Az ősz egyik legkedveltebb eseménye, a DióNap idén is sokakat vonzott Őrösbe, ahol a település gasztronómiai és kulturális hagyományait ünnepelték. A kétnapos fesztivál a közösségi programok, a hagyományőrzés és a diós finomságok jegyében telt, maradandó élményeket kínálva a látogatóknak.
A rendezvény péntek délután egy asztalitenisz-bajnoksággal indult, amelyen helyiek és vendégek mérhették össze tudásukat. A vidám, sportos hangulat megalapozta a szombati programok sorát.
Október 4-én 14:30-kor kezdődött a „viseletes falukerülés”, ahol a résztvevők színes népviseletben vonultak fel Őrös utcáin, életre keltve a falusi hagyományokat. A nézők lelkes tapssal fogadták a menetet.
A program egyik legkülönlegesebb mozzanata volt ez a hagyomány, amelyet a szervezők tudatosan élesztettek újjá. Simon Lívia, a DióNap főszervezője elmondta: „A falukerülés szerves része a DióNapnak. A magyar néphagyományban jeles ünnepekhez kötődik, és mi itt, a Bodrogközben újrahonosítottuk. Minden csoport viseletben, énekelve járja végig a falut, áldásokat osztva a közösségre – ez jó energiát ad mindannyiunknak.”
Hozzátette, hogy a DióNap megszervezésének gondolata is a helyi értékekhez és a közösséghez kapcsolódik: „Minden községnek van valamilyen hagyománya, tárgya vagy gondolata, ami jellemzi. Őrösben a dió lett ez a szimbólum, mivel egy helyi vállalkozó diótelepet létesített, mi pedig ezzel párhuzamosan diófákat ültettünk és elindítottuk a DióNap hagyományát. Azóta ez a rendezvény egyre több embert hoz össze, nemcsak a faluból, hanem a környező településekről is.”
Az idei időjárás sem szegte a szervezők kedvét: „Kicsit aggódtunk a hideg szél miatt, de délutánra kisütött a nap, és a falukerülés is gyönyörűen sikerült. Minden évben fontos számunkra, hogy megőrizzük ezt a közösségi szertartást, hiszen ez a hagyomány a falu lelkét őrzi.”
Délután a közösség megemlékezést tartott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúiról. Az ünnepségen koszorút helyeztek el, és nt. Kiss Miklós lelkipásztor mondott áldást. A jelenlévőket Furik Csaba megyei képviselő, Horváth Gyula polgármester és Kopasz József, a CSEMADOK járási elnöke köszöntötte. Beszédeikben hangsúlyozták a közösség összetartását, a múlt tiszteletét, valamint a DióNap kettős jellegét: a hagyományok ápolását és az örömteli együttlétet.
Furik Csaba ünnepi beszédében mély gondolatokat fogalmazott meg a nemzeti önbecsülés és a történelmi tudat fontosságáról. Kiemelte, hogy az ünnep nem pusztán formai alkalom, hanem lelki elmélyülést is kíván: „Az ünnep nemcsak külsőségekről szól – belül is meg kell élnünk a jelentését. Márai Sándor is arról beszél, hogy az igazi ünnep nem a látvány, hanem a belső átélés. Ha nem érezzük át, mit jelent számunkra egy-egy történelmi esemény, akkor elveszítjük a kapcsolatot múltunkkal.”
A megyei képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar történelem értelmezésében új hangsúlyokra van szükség: „Sokszor olyan eseményekre helyeztük a hangsúlyt, amelyek vereségekhez kapcsolódnak – miközben számtalan győztes csatát és hőstettünket elfelejtettük. A pozsonyi csata, a török elleni győzelmek, a felvidéki diadalok mind azt bizonyítják, hogy erős nemzet vagyunk. Fontos, hogy a fiatalok ezt ismerjék meg, mert ebből táplálkozhat az önbecsülésük.”
Beszédének egyik központi gondolata az volt, hogy a magyarság jövője a hitben, tudásban és önbecsülésben rejlik: „Az önbecsülés hiánya sok mindent megmagyaráz. Ha nem tanítjuk meg a gyermekeinknek, hogy értékesek, hogy büszkék lehetnek a múltjukra, akkor hogyan várhatjuk, hogy itthon maradjanak és a jövőt építsék? A hit és a tudás nélkül nincs nemzet. Az aradi vértanúk életüket adták a hazáért – bennük mindez megvolt: hit, tudás, önbecsülés és jövőkép. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a példát továbbvigyük.”
A DióNap elmaradhatatlan része volt a gasztronómiai verseny, ahol a résztvevők diós süteményekkel, tortákkal és más különlegességekkel versenyeztek. A zsűri nehéz feladat előtt állt, hiszen a nevezett alkotások ízben és küllemben egyaránt lenyűgözőek voltak.
Simon Lívia elárulta, hogy a dióínség ellenére is szép számban érkeztek nevezések: „Idén is meghirdettük a süteményversenyt, és 23 finomság közül választhatott a zsűri. A Flódni és a klasszikus nagymama-féle szalalkális sütemény bizonyult a legjobbnak – igazi nosztalgia volt mindenkinek. A zsűri név nélkül kóstolta a sütiket, így történt, hogy két asszony vitte el mind a négy díjat – ez is mutatja, milyen magas színvonalú volt a mezőny.”
A nap csúcspontja a 16 órakor kezdődő népművészeti előadás volt. Színpadra lépett a kisgéresi Kiscicék, a kisgyőri Tarsoly, a Szirénfalvi Hagyományőrző Csoport, a füzérradványi Hegyközi Dalárzók, az emődi Pincegazdák Dalárdája, a Kelecényi Népdalkör, valamint a házigazda Kőkúti Népdalkör.
A főszervező a jövőre nézve is megfogalmazta céljait: „Nem célunk, hogy a DióNap hatalmas tömegeket vonzzon. Inkább szeretnénk megőrizni a közösség családias hangulatát. Egy ilyen kis faluban, ahol már iskola sincs, az a legnagyobb érték, ha együtt tudunk ünnepelni és megélni magyarságunkat. Amíg van összefogás, addig van jövő.”
Az esemény megvalósítását a CSEMADOK örösi alapszervezete és a Kőkút Polgári Társulás szervezte a Kultminor támogatásával, a helyi önkormányzat és több környékbeli vállalkozó segítségével.
Az idei DióNap ismét bizonyította, hogy a hagyományőrzés, a közösségi összetartás és a gasztronómiai élvezetek tökéletes harmóniában férnek meg egymással.
Felvidék.ma
