Robert Kaliňák belügyminiszter szerint fontos, hogy a teljes parlament támogassa a társadalom- és jogellenes cselekedetek bejelentőinek védelméről szóló törvényt. A parlament mai ülésén tárgyalja meg a Kaliňák műhelyében készült ún. whistleblowingról, azaz a visszaélés-bejelentési rendszerről szóló törvényt, amely védelmi intézkedéseket vezetne be azok számára, akiknek ilyen cselekedetekről értesüléseik vannak, és az elkövetők felfedése érdekében bejelentenék azokat az illetékes szerveknek.
A belügyminisztérium szerint a társadalomellenes cselekedetekről gyakran a cégek alkalmazottai rendelkeznek lényeges információkkal, s amennyiben úgy döntenek, hogy bejelentik ezeket a nem tiszta tevékenységeket, meg kell őket védeni a foglalkoztató esetleges válaszreakcióival szemben.
Az állam egyúttal arra is törekszik, hogy növelje a társadalomellenes cselekedetek bejelentésének motivációját. A bejelentők az új rendelkezés szerint ingyenes jogi védelemben részesülnének, sőt abban az esetben, ha a bejelentésük alapján sor kerül a bűncselekmény elkövetőjének elítélésére vagy más társadalomellenes tevékenység elkövetésének bebizonyosodására, a bejelentőnek nem igényelhető jutalomra is joga van.
A Robert Kaliňák (Smer-SD) műhelyében készült korrupcióellenes törvény beteg és nemzetgazdasági károkat okoz – jelentetett ki a testületi ülés során Alojz Hlina független parlamenti képviselő, aki Kaliňák jogszabályát nemes egyszerűséggel csak „jelentsd fel az anyádat” törvénynek nevezte. Hlina szerint a korrupció bejelentése ma polgári kötelesség, s azt, hogy a rendszer nem működik, nem oldja meg egyetlen törvény.
Hlina, mint mondta, nem a korrupció megoldása ellen van, mert az nagy problémája a társadalomnak, de a javasolt törvény a helyzetet nem oldja meg. A törvényben elsősorban a bevezetendő feljelentgetés zavarja, a felesleges bürokrácia és a korrupcióellenes vonalra való hívás hároméves archiválása, amely Anton Martvoň (Smer-SD) módosító indítványa alapján került a törvénybe. „Van itt egyszer egy korrupcióellenes vonal, amelynek alapvetően anonimnek kellene lennie, Önök meg azt mondják, hogy tárolni fogják az adatokat. Minek? Azért, hogy ha esetleg valaki mond valamit Širokýra, azt továbbítsák neki? Festői, hogy van itt egy ilyen módosító indítvány” – fogalmazott Hlina.
A bürokrácia és az adminisztratív teher, ami a törvény miatt némely céget érint majd, Pavol Zajac (KDH) képviselőnek sem tetszik. Jobban szeretné, ha elsődlegesen a közigazgatásban oldódna meg a korrupció, bár elismeri, hogy az a magáncégekben is előfordul. Szerinte azonban a közigazgatást sokkal inkább érinti a korrupció gyanúja.
Daniel Lipšic (NOVA) független képviselő azonban nem ért egyet Hlina szavaival a feljelentésekről. „Ha valaki például tud egy gyilkosságról, akkor ne mondja el azt a rendőrségnek, mert besúgónak fogják tartani? Miféle érvelés ez?” – mondta a képviselő, aki támogatja a korrupciót bejelentők védelmét. Azokat, akik a saját nevükkel bűncselekményt lepleznek le a volt miniszter elszánt személyeknek tartja, nem pedig besúgóknak. „És gyalázatosnak tartom, hogy ilyen megnyilvánulások miatt, amilyet Hlina úr itt előadott, lesznek majd azok az emberek, akiknek van merszük segíteni a korrupció felgöngyölítésében, besúgóknak minősítve” – fogalmazott Lipšic.
Simon Zsolt (Most-Híd) is egyetért a korrupció megoldásának szükségszerűségével, a bejelentők védelme azonban szerinte nem elegendő. Úgy véli, Kaliňák törvénye a feljelentgetéseket fogja támogatni, a bűnüldöző szerveket és a bíróságokat azonban nem kényszeríti arra, hogy megbüntessék azokat, akik a korrupciót elkövették. „Működőképessé kell tenni a bíróságokat és a bűnvádi eljárásokat” – vélekedik Simon.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41387,41380,39985,39261″}
