Komoly dilemma, hogy közös migrációs politikával mi módon csökkenthető a félelem a legális bevándorlókkal szemben, s hogy általánosabb értelemben is miként lehetne segíteni az európai integrációt. Nem kevésbé aktuális igény a közös külpolitika, valamint a közös és működőképes tőkepiac megteremtése. Hogy miképpen nézzen ki a jövőben a közös Európa, vagy hogy a nemzetállamok bezárkózása helyett miképpen lehet politikailag, gazdaságilag és akár az ukrán válságra való tekintettel védelmileg is erősíteni, egységesíteni kontinensünket. Többek közt ezekről a kérdésekről faggatta a Pátria Rádió mikrofonja előtt a műsorvezető-szerkesztő Miklósi Péter Szlovákia uniós csatlakozásának tizedik évfordulója előtt a Délidő április 26-ai műsorában az MKP és a Most-Híd EP-listavezetőjét, Csáky Pált és Simon Zsoltot.
A műsor első részében a vitapartnerek elsősorban azt próbálták elmagyarázni, miért fontos az európai politika, s miért kellene az embereknek Európa-szerte, Szlovákiában különösképpen, részt venniük az európai parlamenti választáson, hiszen tudvalevő, hogy az ország előző két EP-választásán messze elmaradt a részvételi arány a nyugat-európaitól. Csáky Pál szerint az európai unió nagyon fontos intézmény, amelynek jelenleg nincs alternatívája. Az Unió nélkül a szlovákiai állampolgároknak is rosszabb gazdasági körülmények között kellene élniük. Érinti ez a pénztárcájukat, a munkalehetőségeket, még akkor is, ha a hallgatók közül most bizonyára sokan azt mondhatják, hogy azokban a régiókban, ahol élnek, nem igazán tudnak munkalehetőségekhez jutni – fogalmazott Csáky. „Én úgy gondolom, hogy az Európai Unióban 2014 után két nagy kérdés kell majd beszélni: a nagy szociális és a gazdasági különbségekről az Unión és az egyes országokon belül, illetőleg biztosan szó esik majd a migráció politikájáról és Európa demográfiájáról is, mivel ezen a téren eléggé rosszul áll Európa”.
Simon Zsolt elsősorban a szabad utazás lehetőségét emelte ki az Európai Unió adta lehetőségek közül. „Mindnyájunknak el kellene mennünk szavazni, hogy ezt a lehetőséget megtarthassuk” – fogalmazott. Kiemelte továbbá a külföldi tanulási lehetőségeket, illetve a külföldi munkavállalás lehetőségét is, ami szintén az uniós tagságunknak köszönhető. „Szlovákia ma sokkal többet profitál az uniós tagságából, mint amennyit veszít” – jelentette ki Simon, aki szerint az elmúlt hétéves költségvetési időszakban 3,5 milliárd eurót fizettünk be a közös büdzsébe, viszont lehetőségünk volt 14 milliárd euró merítésére.
Arra a kérdésre, miért nem tudják az egyes kormányok az európai politika lényegét közelebb hozni a lakossághoz, miért nem tudják prezentálni a saját eredményeiket, Csáky azt felelte véleménye szerint 2006-től nem igazán jól irányítják ezeket a folyamatokat szakmai szinten, megjelent a politika sok helyütt feleslegesen, megjelent a korrupció sok vonatkozásban, az uniós merítések nem megfelelőek, és felvilágosító kampány az Európai Unió tevékenységéről is utoljára 2003-ban a belépés előtt volt. Simon ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem igaz, hogy a Fico-kormány idején a megyék nem kaptak elég pénzt. „A gond azzal volt, hogy a megyékre leosztott pénz nem arányosan került leosztásra azokba a régiókba, ahova éppenséggel mennie kellett volna” – fogalmazott.
A 2014-es EP-választások fő témáival kapcsolatban Csáky elmondta, hogy a felvidéki magyarság szempontjából kardinális kérdés, hogy lesz-e egyáltalán a 13 képviselő közt magyar. A szociális kérdésekről, regionális különbségekről nagyon egyértelműen beszélni kell – mondta. Csáky szerint nem világos, hogy a nem megfelelő merítések ügyében miért van csend a szlovák és az európai parlamentben, s miért nem fejtettek ki nyomást a képviselők ez ügyben a szlovák kormányra. Simon szerint szükség lenne egy elemzésre arról, hogyan segítettek az uniós támogatások az elmúlt 10 évben a regionális különbségek csökkentésében, továbbá létre kellene hozni az Európai Bizottságon belül a belső stabilitás megőrzése érdekében egy olyan intézményrendszert, amely minden tagországban felügyelné a demokratikus elvek betartását.
A prioritásaik keresztülvitelét illetően Csáky elmondta, az MKP képviselői nem tájba simuló politizálást akarnak folytatni az Európai Parlamentben, felvállalják akár a konfliktusokat is a magyar közösség érdekeinek képviseletében, és úgy gondolják, hogy az eddiginél sokkal markánsabb politikát kellene folytatni. Simon szerint a Most-Híd a választóiért és az itt élő emberekért dolgozik majd az Európai Parlamentben is.
A legális migráció kapcsán Csáky elmondta, nagyon összetett kérdés ez az egész Unióban, ami komoly kihívást és problémát jelent. A szakemberek véleménye ebben a kérdésben az, hogy a szabályozott migráció elfogadható, gond van azonban az ellenőrizetlen migrációval. Simon szerint elsősorban azt kellene elérnünk, hogy a saját szakemberekeink itthon maradjanak.
A közös külpolitika kérdésének kapcsán Csáky elmondta, meg kellene fogalmazni azokat a külpolitika érdekeket, amelyek Európát kötnék. Sajnos, most ez nincs meg – mondta –, az államok ad hoc módon reagálnak a világ történéseire, ami nem igazán jó. Simon szerint tényleges mechanizmusokra van szükség a közös külpolitika érdekében. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy a 28 tagországban nem 28-féle külpolitika, hanem csak egy lehet –fogalmazott.
A műsoridő végén a két párt listavezetője egy-egy percben foglalta össze az európai parlamenti képviselői prioritásait. Csáky szerint az MKP garanciát vállal arra, hogy bárki kerül be a 13 EP-képviselőjelöltje közül, az nem egyéni érdeket, nem csoportérdeket, nem pártérdeket, hanem a felvidéki magyar közösség érdekeit fogja képviselni. Védelmet kívánnak nyújtani európai szinten is a szlovák nacionalisták és a Fico-kormány kilengéseivel szemben,
„A nyelvi, kulturális, oktatási jogokat állandóan napirenden akarjuk tartani, és továbbvinni a már megkezdett témákat, amelyeket kollégáink elkezdtek, a Beneš-dekrétumok kérdését, az állampolgárság kérdését, és erőteljesebben oda akarunk figyelni a szociális és regionális kérdésekre, a magyar régiókba jutó kevesebb támogatások ügyéből európai ügyet akarunk csinálni” – fogalmazott Csáky.
Simon Zsolt elmondta, kezdeményezni fogják, hogy az ő szavazatuknak köszönhetően is jöjjön létre a kisebbségekkel foglalkozó Intergroup csoport. „Szeretnék elérni, hogy az EP végeztessen el egy tanulmányt arról, hogy az uniós pénzek mennyire segítettek a regionális különbségeket csökkenteni, és ebből iránymutatást adni a továbblépést illetően. Szeretnék továbbá befolyásolni, hogy az uniós pénzekkel ne lehessen visszaélni, hogy azok az régióban élő emberek hasznát szolgálják” – jelentette ki Simon.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45371,45211,45234,45179″}
