Mint arról már beszámoltunk, június 24-én az Ipoly Unió, az Ipoly-völgye Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület, az Ecovast Egyesület és a Szobi Kistérségi Társulás szervezésében szakmai fórumot tartottak az Ipolyság melletti Jégmadár központban. A szakmai találkozón a felek áttekintették a térséget érintő fejlesztési folyamatokat. A szakmai találkozót a Felvidék.ma kérdéseire Farkas Iván értékelte.
– Milyen konklúzióval ért végett a keddi megbeszélés?
Konklúzió helyett, a megnyitóban a szervezők azt méltatták, hogy egy évente megrendezésre kerülő konferencia idei állomása volt a keddi esemény. Ez már önmagában is dicséretes, hiszen más szomszédos, határ menti térségekben már erre sem kerül sor. Mivel az EU hét éves fejlesztési időszaka éppen ebben az évben kezdődik, aktuálisan hallhatták a konferencia résztvevői az Ipoly mindkét oldalán előkészített fejlesztési terveket (a mi oldalunkon Nyitra-megye, Ipoly Unió, Baross Gábor Terv), a nemzeti fejlesztési tervek előkészítésének aktuális állapotát, a számunkra fontos operatív programok (ágazati cselekvési kerettervek) elfogadásának és az első pályázati kiírások várható időpontját. Emiatt a résztvevők tényleg aktuális, részletes információkkal a tarsolyukban térhettek haza.
– Miként látja az Ipoly-menti térség gazdasági fejlődését?
Az Ipoly alsó és középső folyásának mindkét oldalán leszakadó térségek találhatók, amelyek egymásra utaltsága és együttműködés a mainál a múltban erőteljesebb volt. Sokkal több átkelési lehetőség kínálkozott a múltban az Ipolyon, sokkal jellemzőbb volt a helyi gazdasági aktivitás, a kishatárforgalom. Ami egykoron működött, azt kell újragondolni. Vannak pozitív példák, éledezik a termelői piacok megnyitása (Balassagyarmat, Vác), amely érdekes lehet a gazdák számára az Ipoly mindkét oldaláról. Természetesen az átkelési lehetőségek számát kell megnövelni, új Ipoly-hidak szükségesek, kívánatos a Drégelypalánk és Ipolyság közötti hiányzó, 6 km hosszú vasúti pálya lefektetése, a vasútpálya-csonkok összekötése.
– Mik a legfontosabb teendők a fejlesztés érdekében?
A közlekedési infrastruktúrát tekintve: a korszerű utak és vasutak a gazdaság ütőerei. Amerre haladnak, ott tapasztalható gazdaságfejlesztés, ott jelenik meg a munkahelyteremtő beruházás. Emiatt a térség számára az Ipoly-hidak és a vasúti összeköttetés mellet kulcsfontosságú lenne az észak-déli R3-as gyorsforgalmi út megépítése. Ám a szlovák kormány szerdán jóváhagyta a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének stratégiáját 2020-ig és ebben az R3-as Zólyomtól délre, az országhatárig húzódó szakaszát illetően feltűnően nagy a hallgatás annak ellenére, hogy az R3-as észak-déli gyorsforgalmi út az európai TEN-T gerinchálózat részét képezi. A Nyitra-megye területfejlesztési terve és az általunk elkészített Baross Gábor Terv számol a térség számára olyannyira hiányzó, fenti beruházásokkal.
PP, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46604″}
