Európa környezeti állapota nem jó, az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás közvetlenül veszélyezteti Európa versenyképességét, amely a természeti erőforrásoktól függ – közöle jelentésében az Európai Unió környezetvédelmi ügynöksége hétfőn.
A környezet állapotáról szóló, ötévente közzétett 2025-ös jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) közölte: Európa a bolygó leggyorsabban melegedő kontinense.
Az éghajlat riasztó ütemben változik, ami veszélyezteti a biztonságot, a lakosság egészét, az ökoszisztémákat, az infrastruktúrát és a gazdaságot.
Az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák növekvő gyakorisága és nagyságrendje, valamint az éghajlat további változása szükségessé teszi a gazdaság, valamint a természeti környezet, a föld, a víz és a természeti erőforrások közötti kapcsolatok újragondolását.
A versenyképes gazdaságot és az európaiak magas életminőségét csak a természeti környezet helyreállítása révén lehet fenntartani – szögezték le.
„Sürgős szükség van a termelési és fogyasztási rendszerek átalakítására, a gazdaság dekarbonizációjára, a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásra, a szennyezés csökkentésére és a természeti erőforrások felelősségteljes kezelésére” – fogalmaztak.
Kulcsfontosságúnak nevezték a gazdasági ágazatok, különösen a közlekedés dekarbonizációjának szükségességét, a mezőgazdaságból származó kibocsátások kezelését.
A jelentéstevők szerint a körforgásosság fokozása csökkentheti Európa függőségét az energia és a létfontosságú nyersanyagok behozatalától.
Elmondták, az üvegházhatású gázok kibocsátása és a légszennyezés csökkentése terén jelentős előrelépés történt az EU-ban, azonban az európai környezet általános állapota nem jó, különösen igaz ez a természetre, melyet károsodás, túlhasználat és a biológiai sokféleség csökkenése sújt. A gyorsuló éghajlatváltozás hatásai aggodalomra adnak okot és sürgető kihívást, valamint kockázatot jelentenek Európa gazdasági jólétére, biztonságára és életminőségére – jelentették ki.
Kiemelték azt is, hogy az európai kontinens klímasemlegességének elérése 2050-ig a termőföld-, a víz és egyéb erőforrásokkal való jobb és felelősségteljesebb gazdálkodáson múlik. A természeti erőforrások védelme, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a szennyezés csökkentése erősíteni fogja a természettől függő, alapvető társadalmi funkciók, például az élelmezésbiztonság, az ivóvízellátás és az árvízvédelem ellenálló képességét – írták.
A jelentés kiemelte, hogy az Európai Unió csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a fosszilis tüzelőanyagok használatát, miközben 2005 óta megkétszerezte a megújuló energiaforrások részarányát.
Az elmúlt 10–15 évben jelentős előrelépés történt a levegőminőség javítása, valamint a hulladékok újrahasznosítása és az erőforrás-hatékonyság növelése terén is.
Felhívták a figyelmet ugyanakkor, hogy az európai szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémában csökken a biológiai sokféleség a fenntarthatatlan termelési módok és fogyasztási szokások tartós hatása miatt. A biológiai sokféleség és ökoszisztémák állapotának európai romlása várhatóan folytatódni fog, és az elfogadott szakpolitikai célkitűzések 2030-ig valószínűleg nem fognak teljesülni – figyelmeztettek.
A jelentéstevők szerint komoly nyomás nehezedik Európa vízkészleteire is, a kontinens lakosságának és területének egyharmadát már most vízhiány sújtja. Az egészséges vízi ökoszisztémák fenntartása, a vízgyűjtő területek védelme és a felszín alatti vízkészletek feltöltésének biztosítása elengedhetetlen az európai vízgazdálkodás jövőbeli ellenálló képességének biztosításához – szögezték le.
A jelentéstevők közölték: Magyarország elkötelezett a gazdaság szén-dioxid-mentesítése és a lineáris modellről a körforgásos modellre való áttérés mellett. Az országban az elmúlt évtizedekben előrelépés történt a gazdasági fejlődés és a környezeti terhelés szétválasztása terén.
Magyarország szakpolitikai intézkedéseket hozott a környezetbarát közlekedés, az épületek energiahatékonyságának növelése, a megújuló energia felhasználásának növelése, a zöld technológiák terjesztése és a hulladék hasznosítása érdekében – írták.
Az energiaellátás biztonsága és az energiaszuverenitás növelése nemzetbiztonsági kérdéssé vált. Magyarország az energiafüggetlenséget diverzifikációval és a megújuló energiaforrások hasznosításával, valamint az energiafogyasztást csökkentő és a felhasználás hatékonyságát növelő villamosítási intézkedésekkel kívánja elérni, hozzájárulva az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a légszennyezés csökkentésére vonatkozó célok eléréséhez is.
A 2030-ra kitűzött környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok elérése érdekében egyes területeken azonban további erőfeszítésekre van szükség, különösen a biológiai sokféleség és a vízkészletek védelme és fenntartható használata, valamint a hulladékmegelőzés terén.
Magyarország jelentős természeti értékekkel rendelkezik, amelyek megőrzésére további intézkedésekre van szükség az infrastruktúra-fejlesztés, az ásványkincs-kitermelés, az intenzív ipari fejlesztés és a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentése érdekében – tette hozzá jelentésében az Európai Unió környezetvédelmi ügynöksége.
MTI/Felvidék.ma
