II. Martosi Szabadegyetem – harmadik nap

A MartFeszt harmadik napján többek között a kisebbségi helyzet és a sport kerül előtérbe. Ám a témák közt szerepel a Baross Gábor Terv részletes bemutatása, Edvard Benešről és Esterházy Jánosról szóló előadás, illetve sor kerül a Kárpát-medencei külhoni magyar nemzetiségű politikusok kerekasztal beszélgetésére is.

Reggel kilenc órától Ógyallán elkezdődtek a Felvidéki Labdarúgó Bajnokság csoportmérkőzései.

Kisebbség nincs, csak közösség
Az Árgyélus házban délelőtt bemutatkozott a HUNINEU sátor. Itt tartotta meg előadását Kiss Antal , a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletének brüsszeli irodájának (HUNINEU) vezetője. Az előadásának témája a kisebbség helyett közösségben.  Martoson elmondta, az iroda három évvel ezelőtt alakult meg Brüsszelben. „Nem egy országot képviselünk, hanem a magyar közösséget” – jelezte Kiss Antal.
Előadásában részletesebben kifejtette, teljes körű közösség a magyarság, melyet közös gyökerek kötnek össze. Hangsúlyozta, a kisebbség fogalma az első világháború után, mint megbélyegzett jelzőként kezdték használni.  Tudatosan mennyiségi és minőségi kisebbségbe kerültek a határon túli magyarok Trianon után. Ehhez kapcsolva Kiss Antal elmondta, az EU területén közösségekben gondolkodnak. „Idejét múlt fogalom a kisebbség fogalma a fejlett Európai Unióban” – fogalmazott az irodavezető. 

Felvidéki magyar sporttörténet bemutatása
Szombat délelőtt Martra szállt a www.szlomasport.sk honlap szerkesztője, J. Mészáros Károly, aki 1945-tól napjainkig fokozatosan térképezi fel a (cseh)szlovákiai magyarok sportéletét. J. Mészáros Károly vendége volt a dunamocsi Kele Géza több száz maratoni futás résztvevője.
Mint bevezetőben J. Mészáros Károly elmondta, mintegy másfél évtizede foglalkozik az adott témával. Több helyen megjelent már az összegyűjtött anyagának részletei. „Főcélom volt, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a gyűjtemény, ez vezérlet a honlap létrehozásához” – hangsúlyozta a szerkesztő. A honlap bemutatón közösségi kérdésre, kifejtették a felvidéki magyar sport  médiában való nyilvánosságának hiányát.

Martos helyet adott a Baross Gábor Tervnek
A Színpad udvaron a délelőtt folyamán a Baross Gábor Terv részletes bemutatására került sor. A „Minden ember annyit ér, amennyit a köz javára tesz” című előadás felszólalói Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke, Vitárius Lajos, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság ügyvezető elnöke, Mihók Gábor, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodavezetője, valamint Rajkovics Péter, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának képviselője volt. A vitát Samu István, az MKP Országos Elnökségének tagja vezette.
A martosi bemutatón a vitavezetó Samu István a beszélgetés elején elmondta, a fesztivál helyszíne igen autentikus hely a Baross Gábor Terv számára, mivel a 19. század végén Baross minisztersége idejében nyílvánították környezetvédelmi területté Martost és környékét. Az előadók egyetértettek abban, hogy a terv hiánypótló, gazdasági szegmenseket bemutató dokumentum. A pódium résztvevői felvázolták a terv megalkotásának fő irányvonalait. „Őszinte és mélyreható helyzetértékelő az összeállított anyag. Praktikus dokumentum, mely 15 év alatt megvalósítható” – nyilatkozta Farkas Iván a MartFeszt Színpad udvarán.   

A kétarcú Beneš és az el nem ismert Esterházy
Hány arca van Edvard Benešnek, illetve kik és miért akarnak ügynököt csinálni Esterházy Jánosból? címmel Tóth Endre, a Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem és a Sziléziai Egyetem tanára és Molnár Imre történész tartott előadást. Beszélgetőtársa Csáky Pál, az MKP EP képviselője volt.
Bevezetőjében Csáky hangsúlyozta, Szlovákiában Esterházy pályája máig nincs kellőképpen feldolgozva. Tóth Endre az Árgyélus házban röviden felvázolta Beneš politikai tevékenységét, amelyben – mint mondta -, négy különböző szakaszt különbözhetünk meg.  „Minimálisan két arca volt Benešnek, az erős politikus, illetve a gyenge háttérember. Minden politikusnak meg volt legalább ez a két arca” – emelte ki a prágai előadó.
Beneš kettősségére fókuszálva Molnár Imre elmondta, 1918-ban életképtelen államot hoz létre, melyért a „csehszlovák nemzet” dicsőíti őt. „Háromszor állt nagy történelmi kihívás előtt, 1918-ban sikeren helyt állt, az 1938/1939-es években elbukott a németekkel szemben. Tíz évvel később ismét meghunyászkodva elbukott” – summázta Csáky.
Molnár Imre előadásában felvázolta, Esterházy 1935-öt követően bejáratos volt Beneš irodájába.  Ezért tekintettek egyes politikai csoportok besúgóként Esterházyra. Mindezzel kapcsolatban Tóth Endre kifejtette, az elmúlt években hosszasan tanulmányozta a felelhető cseh és magyar levéltári iratokat. „Semmi jele annak, hogy Esterházy János ügynök lett volna” – tette hozzá a szakember.
Az előadás végén felszólaló Pásztor István, a VMSZ elnöke megfogalmazta, párhuzamos történelmük van a vajdasági és felvidéki magyaroknak, folyamatba van a közös múlt iránti szembefordulás.  

Gazdasági stabilitás az autonómia egyik alapja
A Színpad udvarán fél délután ismét HUNINEU sátor jelentkezett, ezúttal az autonóm fiatalok – európai autonómiák volt a téma. A vendégek az őshonos nemzeti kisebbségek jogi hleyzetét vázolják fel az egységesülő Európában.  
A MartFeszt Feröer-szigeteki előadója kifejtette miként szerezték meg a széles körű autonómiát Dániától. Mint jelezte, sok kihívásnak kellett megfelelniük, hogy elérjék a kívánt előnyöket nyújtó önrendelkezést. Őry Péter, az előadás másik szereplője, aláhúzta, nemcsak kulturális autonómiát kellene a felvidéki magyarságnak kihívnia, hanem gazdaságit és politikait is. „A gazdasági stabilitás elérése a dél-szlovákiai régióban motiváló az önrendelkezés megalapozásánál. Lényeges, hogy megteremtődjenek a gazdasági-, kulturális és politikai közös pontok, ezek az alapjai mindennek. Sajnos az adott régióinkban mindez hiányzik” – nyilatkozta Őry. Továbbá hangsúlyozta, a térség gazdasági fejlesztése nemcsak a felvidéki magyarok számára fontos, hanem országos szintű feladatként kellene megfogalmazni a terület felvirágoztatását.