Kárpát-medencei jelenség a magyarság fogyása, az alacsony népszaporulat, amit még az elvándorlás is tetéz. A vajdasági magyar kisebbség önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) stratégiát dolgozott ki a negatív folyamatok megállítása érdekében, különös figyelmet szentelve a családnak mint megtartó erőnek. A múlt héten a Szövetség a Közös Célokért által szervezett pozsonyi Családlánc-találkozó vendége volt az MNT civil ügyekért felelős alelnöke, Zsoldos Ferenc, aki tapasztalatait megosztotta a Felvidék.ma portállal is.
A felelősen gondolkodó és a hagyományos értékeket valló közéleti emberek a Vajdaságban is tudatosították, a család az a megtartó erő, amelyre a nemzet építkezhet, s mivel ez az alapvető intézmény komoly válságát éli, valamit lépni kellett. „Egyfajta közösségi tervezés során több száz ember bevonásával létrehoztuk stratégiánkat, hogy merre akarunk együtt tovább haladni, s ennek már mérhetőek az eredményei” – mondta el Zsoldos Ferenc. Egy éve működik a népesedési akciótervük, az MNT-n belül külön megbízott tanácsos, egy koordinátor foglalkozik a kérdéssel, 7-8 szakbizottság pedig az egyes idevonatkozó programokat dolgozza ki. Bevonták a munkába az egyházakat, a civil szférát, az oktatásügyet, az intézményeiket és nem utolsó sorban a médiát.
„A legelső eredmények épp a tájékoztatás terén figyelhetők meg. Megjelentek azok a cikkek, riportok, amelyek a családról mint értékről beszélnek. Korábban mindez csak szórványosan volt jelen, illetve nagyon sok ezzel ellentétes üzenettel találkoztunk a sajtóban. Most majdhogynem kampányszerűen zajlik azok bemutatása, akik a hagyományos értékeket vallják és vállalják. Tehát rengeteg értékes ember és család jelent meg a médiában” – nyilatkozta az alelnök. Pár hete kiosztották a Példás Nagycsalád díjat is, amit egy hatgyermekes horgosi család kapott, „akikről korábban senki nem hallott, de nem azért, mert nem tettek semmit, hanem mert ez a féle családközpontúság nem volt a közgondolkodás homlokterében”– magyarázza Zsoldos. Valami tehát már jó irányban mozdult el a Vajdaságban.
„Alapjában véve optimista és idealista vagyok, hiszek a gondolat teremtő voltában és a jó erejében, de egyértelmű, hogy ezzel még nem váltjuk meg a világot, de már érzem, hogy a nagycsaládok, az anyák megítélése javult a közgondolkodásban, hiszen helyi önkormányzatok is hoztak létre saját akcióterveket, létrejöttek az első családbarát munkahelyek intézményeinkben, ami azt jelenti, hogy az MNT külön forrást különített el arra, hogy a nagycsaládos anyák részidőben, teljes bérérét dolgozhassanak. Sikerről azonban akkor beszélhetünk, ha ez a fajta hozzáállás tömegessé válik, s az emberek természetesnek, értéknek tekintik a családot. A következő lépcsőfok pedig, ha nem csupán értéknek gondolják, hanem értékként a magukévá is teszik, s a szerint is cselekednek” – véli az MNT alelnöke. Komoly fejtörést okoz számukra azonban a jelentősen gyorsuló elvándorlás a Délvidékről, ami valószínűleg a romló szerbiai gazdasági eredményekkel függ össze, hiszen nemcsak a magyar lakosságra jellemző. Zsoldos Ferenc szerint változás állt be a célországok tekintetében is. Míg a délszláv háború idején a vajdasági magyarok elsősorban Magyarországon keresték a boldogulást, ma már Nagy-Britannia, Németország a gyakoribb úti cél.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49108,48579″}
