünk van igazunk, és hogy a célt el fogjuk érni. Bízom benne, hogy sikerülni fog ott is és itt is.
Sorsunkban egyek vagyunk! Rabok egyformán. És fel kell ébrednünk, mert csak az ébredés segíthet ahhoz, hogy meglássuk, megláthassuk egyszer a számunkra is felkelő napot. Szeretettel és köszönettel: Gazda József, Kovászna”
Majd ezután fölsorolták, hol mindenütt zajlott és zajlik szimpátiatüntetés a világban. Március 2-án Torontóban, a kanadai Cambridgeben, március 8-án Ottawában. 9-én Montrealban, Stockholmban, Isztambulban a törökök álltak ki a székelyek mellett, úgy, ahogyan Torontóban, Londonban, Los Angelesben és Clevelandban is. A hétfői napon, március 10-én Esztergomban, Pécsett, Pozsonyban, Bonyhádon mozdultak meg az emberek. Egy órával a kassai szimpátiatüntetés után a budapesti Hősök terén, a sárospataki Wass Albert-emlékkőnél és a szolnoki Tisza hajósok terén, 18 órakor Bécsben a román nagykövetség előtt és Révkomáromban, est hét órakor a Hunnia Baráti Kör Stuttgartban tüntetett.
Kassán a Szózat eléneklése után Béres Viktor Wass Albert Gyökerek c. versét szavalta el.
Ezután elmondták: a Szlovák Köztársaságnak nincs jogosultsága, hogy a Székely Nemzeti Tanács ellenében lépjen fel a luxemburgi bíróságon, mert az ország lakossága teljes mértékben nem osztja egyöntetűen a szlovák kormány elutasító álláspontját, így ilyen felhatalmazása nincs.
Majd a szlovák kormány nemzetiségi stratégiájának bírálata következett, mely sok kívánnivalót hagy maga után. A Bauer Győző akadémikus által megfogalmazott bírálatot ismertették.
Végezetül felszólították Romániát, tartsa be nemzetközi kötelezettségeit és folytasson párbeszédet a székely autonómia ügyében.
Mécs László: Hiszek a magyarban c. verse, mely 1945-ben íródott, erőt ad. „Hiszek, hiszek a magyarban,/ mert óvja a Semmi./ Akik minket halni szántak,/ pusztítottak, mindig azok/ pusztultak el, nem mi!”
Ezután következett nemzeti imádságunk, a Himnusz. Végül közös fénykép készült a szobornál és a jelenlévők többsége aláírásával támogatta a felolvasott dokumentumokat.
A Székely Himnusz eléneklésével zárult a majd egy órát tartó szimpátiatüntetés. A rendezvény egész ideje alatt, székely zászló lengett Márai szobra mellett.
Egész idő alatt a rendőrök éber figyelme kísérte a rendezvényt. A résztvevők köszönik a figyelmüket, hogy így biztosították a helyszínt.
Korábban írtuk:
Március 10-én, hétfőn a kassai Márai-szobornál (Márai tér) 16 órai kezdettel szimpátiatüntetést tartanak a székely autonómia-törekvések támogatására.
A szervezők megítélése szerint a dél-tiroli példa bizonyította, hogy az autonómia egy olyan formája az etnikumok együttélésének, mely a konfliktusok kezelésére, valamint leszerelésére alkalmas. Ez olyan minta Európa számára, amelyet követni kell, az Európa Tanács 1201/1993-as ajánlása is lehetővé teszi ezt.
Erdélyben a székelyek már több ízben kinyilvánították, hogy ezt a formát kívánják követni, Románia kormányzó politikusai viszont makacsul ellenzik. Ez részükről zsigeri politizálás, még ha hamis érvek mögé bújva igyekeznek tarthatatlan álláspontjukat védelmezni. Így van ez más országokban is. Ha most a székely autonómia mellett állunk ki, akkor ennek az elvnek az érvényesülése mellett tesszük le a voksot, mert nekünk is szembe kell néznünk azzal, miképpen tudjuk a leghatékonyabban megőrizni identitásunkat. Ezt a Tízparancsolat is lelkünkre köti, amikor kimondja, hogy „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked!” Azzal tiszteljük őket, hogy nyelvüket megőrizzük, védjük és továbbadjuk. Ehhez pedig biztosítani kell a megfelelő jogi kereteket, amelyeket az önkormányzatiság nyújt.
Ezért kérünk mindenkit, aki felelősséget vállal jövőnkért, hogy jelenjen meg ezen a napon a Márai-szobornál. Itt egyeztetünk egy nyilatkozatot, mely szolidaritást vállal a székelyek autonómiájával, másrészt egy másikban a pozsonyi román nagykövetséghez fordulunk azzal, hogy ne gátolják az olyan megoldásokat, melyek Románia számára is kiutat jelentenek a 20. századi zsákutcás önző politizálásából. A krisztusi tanításból indulunk ki: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük…” (Máté 7. 12) Vagyis, amit nem szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti se cselekedjétek velünk! 
Van annyi történelmi tapasztalatunk mindannyiunknak, hogy a rossz példákból okuljunk.
Ukrajna megmaradása jelenlegi határai között is az autonómiák kiszélesítésének függvénye lehet.
Továbbá a szlovák kormánynak is ki kívánjuk írásban fejteni álláspontunkat, mivel a Szlovák Köztársaság részese kíván lenni az alperes oldalán annak a pernek, melyet a Székely Nemzeti Tanács indított az EU luxemburgi bíróságán az Európai Bizottság ellen, mivel az elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzését. Figyelmeztetni akarunk, mert Szlovákia ismét a rossz oldalra kíván állni. Ki kívánjuk nyilvánítani, hogy a szlovák kormánynak nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy ebben a szellemben lépjen föl, mert polgárainak egy – reményeink szerint – jelentős része nem ért egyet ezzel a mesterkedésével, így ilyen felhatalmazása nincs.
Reméljük, hogy a kassaiak jelentős számban jelennek meg e rendezvényen, mert tudatosítják, mennyire fontos a határokon átívelő szolidaritás és ügyeink intézése a szubszidiaritás elve alapján. Már ne mindenről odafönt döntsenek, hanem sorsunk irányítását részben saját kezünkbe vehessük, hiszen ez a diszkriminált és megnyomorított Dél-Szlovákia érdeke is nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Ebben lehetnek a székelyek segítségünkre, és autonómiájuk megvalósulásával pozitív példát és reményt nyújthatnak mindannyiunk számára. Gondoljunk arra, Kassán a rendszerváltást követően indult egy kezdeményezés, mely az önálló városállamot tűzte ki célul. Most szerényebb törekvéseket kívánunk megfogalmazni és támogatni.
Szeretettel várunk minden elkötelezett és józan embert a Márai-szoborhoz!
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44424,26114,42325,36840,44515″}
