Az államfőválasztás második fordulóját követően ismét feszültebbé vált a Most-Híd és az MKP viszonya, miközben a szlovákiai magyarság egyfajta közeledést vár el a két párttól.
A Pátria Rádió Hétről hétre c. hírmagazinjának szombati adásában a két párt elnöke, Bugár Béla és Berényi József is kifejtette érveit.
A pártok közötti sokadik csörte hétfőn, március 31-én azzal indult, hogy Bugár Béla az államfőválasztás második fordulóját értékelő sajtótájékoztatóján kijelentette, az MKP paktumot kötött a Smerrel, ez a magyarázata annak, hogy Berényiék miért nem álltak be Andrej Kiska mögé.
Mondandóját alátámasztva két esetet említett: a Berényi falujában, Alsószeliben lévő szociális otthon kormánytámogatását és a Nyitra megyei önkormányzat két MKP-s bizottsági elnöki posztjának megszerzését. Az MKP elnöke alaptalannak minősítette Bugár vádjait, és elutasította a személye és pártja elleni újabb „gyalázkodásokat”.
A Pátria rádió műsorvezetője többek között arra várta a válaszokat a két pártelnöktől, hogy marakodás helyett mikorra várható a nyilvánosság részéről megfogalmazott közeledés, valamiféle megbékélés, együttműködés. Bugár Béla és Berény József is elismerték, hogy az üzengetés, a sárdobálás nem vezet sehova, és mindketten kinyilvánították, nyitottak az együttműködésre, de ez egyelőre nehezen valósítható meg.
Bugár most is elmondta, pártja nem azzal fog törődni, mit csinál az MKP, a saját dolgaikkal kívánnak foglalkozni, a hétfői kijelentés csak azt szolgálta, hogy megmutassák az MKP-nak, így is lehet ezt. Ha folytatják a sárdobálást, visszakapják.
Berényi pedig közölte, míg a megyei választások utáni támadásokra nem reagált, most már szükségét érezte, Bugár érvei annyira hajmeresztőek. Főleg az alsószeli otthon esetében, mert kétségbe vonta egy közintézmény megmentését. „A vádaskodás sehová nem vezet, a felvidéki magyarság nem ezt várja el tőlünk”, jelentette ki Berényi. Elmondta, hogy az elnökválasztást követően belpolitikai változások várhatók, s itt a nagy kérdés: Hogyan tovább felvidéki magyar politika? „ A folyamatos vádaskodások ellenére mondom, van értelme a két párt egymáshoz vezető útja keresésének, hiszen e nélkül 2016-ban és utána nagy esélyünk nem lesz. A mai erőviszonyok között eléggé világos, hogy csak egy párt juthat be a parlamentbe, 5-6 százalékos támogatottsággal, de így ott nem sok eséllyel rendelkezik. Ennek megfelelően, ki kéne józanodni”.
Az MKP elnöke azonban úgy látja, mintha Bugár Bélánál erre a hajlandóság már nem lenne meg, mert mindenáron le akarja győzni, ki akarja szorítani az MKP-t a parlamentből. „Azzal, ha bennünket legyőz, a szlovákiai magyarság veszít, hiszen akkor egy szinte megszűnőben lévő magyar érdekképviseletnek leszünk a tanúi”, tette hozzá. Kifejtette: az MKP jelenleg nem lép fel kezdeményezőleg az együttműködés érdekében, mert reménytelen lenne. Az európai parlamenti és önkormányzati választásokat követően 2015-ben indulhat el a közeledési folyamat. A gondot azonban abban látja, hogy ez a gyalázkodás szinte a versenyhelyzet szerves részévé vált, s ez okoz majd gondot 2015-ben is. Ha az acsarkodástól távol tudja tartani magát a két fél, akkor lát esélyt az együttműködésre. „Részemről a nyitottság megvan, de a következő választások során vissza kéne fogni magát mindenkinek, hogy 2015-re maradjon még emberi erő és lehetőség leülni az asztalhoz és beszélni a jövőről” – véli Berényi.
Bugár Béla szerint ők már a megyei választások előtt is szorgalmazták a koalíciókötést, nem jött össze, az EP-választások listáit már régen lezárták, és a helyhatósági választásoknál sem úgy fest a helyzet az MKP jóvoltából, hogy valamiféle együttműködés kialakulhatna. Hozzátette azonban, pártja továbbra is nyitott a közeledésre. „Nekünk nem egymást kell támadni, a mi ellenfelünk Fico és a Smer. Mi nem lehetünk egymás ellenfelei. Amennyiben ez tudatosul és megérik mindenki fejében, akkor lehetséges lesz az együttműködés” – mondta el a Most-Híd elnöke.
Tokár Géza politológus a műsorban eléggé szkeptikusan nyilatkozott a két párt közeledését illetően. Mivel a két párt közötti erőviszonyok változnak az MKP javára, a Most-Híd egy agresszívebb, támadóbb stratégiára váltott az elszivárgott szavazók visszaszerzése érdekében. Véleménye szerint, ha központi vezetés szintjén sikerül is valamiféle együttműködésben megegyeznie a két pártnak, alsóbb szinteken marad a bonyolult helyzet, hiszen a régiónként, községenként kialakultak azok a párhuzamos MKP-s illetve hidas csoportok, amelyek nem szeretik egymást. Miközben a kiegyezésre a társadalmi igény megvan.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44992″}